Baglyok a Kárpát-medencében

    A baglyok éjszakai ragadozó madarak, rejtett életmódot élnek, így igen nehéz vizsgálni, megfigyelni és ezáltal védelmi lehetőségeket kidolgozni számukra. Kevés kivételtől eltekintve általában szürkületkor aktivizálódnak és járnak élelem után. Hajnalban, nappalra, visszahúzódnak nappali pihenőhelyeikre, vagy a fészkelő helyre. A baglyok igen nagy hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak, hiszen több faj elsősorban rágcsálókkal táplálkozik. A baglyok étrendje fajtól, élőhelytől, életmódtól függően változatos. Jellegzetes szokásuk, hogy a fiókák még teljes kitollasodásuk előtt elhagyják a fészket. A földön talált bagolyfióka nem árva, így nem kell velük segítségért fordulni, a helyszínen hagyva, vagy egy közeli fára felhelyezve a fiókákat a szülőmadarak tovább gondozzák őket. Cikksorozatunk célja, hogy jobban megismertessük a Kárpát-medencében élő bagolyfajokat a kedves olvasóval, ezáltal eloszlassuk az egyes fajokhoz fűződő rosszindulatú, gyakran a baglyok életébe kerülő tévhiteket.

 

Kuvik (Athene noctua)

   A kis termetű, ökölnyi madár szinte egész Európában előfordul. A világon összesen 13 alfaja él. Európai állományát körülbelül 216-327 ezer pár közé teszik, magyarországon alig 2-4000 pár költ. Európában a csökkenő állományú fajok közé tartozik.
   Magyarországon kisszámú fészkelő, állandó madarunk, nem vonul. Élőhelye igen változatos, a félsivatagos területektől a sztyeppeken keresztül, a pusztai és gyümölcsös területeket egyaránt igénybe veszi. Hazánkban a sík- és a dombvidékeken egyaránt megtalálható, azonban a zárt erdőket, középhegységeket kerüli. Főként tanyák, istállók, hodályok, magtárak, településszéli házak, régi épületek padlásain és öreg gyümölcsösök, koros fasorok, idős állományú erdők odvas fáiban fészkel, de néha a gyurgyalag elhagyott üregébe is beköltözik. Nem kerüli az embert, így a tévhitekből és az urbanizációból eredő veszélyek fenyegetik.
   Évente csak egyszer költ, március-április környékén rakja le a tojásait, ha fészekalja elpusztul, tápláléktól függően pótköltésbe kezdhet. Fészket nem építenek, csak megtisztogatják az odú, üreg alját, majd a tojó 3-5 tojást rak a csupasz aljzatra. A kikelt fiókák közel 4 hétig maradnak a fészekben, majd kirepülésük után még akár 1 hónapig is a szülők felügyelete alatt maradnak.
    Táplálékát nagyobb méretű rovarok, rágcsálók, énekesmadarak teszik ki. Gyakran megfigyelhető, amint a közvilágítás lámpatestei körül összegyűlt nagyméretű lepkékre vadászik. Állományát az egykori elterjedt tanyavilág eltűnése, a hagyományos állattartás háttérbe szorulása révén az élőhelyek, táplálkozóterületek beszűkülése, a padlásterek lezárása, beépítése mellett az egyre terjeszkedő nyest is tizedeli, mely gyakran a kotló tojót is megfojtja. A gépjárművek általi gázolás és a méreggel történő rágcsálóirtás, vegyszeres rovarirtás jelentősen hozzájárulnak a megmaradt hazai állomány csökkenéséhez. A kuvik szívesen elfoglalja a kihelyezett odút, ezért megtelepedésében a speciális kuvikodúk segítenek.
   Állományát védhetjük, ha megszervezzük a nyest elleni védekezést és alkalmas helyeken fészkelőhelyet alakítunk ki számára.