Biológiai sokféleség egyezmény

  A biológiai sokféleségről szóló egyezmény jelenleg a legátfogóbb egyezmény, amely a természet működésének megőrzését tűzi ki célul. Az egyezményt az 1992-es Rio de Janeiroban tartott Környezet és Fejlődés konferencián nyitották meg aláírásra.
   Egy évvel később, 1993. december 29-én lépett életbe, jelenleg 188 részes féllel. Az egyezmény előírásai valóban nem csak a természetvédelem, de más ágazatok számára is megfogalmaznak számtalan tennivalót.

Hazánk csatlakozása
  Az egyezményt Magyarország a riói konferencián írta alá 1992. június 13-án. Az egyezményt az 1995. évi LXXXI. törvény „A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről” tette közzé. Az Országgyűlés 2003. szeptember 22-én határozatot hozott a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv megerősítéséről is.

Célkitűzések
  Az egyezmény célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása, beleértve a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférhetőséget, technológiák átadását és pénzeszközök biztosítását.

Kötelezettségek
  Az egyezmény konkrét feladatokat fogalmaz meg a részes felek számára, többek között a következő területeken: in-situ és az ex-situ védelem, a biológiai sokféleség fenntartható hasznosítása, kutatás és képzés, közoktatás és tájékoztatás, a környezeti hatások vizsgálata és a káros hatások minimalizálása, a technológiák hozzáférhetősége és átadása, információcsere, valamint finanszírozás.

Érintett területek
  Az egyezmény vonatkozik minden élőlényre és élő rendszerre, mivel az egyezmény értelmében a biológiai sokféleség a bármilyen eredetű élőlények közötti változatosságot jelenti, beleértve többek között a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai rendszereket, valamint az e rendszereket magukban foglaló ökológiai komplexumokat; ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét.

Az egyezmény működése
  Három intézmény jött létre az egyezmény szövege alapján: a részes felek konferenciája, az egyezmény tudományos, kormányközi tanácsadó testülete (SBSTTA) és a titkárság. Emellett az egyezmény lehetőséget biztosít további testületek létrehozására is (pl. munkacsoport a védett területekről vagy a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznok elosztásáról).
  Az egyezmény legfőbb döntéshozó szerve a részes felek konferenciája, és legfontosabb feladata az egyezmény megvalósításának nyomon követése. Döntéseit a SBSTTA által előkészített javaslatok, háttéranyagok alapján hozza.
  A titkárság fő feladata a részes felek konferenciájának és egyéb testületi találkozók előkészítése, szervezése, valamint a kapcsolattartás és együttműködés más nemzetközi szervezetekkel. A titkárságnak az ENSZ Környezeti Programja ad otthont Montrealban.
  A szakmai és tudományos együttműködés segítésére az egyezmény rendelkezik egy információs rendszer, az ún. clearing-house mechanism (CHM) felállításáról (www.biodiv.org/chm), ahol a megvalósítás szempontjából érdekes információkat összegyűjtik és közzéteszik.
  A részes felek konferenciája hét tematikus területen fogadott el munkaprogramot és javasolt ütemtervet, amelynek megvalósítása a részes felek feladata. Ezek mellett átfogó kérdésekre (pl. fenntartható használat, hagyományos tudás, nevelés és szemléletformálás) vonatkozó javaslatokkal, ajánlásokkal törekszenek a holisztikus megvalósításra.
  A biológiai sokféleség egyezmény cartagena jegyzőkönyve a biológiai biztonságról
A Cartagena jegyzőkönyvet 2000. január 29-én fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciáján. A jegyzőkönyv 2003. szeptember 11-én lépett életbe, miután ötven részes fél ratifikálta. Magyarország 2000. május 24-én írta alá a jegyzőkönyvet, majd hazánkban 2004. április 12-én lépett életbe.
  A jegyzőkönyv hatálya minden élő, módosított szervezetre kiterjed, kivéve a humán felhasználású gyógyszerkészítményeket, és elsődleges célja, hogy szabályozza az élő, genetikailag módosított szervezetek biztonságos forgalmát, kezelését és felhasználását. A jegyzőkönyvben foglalt legfontosabb kötelezettségek (a részes felek konferenciája további feladatokról, kötelezettségekről hozhat döntéseket):
• Előzetes engedélyezési eljárást kell lefolytatni a környezetbe történő kibocsátásra szánt, élő módosított szervezetek (pl. élő hal, vetőmag) legelső behozatalát megelőzően.
• Az élő, módosított szervezet importjára vonatkozó döntést tudományosan megalapozott kockázatbecslésnek kell megelőznie.
• Információs rendszert kell működtetni, amely elősegíti a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos tudományos, műszaki, jogi és a környezetre vonatkozó ismeretek közzétételét, cseréjét, a nyilvánosság hozzáférését.
• A döntéshozatali folyamatokba be kell vonni a nyilvánosságot, és a döntések eredményét is hozzáférhetővé kell tenni számukra.
• A feleknek biztosítaniuk kell a határokon keresztüli véletlenszerű mozgások bejelentését, az illegális szállítások megelőzését és amennyiben lehetséges, büntetését.

További információ:
Az egyezmény honlapja
http://www.biodiv.org
Információs honlap a biológiai biztonságról
http://bch.biodiv.org/
Az egyezményről magyarul
http://biodiv.kvvm.hu
http://www.ceeweb.org/hun/tteruletek/CBD/index.htm

Kapcsolattartók:
Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
1121 Budapest, Költő utca 21.
Telefon: 1/395-6857, fax: 1/275 4505

Dr. Rodics Katalin, e-mail: rodics'kukac'mail.kvvm.hu
Greguss Ditta, e-mail: greguss'kukac'mail.kvvm.hu
Sárosi Ferenc, e-mail: sarosi'kukac'mail.kvvm.hu
Homoki Hajnalka, a Cartagena Jegyzőkönyv kapcsolattartója,
E-mail: homoki'kukac'mail.kvvm.hu