Gátak, víztározók külföldön és itthon

 

    Bár a nemzetközi szakmai közvélemény már hosszú évek óta tisztában van a gátépítés negatív hatásaival, illetve a várt gazdasági haszon elmaradásával, hazánkban továbbra is rendszeresen napirendre kerül, hogy különböző természetes vízfolyásaink összefüggő életterét gátakkal és tározókkal szabdalják szét.

   A gátak igen jelentőségen hozzájárultak az emberi fejlődéshez, és a belőlük származó előnyök igen nagyok. Azonban ezekért az előnyökért túl sok esetben kellett elfogadhatatlan és gyakran szükségtelen árat fizetni, különösen társadalmi és környezeti szempontból – olyan árat, amit az elköltöztetett emberek, az elvízi közösségek, az adófizetők és a természeti környezet fizetett meg.
Gát Világbizottság (World Commission on Dams)

    Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a gát- és tározóépítések nem töltik be a hozzájuk fűzött reményeket. A Világbank és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által létrehozott Gát Világbizottság (World Commission on Dams) igen kritikus jelentésében már több, mint 5 évvel ezelőtt bemutatta, hogy a gátak segítségével termelt villamos áram mennyisége rendre elmarad a tervezettől, illetve a gátak általában a tervezettnél kevesebb ivóvizet és öntözővizet szolgáltatnak. A jelentés szerint a gátak és tározók gyakran fokozzák az árvizek súlyosságát is. A bizottság által megvizsgált esetekben a gátépítés költségei átlagosan 56 százalékkal haladták meg az eredeti tervben szereplő költségeket, és a projekteknek csaknem a fele legalább egy éves késéssel készült el.

   A döntéshozók és az építkezésekben érdekeltek a gátak és víztározók előnyeit gyakran eltúlozzák, míg a költségeket alábecsülik. Emiatt gyakran meg se vizsgálnak más, környezeti és gazdasági szempontból előnyösebb lehetőségeket.
A gátépítéssel érintett területek lakosságának megélhetése, hagyományos életformája is gyakran veszélybe kerül. Bár a gátak a fejlődést szolgálva épülnek, mégis gyakran vezetnek további elszegényedéshez, a környezet és a vízminőség romlásához, az emberi jogok megsértéséhez. Világszerte 40-80 millió embert telepítettek ki otthonukból akaratukon kívül, sok esetben mindenféle kárpótlás nélkül. A gátak miatt megváltozott életkörülmények a hagyományos tudás elvesztéséhez, a kulturális sokszínűség eltűnéséhez vezetnek.
   Világszerte több millió ember szenved a gátak hatásaitól, hiszen a gátak jelentősen befolyásolják a víz minőségét, az ökológiai tényezők megváltozása negatívan érinti a halászzsákmányt, csökkenti a mezőgazdasági földek termékenységét az egészséges folyók áradásainak elmaradása miatt.
A gátépítés világszerte alapvetően megváltoztatta a természetes vízjárásokat, hiszen semmi nem okoz olyan mélyreható változásokat a hidrológiai rendszerekben, mint egy gát, víztározó vagy egyéb hasonló műtárgy. Az élő folyó dinamikus, mindig változó, hordalékával formálja medrét és partjait. Ezzel szemben a gát mozdulatlan és merev, megállítja a hordalék és a tápanyagok áramlását, felborítja a folyó természetes szezonális ingadozásait, rontja a víz minőségét és kémiai tulajdonságait, ezáltal befolyásolja a vízi ökoszisztéma összetételét is, valamint megváltoztatja az erózió és hordaléklerakás természetes geológiai folyamatait is.

  Ezen tények tükrében különösen érthetetlen, hogy hazánk döntéshozói miért ragaszkodnak újabb és újabb gátak építéséhez. A Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek XVI. Országos Találkozója is hangot adott ezzel kapcsolatos fenntartásainak, és az alábbi állásfoglalást fogadta el a témában.

  A Környezet- és Természetvédelmi Szervezetek 2007. évi országos találkozójának állásfoglalása a tervezett völgyzárógátas tározókkal kapcsolatban

  A Környezet- és Természetvédelmi Szervezetek 2007. évi országos találkozója az alábbi állásfoglalást teszi közzé az OVF honlapján közzétett záportározók létesítésével kapcsolatban:

A vízügyi igazgatóságok működési területenként közzétett, kisvízfolyások tározási lehetőségeit célzó, völgyzárógátas tározók létesítését a Környezet- és Természetvédelmi Szervezetek 2007. évi országos találkozója elutasítja.
A tervezett völgyzárógátas tározókkal a kisvízfolyások természetes vízjárása megszűnik. Az OVF honlapján felsorolt vízfolyásokban több természetvédelmi oltalom alatt álló halfajnak van stabil önfenntartó populációja. A völgyzárógátas tározók létesítésével a vízfolyások elveszítik átjárhatóságukat, a műtárgyak halpopulációkat szigetelnek el egymástól.
A felvízen a megváltozott oxigénviszonyok miatt optimális életfeltételeiket nem találják meg a természetvédelmi szempontból jelentős halfajok, az alvízen a vízvisszatartás miatt beszűkült élőhely fog rendelkezésükre állni.
A Víz Keretirányelv egyik fontos elvárása, hogy vizeink 2015-re jó ökológiai állapotot érjenek el. A völgyzárógátas tározók létesítésével nemcsak a vízfolyások vízminősége fog romlani, hanem az állapotminősítésül szolgáló természetes halfauna is komoly károkat szenvedhet.
Az OT kizárólag melléktározós (oldaltározós) terveket, a vízfolyások kontinuitását egyáltalán nem érintő, medren kívül elhelyezett műszaki megoldással tervezett tározók kivitelezését tudja támogatni, amely a part menti természetközeli vegetációt nem vagy csak minimálisan érinti.
Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a tervezett tározók legtöbb helyen NATURA 2000 területeket érintenek, melyek kijelölésének egyik alapját, az érintett vízfolyásokban élő, természetvédelmi szempontból is értékes, közösségi jelentőségű élőhelyek és halfajok adták.
Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra is, nemcsak zoológiai, hanem botanikai szempontból is veszélyt hordoznak a víztározók. A potenciálisan felduzzasztandó kisvízfolyásokat sok esetben égerligetek, puhafás vagy keményfás ligeterdők kísérik, kísérhetik. A puhafás (kód: 92 A0) vagy keményfás ligeterdők (kód: 91 F0) közösségi jelentőségű élőhelytípusok (NATURA 2000 élőhelyek), míg az égerligetek pedig kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok (kód: 91 E0), mely élőhelyek és a bennük élő minden szárazföldi élőlény (még a nedvességkedvelők és időszakos vízborítást igénylők is) a duzzasztás miatt elpusztulhatnak.
Javasoljuk, hogy a víztározók helyének megválasztása és a műszaki tervezések megkezdése előtt természetvédelmi szempontból minősítsék a területeket, és zárják ki a természetkárosító helyszíneket, hogy a későbbi fölösleges tervezést megelőzzék.
Az OT a fentieken túl felhívja a figyelmet a hegyvidékre tervezett szivattyús energiatározós vízierőművek kérdéskörére is. Elutasítja azokat a törekvéseket, amelyek tisztázatlan energiapolitikai koncepciók mentén, óriási természetrombolással (hegytetők, illetve völgyek megszüntetésével) változtatnák meg az adott hegyvidékek tájképi arculatát és ökológiai állapotát.

További információk:

A Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek XVI. Országos Találkozójának honlapja:
www.zoldot.hu

A World Commission on Dams honlapja
www.dams.org

Az International River Network honlapja:
www.irn.org

Ajánld ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek!