Egyesületünk bemutatása Tagszervezeteink bemutatása Programjaink ismertetése Egyesületünk kiadványai Támogatóink Partnereink linkjei Elérhetõségeink Vissza  a főoldalra

Megújuló villamos energia termelés fatüzeléssel a Borsodi Hőerőműben

   A Borsodi Hőerőmű 1951 és 1957 között létesült a borsodi barnaszén készlet felhasználására és a borsodi iparvidék energiaigényének ellátására. Az országos egyesített villamosenergia-rendszerbe és a környező üzemek, bányák és települések részére termelt kondenzációs villamos energiát, ill. ipari gőzzel és forróvízzel látta el a szomszédos ipari létesítményeket és Kazincbarcika várost. 1996-ban az energia-ipari privatizáció során az erőmű az amerikai székhelyű AES társaság tulajdonába került. 2001 végéig hosszú távú áramvásárlási szerződés alapján működött, 2002-ben pedig Kazincbarcika fűtésének megvalósításáig kondenzációs energiatermelésre kötött szerződést. 2003-ban, szerződésének lejártával kikerült a közüzemi ellátói körből és városfűtési feladata is befejeződött. Hasonló folyamat révén az ipari gőz termelés is erősen visszaesett és önmagában már nem képes fenntartani az erőművet.
   A Borsodi Hőerőmű a kereskedelmi alapon történő működtetésre jelenlegi formájában sem környezetvédelmi, sem üzleti szempontból nem alkalmas: a rendelkezésre álló, gyenge minőségű szén magas hamutartalma és főleg magas kéntartalma miatt a környezetvédelmi normáknak nem felel meg, a magas tüzelőanyag költség és az alacsony hatásfok pedig a megtermelt villamos energiát eladhatatlanná teszik. Ugyanakkor a telephely infrastruktúrája, berendezéseinek nagy része továbbra is használható, ill. viszonylag kis mértékű és alacsony költségű átalakítással korszerű energiatermelésre alkalmassá tehető. Kedvező geopolitikai helyzete révén ugyanis a régió erdőterv szerint kezelt erdőinek karbantartásából származó tűzifa felhasználásával tüzelőanyag váltásra nyílik lehetősége, amelynek során a környezet számára hátrányos fosszilis tüzelőanyagot a környezetet nem veszélyeztető, megújuló tüzelőanyag váltja fel. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia iránt hosszú távon prognosztizálható és a jövőben tovább fokozódó igény alakult ki.
   A tűzifa tüzelőanyagra való átállás a földi klímának a technikai fejlődés által kiváltott változása, a globális felmelegedés elleni világszerte kibontakozó küzdelemben Magyarország számára fontos lépést jelent. A globális felmelegedést a légkörbe bocsátott üvegház hatású gázok koncentrációjának emelkedése okozza (ezek között legjelentősebb a szén-dioxid, amelynek jelentős hányadát a fosszilis tüzelőanyagot használó erőművek bocsátják ki), amely gázok a földfelszín által visszavert hősugárzást csak részben engedik át, ezáltal annak egy része csapdába esik. A tudósok által már évtizedekkel ezelőtt felismert, a természetet és az embert is veszélyeztető jelenség elleni világméretű küzdelem az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye nyomán kezdett kibontakozni. Legjelentősebb állomása a kiotói konferencia volt 1997-ben, amelyen a résztvevő országok - így Magyarország is - egyéni vállalásokat tettek az üvegház-gázok kibocsátásának csökkentésére.

   Az Európai Unió az ENSZ által irányított klímavédelmi folyamathoz kapcsolódva saját klíma-politikát alakított ki, amelyben a megújuló energia felhasználásának fokozását tűzte ki céljául. Az EU tagországok primer energiafelhasználása napjainkban 6%-nyi megújuló energiaforrást foglal magában, amelyet 2010-re 12%-ra terveznek növelni. A megújuló forrásokból termelt villamos energia részaránya az összes villamos energiához képest 14%, ennek megnövelt értékét 22%-ban határozták meg. Magyarországon - zömmel a tűzifa felhasználásának köszönhetően - az összes energiafelhasználásban a megújuló források részaránya 3,5%, amelyet 2010-ig szeretnénk megduplázni. A megújuló villamosenergia-termelésben a kép még rosszabb: a jelenlegi mintegy 0,5%-os részarány növelése reálisan nem képzelhető el 3-4%-nál nagyobb mértékben (a jóval magasabb EU elvárásokkal szemben vállalásunk 3,6%-ról szól).
   A globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében a megújuló villamosenergia-termelés magyarországi stratégiája alapvetően az új villamos energia törvényhez kötődik. A törvényhez kapcsolódó 56/2002. (XII.29.) GKM rendelet szerint a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia átvétele kötelező. A folyamat beindításához szükséges befektetési stabilitás és vállalkozói bizalom érdekében a jogszabály 2010-ig határozza meg az átvételi árakat. Ma még nem lehetünk biztosak abban, hogy a megállapított árak elegendő számú és kapacitású zöldmezős beruházásokat fognak elindítani, azonban a meglévő széntüzelésű erőművek egy részében már beindult az átállás a megújuló tüzelőanyagra. A Borsodi Hőerőműben fűrészpor felhasználásával 2002. májusától folyik a megújuló villamosenergia-termelés, és vége felé közeledik az a projekt, amely önmagában 0,7%-kal fogja növelni a megújuló villamos energia hazai részarányát.
   A megújuló villamosenergia-termelésre történő átállás a Borsodi Hőerőműben a jelenlegi tüzeléstechnika fluid tüzelésűre történő átalakítását igényelte, amelynek révén az átalakított két kazán faapríték tüzelésére vált alkalmassá, hatásfokuk jelentős emelkedése mellett. Az első kazán szeptemberben, a második novemberben készült el. A kazánok a tervezett teljesítményt tartósan és üzemszerűen várhatóan ez év végéig érik el, a még hátralévő feladatok elvégzése után.

   A gömbfa formájában, közúton és vasúton érkező tüzelőanyag fogadása, tárolása és aprítása az erőmű telephelyén történik. Az aprítási feladatot egy 120 t/h kapacitású aprítógép végzi, egy másik, kisebb kapacitású aprítógép kisegítő közreműködésével. A tüzelőanyag egy részét a kazánoknál elhelyezendő kalapácsos aprítók fogják tovább finomítani. A kazánokban keletkező füstgáz tisztítását a meglévő, de a változó üzemi feltételek és követelmények miatt áttervezett és felújított elektrofilterek végzik. A leválasztott égéstermék (fahamu) környezetbarát természete révén talajjavításra ill. tápanyag utánpótlásra használható.
   A kazánokban termelt gőzt hasznosító turbinák közül egy gép hatásfok-növeléssel összekötött korszerűsítése történt meg. A Sajó hőszennyezésének elkerülése érdekében 2004-ben a hűtőtorony rekonstrukciójára is sor kerül. Az erőmű minden tekintetben meg fog felelni a szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak: a választott tüzeléstechnika révén alacsony lesz a nitrogénoxid-kibocsátás, a tüzelőanyagban található jelentéktelen kéntartalom miatt pedig a kéndioxid kibocsátás mértéke is messze határérték alatti lesz. Hasonló a helyzet a tűzifa hamutartalmával: a széntüzeléshez viszonyítva több nagyságrenddel alacsonyabb hamutartalom leválasztása a meglévő és felújított elektrofilterek számára nem jelent igazi gondot.
   A Borsodi Hőerőmű biomassza projektjének tűzifa igénye éves szinten 220GWh megújuló villamos energia megtermeléséhez mintegy 270.000 tonna, amit 10 éves szerződések alapján négy állami erdőgazdaság biztosít. A hazai erdők ipari felhasználásra alkalmas termelése az őshonos fajtaszerkezet miatt jóval a nyugat-európai arány alatt van, a tűzifa-hányad iránti kereslet pedig az elmúlt években jelentősen csökkent. Ennek is köszönhető, hogy a hatóságilag jóváhagyott művelési tervben szereplő mennyiségnél is jóval kevesebb fa kerül ki az erdőkből. Az erdőgazdaságok számára a hosszú távú megállapodások az előre tervezhetőségen kívül azt is jelentik, hogy az erdőgazdálkodási feladatokat, benne a társadalmi célú tevékenységet biztosabb anyagi háttérrel képesek elvégezni.
   Az átalakított kazánok felvevő kapacitása 400.000 tonna, ami azt jelenti, hogy egyéb forrásokból származó tüzelőanyag eltüzelésére is lehetőség van. Ezek között a már használt fűrészporon kívül olyan mezőgazdasági melléktermékek is szóba kerülnek, mint a már kipróbált és nem kis mennyiségben rendelkezésre álló napraforgó héj. A Borsodi Hőerőmű egy további kazán átalakításával fog felkészülni az energiafű fogadására, amelynek felhasználásáról a közelmúltban kötött szerződést. További energiaültetvény-fajták telepítéséről is folynak tárgyalások, ezek létesítéséhez azonban olyan támogatási formákra van szükség, amelyek kialakítása még nem történt meg.
   A projekt megvalósításához szükséges finanszírozási források nagyobb része banki kölcsön ill. géplízing. Jelentős, mintegy 25 %-os forrást biztosít a magyar állam támogatásával a holland kormánnyal kötött, ún. Együttes Megvalósítási Szerződés, amelynek értelmében az erőmű a beruházási támogatást a hazai széndioxid kibocsátásnak a projekt által történő csökkentése révén keletkező kibocsátási jog részbeni átruházása ellenében kapja.

   A megújuló energia projekt a szűkebb és távolabbi térség foglalkoztatási körülményeire jótékony hatást fejt ki az erdőgazdaságok és a kiszolgáló vállalkozások, valamint az erőmű vonatkozásában, rövid és hosszú távon egyaránt. A tüzelőanyag-ellátás függvényében az erőmű további berendezéseit tudja majd fatüzelésre átállítani, így lehetőség nyílik a magas hozamú, gyors rotációjú energiaültetvények telepítésére, ami kiemelten fontos az észak-borsodi régióban. Az energiaültetvények növelik az üvegház-hatást okozó szén-dioxid megkötését, és a térség munkaerő-kínálata számára jelentős felvevő piacot teremtenek.

Ávéd István
AES Borsodi Energetikai Kft


A kis képekre kattintva, azok nagy méretben, új ablakban jelennek meg


 

Vissza a lap tetejére

 
- Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -