Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről,
különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről

 A vizes területek védelméről szóló, ún. ramsari egyezményt 1971. február 2-án, az iráni Ramsarban írták alá. Az egyezmény 1975-ben lépett hatályba, és 2006 októberéig 153 állam csatlakozott hozzá.

Hazánk csatlakozása
  Magyarország 1979 áprilisában írta alá a ramsari egyezményt. Az egyezmény szövegét és annak módosításait az 1993. évi XLII. törvény („A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28 – június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről”) tette közzé.

Alapkötelezettségek
  Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése, és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása.
Az egyezményben részes államok kötelesek a jegyzékekben foglalt nemzetközi élőhelyekre vonatkozó kritériumrendszer alapján legalább egy területet kijelölni. Az ökológiai jelleg változatlansága érdekében a fenntartható használat alapelveit kell alkalmazni a vizes élőhelyeket érintő valamennyi emberi beavatkozás tervezése során. Az alapkötelezettségek közé tartozik ezenkívül a vizes élőhelyek védetté nyilvánítása, természetvédelmi szakembergárda képzése, továbbá részvétel a nemzetközi egyeztetésekben és konzultációkban.
  A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listáján csaknem ezerhatszáz terület, közel 135 millió hektár vizes élőhely kapott helyet az elmúlt évtizedekben.

Működés
  Az egyezmény döntéshozó szerve a szerződő felek háromévenként összehívott konferenciája. E rendezvényeken áttekintik az előírások alkalmazását, elemzik a nemzeti beszámolókat, pénzügyi és szervezeti kérdésekben hoznak döntéseket. Ezen kívül határozatok és ajánlások születnek az egyezmény hatékonyabb végrehajtása érdekében. Két konferencia között az állandó bizottság felel az egyezmény ügyeiért, a határozatok végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, a következő konferencia tartalmi előkészítéséért, a titkárság és a költségvetés felügyeletéért. 1994 óta a konferencia és az állandó bizottság – illetve e testületeken keresztül a tagok – tevékenységét segíti a szakértőkből álló, szűk körű Tudományos és Technikai Testület, amely a tudományos vizsgálatot igénylő kérdésekben, különösen az ökológiai jelleg meghatározásában, valamint a vizes élőhelyek helyreállításának szakmai kérdéseiben foglal állást.
  Az egyezmény titkársága Glandban (Svájc) működik, jogi személyiséggel is bíró háttérszervezete a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN).

Érintett területek
  Az egyezmény értelmében vizes területnek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert, valamint az időszakosan kiszáradó szikes tavak.

Nemzetközi szinten általánosan öt nagy csoportot különítenek el osztályozásuknál:
• tengeri élőhelyek (partvidéki vizes területek tengerparti lagúnákkal, továbbá sziklás partok és korallszirtek);
• deltákhoz kapcsolódó élőhelyek (delták, árapály mocsarak, és mangrove mocsarak);
• tavi élőhelyek (tavakhoz kapcsolódó vizes területek);
• folyómenti élőhelyek (vízfolyások mentén);
• mocsári élőhelyek (mocsarak, lápok és náddal borított fertők).

További csoportot alkotnak az ember által létrehozott vizes élőhelyek, melyek közé a hal-, kagyló vagy garnélarák-nevelő tavak és tengerparti területek (akvakultúrák), mezőgazdasági tavak, öntözött mezőgazdasági területek, sólepárlók, víztározók, bányatavak, szennyvízülepítő tavak és csatornák tartoznak.

Magyarországon jelenleg 23 hazai vizes élőhely található a ramsari jegyzékben, összesen 180 000 hektár kiterjedéssel
• Balaton (az október 1. és április 30. közötti időszakban) 59 800,0
• Baradla barlangrendszer és a hozzá kapcsolódó vizes élőhelyek 2 075,3
• Béda-Karapancsa 1 149,7
• Biharugrai halastavak 2 791,0
• Bodrogzug 3 782,0
• Fertő-tó 8 432,0
• Gemenc 16 873,3
• Hortobágy 23 918,1
• Ipoly-völgy 1 850,0
• Izsáki Kolon-tó 2 962,0
• Kardoskúti Fehér-tó 488,0
• Kis-Balaton 14 745,0
• Kiskunsági szikes tavak 3 903,0
• Mártélyi Tájvédelmi Körzet 2 213,0
• Az Ócsai Tájvédelmi Körzet területéből 1 078,0
• Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület 487,0
• A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területéből 5 000,0
• Rétszilasi-halastavak Természetvédelmi Terület 1 508,0
• Szaporcai Ó-Dráva-meder 257,0
• Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Terület 1634,4
• Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület 420,0
• Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület 539,0

  2006 őszén 3 további élőhelyet vettek fel a ramsari egyezmény jegyzékébe: a Rába-völgyet, a Nyirkai-Hanyt és a Felső-kiskunsági szikes pusztákat.

További információ:
www.ramsar.org
www.ramsar.hu

Kapcsolattartók:

Schmidt András
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya
Budapest, 1121 Költő u. 21.
Tel.: 1/395-6857, fax: 1/275-4505
E-mail: schmidt'kukac'mail.kvvm.hu

Bőhm András
Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
1016 Budapest, Mészáros u. 58/a, 1539 Budapest 114, Pf. 675
Tel: 1/224-9232, fax: 1/224-9262
E-mail: bohm@mail.kvvm.hu