AZ EU szabályozása a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelméről
A CITES részes fele csak ország lehet. Az EU minden tagállama ratifikálta a CITES egyezményt, ennek ellenére az EU mint „országok egyesült csoportja” nem lehet az egyezmény részes fele, mivel nem egyetlen ország. Figyelembe kell venni, hogy az EU területe egyetlen közös piac és nincs módszeres határellenőrzés. A veszélyeztetett növény- és állatfajok megfelelő védelme érdekében az EU számos, a CITES rendelkezéseinek megfelelő és az EU sajátos kérdéseivel foglalkozó jogszabályt fogadott el, például más rendelkezések mellett a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletet. A CITES egyezményhez hasonlóan a 338/97 tanácsi rendelet alapvető szabályai a fajokat csoportokba osztó A, B, C és D mellékletektől függnek. Az első három melléklet nagyjából megfelel a CITES három függelékének. A D mellékletnek nincs megfelelője a CITES egyezményben. Általában az EU-nak a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmére vonatkozó szabályai szigorúbbak, mint a CITES rendelkezései – intézkedéseket tartalmaz az EU-n belüli, nemzeti és nemzetközi szinten folyó kereskedelemről egyaránt az A és a B melléklet fajai esetében. A korlátozások a CITES hatálya alá nem tartozó fajokra, például a vörösfülű ékszerteknősre is kiterjednek.
Az Európai uniós bizonylatokkal kapcsolatosa kérdésekkel a Környezetvédelmi Minisztérium Európai közösségi jogi és koordinációs főosztályához, a Biodiverzitás osztályhoz (1011 Budapest, Fő u. 44-50.) lehet fordulni, illetve a vonatkozó anyagok a minisztérium honlapján is megtalálhatók.
Itt megtalálhatóak a kapcsolódó törvények, végrehajtási rendeletek, a hatályos fajlisták, valamint a szükséges formanyomtatványok is magyarul.
További információ: http://www.eu-wildlifetrade.org/