Egyesületünk bemutatása Tagszervezeteink bemutatása Programjaink ismertetése Egyesületünk kiadványai Támogatóink Partnereink linkjei Elérhetõségeink Vissza a főoldalra
A környezeti demokrácia arculcsapása
 

Az Európai Unió Natura 2000 hálózatának és az Európai Unió természetvédelmi irányelveinek komolyságát kérdőjelezi meg, hogy egy multinacionális nagyvállalat esetében a Bizottság kivételt tesz, miként az is, hogy az egymást követő magyar kormányok a Natura 2000 területekkel miként sáfárkodnak.
 
Az Európai Bizottság 2011. január 26-án C(2011)351 számú véleményével hozzájárult a Magyarország nyugati határánál fekvő Győr város mellett már működő AUDI gyár közvetlen szomszédságában levő, az Európai Unió Natura 2000 hálózatába tartozó HUFH20009 Gönyűi homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen (pSCI) megvalósítandó beruházásra, amely a személygépjármű-összeszerelési kapacitás 500, majd 1000 jármű/nap értékre bővítését tenné lehetővé két ütemben 2011-2018 között. A 195 ha-os beruházási terület a Nyugat-Magyarországon elhelyezkedő kisalföldi meszes homokpuszta utolsó élőhely-fragmentumait jelentő kiemelt jelentőségű élőhelyek találhatók, amelyek 19 közösségi jelentőségű, illetve Magyarországon védett és fokozottan védett növényfaj, 95 közösségi jelentőségű, védett és fokozottan védett állatfaj élőhelyéül szolgálnak.

A tervezett beruházás területe részét képezte a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet bővítésére irányuló 2007. novemberében készült rendelet módosítási tervezetnek, de mivel az AUDI AG. 2008-ban jelezte szándékát a terület megszerzésére, ezért a magyar kormány nem fogadta el azt a rendelet módosítást, amely alapján a terület nem lett volna beépíthető. 2008-ban az AUDI AG a magyar kormány irányítása alatt álló ITD Hungary-t megbízta, hogy a már működő gyára bővítéséhez keressen új telephelyet Magyarországon és Győr város környékén. Az ITD Hungary azonban egyedül az AUDI AG már működő győri telephelye melletti Natura 2000 területet találta megfelelő helyszínnek a tervezett beruházáshoz. (A Magyarország területének közel 21 %-át kitevő Natura 2000 területeken kívül eső, nem a Natura 2000 hálózat részét képező területen nem talált egyetlen alkalmas helyszínt sem a tervezett beruházás megvalósítására, ugyanakkor - különös módon - a Mercedes-Benz AG-nak sikerült Magyarországon zöldmezős beruházást megvalósítania Natura 2000 területen kívül.)

2008-ban Magyarország részéről pályázat került benyújtásra az Európai Bizottsághoz a LIFE-program keretében az érintett Natura 2000 terület veszélyeztetett élőhelyeinek, növény és állatfajainak megóvása érdekében. A pályázat indokolása szerint: „A Gönyüi homokvidék kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület elsősorban a kisalföldi meszes homokpuszta megmaradt élőhely-fragmentumainak védelmét biztosítja. A homokvidék egykor Győrtől egészen Esztergomig húzódott, mára azonban jelentős része megsemmisült. A pusztulás okaként a kialakulásban komoly szerepet játszó Duna jelölhető meg, hiszen a folyó mindig vonzotta az emberi civilizációt. A gyorsan terjeszkedő települések, a mezőgazdasági művelés fejlődése és a sokszor ésszerűtlen erdősítés néhány évszázadon belül szinte teljesen megsemmisítette ezt a különös és élővilágában rendkívül gazdag élőhely komplexumot.”

Az Európai Bizottság LIFE08 NAT/H/000289. sz. szerződés alapján 1,279,755.00 € támogatást nyújtott 2010. január 01. és 2013. december közötti időszakra a Magyar Köztársaság részére a Natura 2000 terület megóvását célzó élőhely-helyreállításra. 2010. április 15-én viszont egy Kormány határozat született az állami tulajdonban, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében levő terület elidegenítésének engedélyezéséről és arról, hogy a területet - logisztikai fejlesztési céllal - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a hatályos jogszabályok megtartásával pályáztatás útján értékesítse. Miután a területet beruházási célterületté nyilvánították, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2010. május 11-én eladásra meghirdette. A megadott határidőre 6.5 milliárd Ft-os ajánlattal egyetlen potenciális vevőként a Volkswagen-konszernbe tartozó Audi AG jelentkezett, amely 2010. augusztus 26-án megvásárolta a területet. Ezt követően a magyar kormány az Európai Bizottsághoz fordult azzal a kéréssel, hogy a Bizottság járuljon hozzá az érintett Natura 2000 terület átminősítéséhez. Az Európai Bizottság - a hasonló eljárásokhoz képest rekordidő alatt – 2011. január 26-án kiemelt közérdekre - azaz 1800 új munkahely megteremtésére - való hivatkozással járult hozzá a Natura 2000 terület átminősítéséhez azzal a feltétellel, hogy a magyar kormány kiegyenlítő intézkedésekkel (növények és állatok áttelepítése, élőhelyek létrehozása, illetve felújítása más Natura 2000 területeken) ellensúlyozza a természetben okozott károkat.

A bizottsági vélemény alapján a magyar környezetvédelmi hatóság engedélyt adott a beruházás megvalósítására. A debreceni székhelyű Tiszántúli Természetvédők Társulata azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be mind az Európai Bizottsághoz, mind a magyar hatósághoz. A természetvédő szervezet jogi álláspontja szerint az Európai Bizottság C(2011)351 sz. véleménye nem objektív tények ismeretében született, ellentmond a Bizottság korábbi döntéseinek (24/04/2003. sz. „Trupbach” ügy), az Európai Bíróság hasonló ügyben hozott ítéletének (C-239/04. sz. ügy: Európai Bizottság kontra Portugál Köztársaság), ráadásul az Európai Bizottság elhallgatta azt a tényt, hogy az érintett területen a LIFE-program által támogatott élőhely-rekonstrukció van folyamatban.

A kiegyenlítő intézkedések kidolgozásával és végrehajtásával megbízott, a terület természetvédelmi kezeléséért felelős Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága által készített szakvélemény szerint „a tervezett beruházás következtében a területen előforduló természetes élőhelyek teljes egészében meg fognak semmisülni, a védett állat- és növényfajok egyedeinek többsége el fog pusztulni, csak a madarak és az emlősök egy része képes elvándorolni a területről.” Az Európai Bizottsághoz benyújtott felülvizsgálati kérelemben megfogalmazásra került, hogy a tervezett beruházás alternatív helyszíneinek nem teljes körű vizsgálata, a beruházás megvalósításának nem kellően megalapozott - azaz kiemelkedően nagymértékű és pozitív előjelű társadalmi és gazdasági hatásokat nem igazoló – indokai, a kiegyenlítő, illetve kompenzációs intézkedések sikerességét tudományos bizonyítékokkal nem alátámasztott terve, a kiemelt jelentőségű élőhelyek teljes megsemmisülése, a ritka és védett állat- és növényfajok tömeges pusztulása a legkevésbé sem felel meg a 92/43/EGK Élőhelyvédelmi irányelv által megfogalmazott hosszú távú természetmegőrzési érdekeknek. Az Élőhelyvédelmi irányelv definíciója szerint: „a kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltűnés veszélye fenyeget, és amelyek megőrzéséért a Közösség különleges felelősséggel tartozik.” Hogyan minősülhet kiemelt fontosságú közérdekű beruházásnak egy rövid távú, kizárólag gazdasági célú beruházás, amely olyan évezredek alatt kialakult ökológiai rendszerek irreverzibilis károsodását, kiemelt jelentőségű élőhelytípusok, növény- és állatfajok eltűnését eredményezheti, amelyek megőrzéséért az Európai Közösség különleges felelősséggel tartozik?

Az Európai Unió Natura 2000 hálózatának és az Európai Unió természetvédelmi irányelveinek komolyságát kérdőjelezi meg, hogy egy multinacionális nagyvállalat esetében a Bizottság kivételt tesz, miként az is, hogy az egymást követő magyar kormányok a Natura 2000 területekkel miként sáfárkodnak: rendeletet alkotnak azért, hogy egy természetvédelmi terület ne kerülhessen beépítésre, de a rendeletet visszavonják; ezzel egyidőben pályáznak az Európai Unióhoz azzal, hogy megmentsék a ritka és veszélyeztetett élőhelyeket magában foglaló területet, azután felajánlják megvételre az AUDI AG-nak, ezt követően a kormány egyik alárendelt szerve (ITD Hungary) alternatív helyszíneket keres az AUDI AG beruházásához, ám nem talál mást, mint amit a kormány már megvételre felajánlott; a kormány a területet eladja az AUDI AG-nak, utána pedig azzal a kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz - amelytől a LIFE–pályázat útján jelentős összeget nyert el a terület megóvását célzó program végrehajtására –, hogy járuljon hozzá a terület átminősítéséhez és beépítéséhez.

A LIFE-természetre vonatkozó egyedi rendelkezések 31. cikkének rendelkezése szerint: „A kedvezményezett köteles a Bizottságot a harmadik felek által végzett minden olyan tevékenységről tájékoztatni, amelyek negatív hatással lehetnek a projektben meghatározott célterületekre/célfajokra nézve, és amennyire lehetséges, a harmadik feleket az ilyen tevékenységektől visszatartani.” Nos, ehhez képest a magyar állam, mint kedvezményezett a harmadik felet (AUDI AG.) nem visszatartotta, hanem támogatta, sőt ösztönözte a projektben meghatározott célterületek/célfajok megsemmisítésére, s ehhez az Európai Bizottság - „a közösségi jog őre” - is áldását adta. Miközben az európai adófizetők pénzéből az Európai Unió jelentős összegeket fordít az európai biodiverzitás védelmére, az Európai Bizottság hozzájárul egy olyan beruházáshoz, amely ritka, a kipusztulás szélén álló kiemelt jelentőségű élőhelyek, növény- és állatfajok megsemmisülését okozza. Mi ez, ha nem a Natura 2000 program és az uniós természetvédelmi irányelvek komolyságának megkérdőjelezése, a közösségi jog és a környezeti demokrácia arculcsapása?

Debrecen, 2011. március 09.

Forrás: Tiszántúli Természetvédők Társulata

STATEMENT TO THE PRESS

 

 


 
 
- Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -