Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről

   A veszélyeztetett vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmét a Washingtoni Egyezmény – CITES (1973) szabályozza.

Hazánk csatlakozása
  Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez, és a következő évben kiadták az 1986. évi 15. törvényerejű rendeletet „A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről”, majd 2006-ban az egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló 2006. évi XVI. törvényt. Az egyezmény végrehajtását a 271/2002 (XII.20.)-as kormányrendelet szabályozza.
Az Európai Unió vonatkozó jogszabálya a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelméről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet.

Alapfeladatok
  Az egyezmény a függelékekben szereplő fajokra határoz meg intézkedéseket:
I. függelékében szereplő fajok vadon befogott élő vagy elejtett egyedeivel, illetve a természetből származó növényfajokkal, ezek származékaival, valamint a belőlük készített termékekkel folytatott kereskedelmi tevékenység minden formája tilos. Az itt szereplő fajok nemzetközi forgalma gyakorlatilag kizárólag nem kereskedelmi céllal lehetséges, megfelelő export-import engedély, illetve re-export bizonylat birtokában.
II. függeléke felsorolja azokat a fajokat, amelyek ugyan nem állnak a kipusztulás szélén, de a kereskedelem szabályozásának hiányában létük veszélybe kerülhet. Az ide sorolt fajok vadon született, illetve vadon termett egyedeivel korlátozott mértékben lehet kereskedni.
III. függeléke azon fajok jegyzéke (ma összesen mintegy 5 000 faj), amelyek kereskedelmét egy-egy részes állam saját maga szabályozza és e kereskedelem ellenőrzésében a többi részes állam együttműködését igényli.
A fogságban, kereskedelmi céllal nevelt vagy ilyen célra mesterségesen szaporított, I. függelékbe tartozó fajok a II. függelékben említett fajokkal azonos feltételekkel forgalmazhatók. Az egyezmény előírja továbbá a tudományos intézmények, múzeumok közötti cserét, kölcsönzést, valamint az utazó állatkertek, kiállítások, vándorcirkuszok példányaira vonatkozó nemzetközi szállítási szabályokat is.
Mindezeken felül a részes államoknak fel kell lépniük a rendelkezésekbe ütköző kereskedelem ellen, el kell kobozniuk, és az exportálóhoz vissza kell szállítaniuk az engedély nélkül forgalmazott példányokat; az országhatárokon be- és kilépő állomásokat kell kijelölniük; gondoskodniuk kell az élő példányok megfelelő gondozásáról; nyilvántartást kell vezetniük a kereskedelmi forgalomról, és erről jelentést kell tenniük az egyezmény titkárságának.

Működés
  Az egyezmény döntéshozó testülete a szerződő felek kétévenként összehívott konferenciája, amely áttekinti az egyezmény végrehajtását, döntéseket hoz a függelékek módosításáról, határozatokat, ajánlásokat fogad el a végrehajtás hatékonyságának fokozására, pénzügyviteli kérdésekben dönt.
A svájci székhelyű titkárság az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) keretében önállóan működik, fenntartását a részes államok kötelező hozzájárulásai biztosítják.

További információ:
www.cites.org
www.cites.hu

Hazai kapcsolattartók:
dr. Rodics Katalin főosztályvezető-helyettes
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya
1121 Budapest, Költő utca 21.
Telefon: 1/395-6857, fax: 1/275-4505
E-mail: rodics'kukac'mail.kvvm.hu

Körösi Levente főtanácsos
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya
1121 Budapest, Költő utca 21.
Telefon: 1/395-6857, fax: 1/275-4505
E-mail: korosil'kukac'mail.kvvm.hu