Egyesületünk bemutatása Tagszervezeteink bemutatása Programjaink ismertetése Egyesületünk kiadványai Támogatóink Partnereink linkjei Elérhetõségeink Vissza  a főoldalra

2004. október 18. és 21. között a kárpátaljai Tisza-szakaszon, a tiszai mellékfolyókon,
valamint Romániában, Máramarossziget környékén végzett halfaunisztikai kutatást
a Nimfea Természetvédelmi Egyesület Halfaunisztikai Munkacsoportja.

   A kutatás része az alapállapot felmérésnek, melynek halfaunisztikai vonatkozású vizsgálatával a Felső-Tisza Alapítvány bízta meg az egyesületet. A fogási eredmények összességében jók voltak, annak ellenére, hogy a kisebb esőzések miatt néhol zavarosak voltak a vizek, és emiatt nem mindig voltak optimálisak a halászat feltételei.

   Az ukrajnai Felső-Tisza forrásvidékére túrát tervezőknek hasznos információ:
A munkacsoport néhány mellékfolyó pisztrángzónájának halállományáról is szeretett volna információt kapni, ami csak részben sikerült. Ennek oka elsősorban a forrásvidékre vezető "utak" katasztrofális állapota, illetve ezek hiánya volt. Nem egy esetben igen kalandos körülmények között, gyakran méterről méterre meg kellett küzdeni az előrehaladásért. A Kis-Tarac forrása közelében tervezett halászat is az útviszonyok miatt hiúsult meg, ugyanis a térképen főútvonalként jelölt folyómederben összeszedett defekt, és a terepjáróval is járhatatlan utak miatt a cél előtt vissza kellett fordulni.

   Szomorú volt látni az erdészeti területeken folyó rablógazdálkodást, a természet kizsákmányolását. A szegénység, a munkanélküliség arra sarkallja az erdészetet és az itt élőket, hogy a hosszú távú érdekeket és a fenntarthatóságot figyelmen kívül hagyva minél több erdőt vágjanak tarrá. Az itteni kicsiny falvak nyomorban élő lakóinak a fakitermelés jelenti az egyedüli megélhetési forrást. Az itt élők legfontosabb használati tárgya a láncfűrész. A csak Ural teherautókkal járható úttalan utakon egész nap folyamatosan közlekednek ezek a fával megrakott monstrumok, amelyek nem ismernek legyőzhetetlen terepakadályt. Kérdés, hogy mikor fogynak el az erdők, meddig tarthat ez a rablógazdálkodás? A területek java egyébként a civil lakosság előtt zárva van, és csak az erdészet engedélyével látogatható. Talán azért, hogy ne láthassa senki az ott folyó pusztítást?!

   Szintén szomorú látványt jelentett az a nagytömegű pillepalack és szemét, amely a Tiszán és a mellékfolyók mellett volt látható sok felé. Nagyszőlősnél több tíz köbméternyi palack és szemét maradt kint az áradás után a parti növényzeten, melyek arra várnak, hogy egy nagyobb áradás újra Magyarországra sodorja őket.

 

 


Vissza a lap tetejére

 
- Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -