A Dráva szekció állásfoglalása a Dráva rehabilitációjáról,
védelméről és a Víz Keretirányelv végrehajtásáról

I. HÁTTÉR

1. A jelenlegi helyzet:

A Dráván történt és jelenleg folyó emberi beavatkozások lerontják a Dráva-völgy rendszer-működését. Ez nem csak a helyi társadalom létfeltételeit veszélyezteti - mert a megfelelő tájgazdálkodás és a gazdaság erőinek erre alapozott kiépítése mind inkább ellehetetlenedik -, hanem az ökológiai rendszerek további degradációját idézi elő.

Beavatkozások és közvetlen hatásuk: (a) A Dráva felsőbb szakaszán és a Murán épített csúcsrajáratott vízerőművek okozta medererózió és a nagyfokú napi vízszintingadozás számos állat- és növényfaj állományának csökkenését idézte elő. (b) A Dráva középső és alsó szakaszán végzett folyószabályozási, árvízvédelmi és meliorációs munkálatok következtében gyakorlatilag megszűnt a folyó és az ártere közötti dinamikus kapcsolat; a talajvíz szintje lesüllyedt, az ártér nagy területein szárazodás, élőhelyek degradációja indult meg. (c) A folyómederben végzett - és jelenleg is tartó -kavicskitermelés a folyómeder mélyüléséhez és értékes élőhelyek elpusztulásához vezetett.

Összefoglalva: A fenti beavatkozások, amelyeket elvben gazdasági célokból végeztek, végeredményben a helyi gazdaság feltételeinek romlását okozták, miközben a beavatkozások szűk értelemben vett műszaki céljai is csak töredékesen valósultak meg. Részben a vízellátottság változásának hatására, részben a célszerűtlen művelési módok térnyerése következtében a növénytakaró szerkezete jelentősen átalakult; ez hátrányosan módosította a mikroklímát és a talajok vízkörforgásban betöltött szerepét.

2. Veszélyek:

A funkcióiban és teljesítményében leromlott állapotot tovább súlyosbíthatják egyes tervezett beavatkozások: (a) Újabb vízlépcsők építése. (b) Folytatódó, sőt bővülő kavicskitermelés. (c) A Dráva hajózási célú átalakítása (különösen Barcstól felfelé). (d) Olyan agrárgazdálkodási és területfejlesztési tervek készítése és esetleges végrehajtása, amelyek a Dráva-völgy jelenlegi rendszer-működésére épülnek, és az abban érvényesülő tendenciákat konzerválják.

3. Célok és szempontok:

Bebizonyosodott, hogy a Drávának az ökológiailag tudatos tájgazdálkodás céljaitól elidegenedett kezelése zsákutcába vezet. Ezért a Dráva ügyének újragondolására van szükség a következő fő célok és irányok szerint: (a) A lehetőségekhez mérten helyre kell állítani a Dráva vízjárását, valamint a folyó és az ártere közötti kapcsolatot. (b) Biztosítani kell az ártér megfelelő vízellátását. (c) Megállítani, és amennyire lehet, korrigálni kell a medermélyülést és a talajvízszint süllyedését. (d) A folyó mentén fenntartható tájhasználatot kell kialakítani.

A jövőben minden beavatkozási terv megítélése során alkalmazni kell a következő szempontokat: (a) A Dráva vízrendszere nem rendelhető a hajózás szükségletei alá. (b) Nem épülhetnek újabb vízlépcsők. (c) Szükséges a meglévő vízlépcsőknek a ma mérvadó nemzetközi ajánlások alapján való felülvizsgálata, és ennek tanulságai alapján az átépítése, működésének megváltoztatása vagy elbontása. (d) Helyre kell állítani a természetes mederalakító erők működését.

4. Megvalósítás:

A fenti célok megvalósítására nemzetközi együttműködés keretében van mód, aminek feltételeit az EU Víz Keretirányelve, valamint az agrárkörnyezetvédelmi és vidékfejlesztési politikája teremti meg. Ezekre az alapokra épül az alábbi határozat:

II. HATÁROZAT:

Az Országos Találkozó

1. Felhívással fordul az Európai Unióhoz annak érdekében, hogy

1. legyen a Duna vízgyűjtője a Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásának elsőbbségi területe,

• különösen a folyó középső és alsó szakasza mentén elhelyezkedő, valamint
• a Duna mellékágai és mellékfolyói (így pl. a Dráva) mentén fekvő

1. a munkálatok részesüljenek a Strukturális és Kohéziós Alapok terhére kiemelt támogatásban,

• az új és a 2015-ig csatlakozó államok saját erőforrásai elégtelenek, továbbá
• ilyen támogatás híján a jó ökológiai állapot elérésének célja hátrányba kerülne a vele versengő partikuláris vízhasználati célokkal - például a hajózási kiépítéssel és az energiatermeléssel -, melyeket gazdasági érdekcsoportok jelentős anyagi és politikai erővel képviselnek;

1. a hidroenergetikai, öntözési, vízátvezetési, folyóvölgy-gazdálkodási projektek esetén legyen kötelező

• ezek a lehető legszélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetést tükrözik, továbbá
• egyre tágabb körben válnak a nemzetközi fejlesztéspolitikai döntéshozatal keretévé;

1. Felhívja a VKI dunai végrehajtását koordináló Szófiai Egyezmény (ICPDR) Titkárságát, hogy

1. a határok által osztott rész-vízgyűjtőkre és víztestekre

• hozasson létre közös hatóságokat illetve kezelő szerveket (vagy rendelje el a meglévő Határvízi Bizottságok átstruktúrálását), továbbá
• ezekben teremtse meg harmadik fél egyenjogú részvételét a döntésképesség biztosítására;

1. adjon szakmai segítséget a Dráva-Mura vízgyűjtő jó ökológiai állapota mielőbbi helyreállításához;
2. járjon közbe az EU-nál e munkálatok anyagi támogatásának biztosítása érdekében,

• ez a vízgyűjtő számos természetközeli állapotú térséget, ritka illetve csak helyileg előforduló fajokat és élőlénytársulásokat éltet, továbbá
• a múltban egyoldalú szemlélettel végrehajtott vízépítési beavatkozások helyreállításának költségei rendkívül magasak;

4. szólítsa fel az érintett államokat a jelenleg folyó (hajózási illetve építőanyag-kinyerési érdekű) kavics-kitermelési, valamint a tervezett vízlépcső-építési projektjeik elhagyására, tekintettel arra, hogy ezek sértik a Víz Keretirányelvvel és más EU irányelvekkel kapcsolatos kötelezettségeiket.

1. Felhívja a Magyar Köztársaság kormányát, hogy

1. mielőbb biztosítsa - nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően - a VKI cél- és szempontrendszerének beépítését a vízügyön és környezetvédelmen kívüli ágazati politikákba is,
2. a Novo Virje-i és a többi drávai vízlépcső-tervvel kapcsolatosan hozzon kormányhatározatot, melyben

• egyértelműen rögzítse, hogy Magyarország a Dráva-meder hajózási célú átalakításához - környezetvédelmi okokból - nem adja egyetértését;
• hivatalosan kezdeményezze, hogy a két ország - Szlovéniával és Ausztriával is közösen - új, a Víz Keretirányelvbe illeszkedő szakmai alapon dolgozza ki a folyóvölgy komplex hasznosításának a tervét, mely a természeti értékeinek megőrzését és olyan tájhasználatot tűz ki céljául, amely az érintett lakosság jólétét fenntartható módon szolgálja;

1. szervezze meg a folyó és a táj fenti elvek szerinti komplex hasznosítását akadályozó érdekellentétek feltárásának és kiküszöbölésének vagy áthidalásának folyamatát;
2. biztosítsa, hogy a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operativ Programban a pályázati projektek között külön pontban szerepeljen a Dráva és Dráva menti területek természetvédelmi célú rehabilitációja és komplex fejlesztése;
3. képviselje a jelen határozat 1. és 2. pontjában megfogalmazott célokat és szempontokat az illetékes nemzetközi fórumok előtt.

Vissza a tetejére