Látnivalók
Tessedik
Sámuel Múzeum
Épületét a névadó
1791-ben gazdasági iskolának építtette. 1834-ben a Mezőberényből
átköltöző gimnázium kapta meg. Falán emléktáblák hirdetik a kiváló
tanárok és tanítványok nevét.
Az 1951-ben alapított
múzeum 1976-ban költözött ide; 1979-ben nyílt meg.
Hét teremben mutatja
be “Tessedik városa hajdan és ma” címmel Szarvasnak és környékének
régészeti, népművészeti, gazdaságtörténeti emlékanyagát. A kiállításban
gazdag régészeti anyag látható, melyen keresztül a Kárpát-medencében
élt népek emlékeit mutatják be az újkőkortól a törökök kivonulásáig.
Kiemelkedő értéket
képviselnek az egykori “Körös-kultúra” emlékei. Az állandó kiállítás
helytörténeti része a Tessedik hagyaték bemutatásával indul, itt
látható karosszéke, ivópohara, portréja. Majd a kisparaszti növénytermesztés,
állattartás, szántóművelés, céhes ipar, kultúrtörténeti emlékek,
kismesterségek tárgyai láthatók. Ebben a kiállítási részben található
Szarvas város címere 1850-ből és Szarvas első pecsétje.
A Holt-Körös hídján
túl találjuk a 13 hektáros ligetet, régi nevén füzest, népkertet.
Mai nevét Erzsébet királyné tragikus halála (1898) után kapta.
Telepítése a Körös holtággá válása (1888) után kezdődött.
Számos évszázados
fája, sok kellemes sétaútja, halászcsárdája, vendéglője mellett,
Ruzicskay György
(1896-1993) Munkácsy díjas festőművész magángyűjteményének otthont
adó alkotóháza kínál hasznos szórakozást. A városának adományozott
festményeiből, grafikáiból 1981-ben nyílt itt képtár.
A tágas kiállítóteremben
kaptak állandó helyet a mester fél évszázados munkásságát, annak
jelentősebb korszakait, stílusirányzatait (expresszionizmus, biofestészet)
bemutató, ma már muzeális értékű művei. Az alkotóház lakás részében
található a művész által összegyűjtött szarvasi népi emlékekkel
berendezett házi múzeum.
Bolza
kastély
A Holt-Körös partján,
festői szépségű kertben látható a Bolza család kastélya, mely
1810-1820 között épült. klasszicista stílusban, romantikus és
eklektikus részletekkel.
A vízhez vezető
lépcsőn a szoborcsoport Romoluszt és Rémuszt ábrázolja (a kapitóliumi
pontos másolata). Bolza Pál állíttatta fel 1911-ben, családja
olasz eredetének jelképeként. Másfél hektáros parkja 1954 óta
természetvédelmi terület. Maga a kert miniatűr növénygyűjtemény.
Legszebb darabjai a mocsárciprusok, melyek eredeti élőhelye Észak-Amerika.
Szlovák
Tájház
Múlt századi építészeti emlék. Beoztása
bútorzata megőrizte a szarvasi szlovákok életvitelének jellegzetességeit.
Történelmi
Magyarország közepe
1880 körül Mihályfi
József szarvasi tanár határozta meg a mértani közepet, melyet
most a Holt-Körös partján egy 6,5 méter magas, belső szerkezt
nélküli, négyszárnyú vitorlával ellátott malom jelöl.
Evangélikus
ótemplom
A város legmagasabb
pontján áll az evangélikus ótemplom. Tessedik irányításával épült
1786-88 között Kimnach Lajos pozsonyi építész tervei alapján,
barokk stílusban. A templom oltárképét, mely Krisztus mennybemenetelét
ábrázolja, 1780-ban Andreas Zalinger festette. A templom nevezetessége
a 36 regiszteres, 3 manuálos, 2483 síppal ellátott orgona.
Száraz
malom
Az ország egyetlen
működőképes, eredeti helyén fönnmaradt szárazmalma, melyet a Bolza
család építtetett 1836-ban. Egyedülálló népi ipari műemlék.
Az
arborétum
A Szarvasi Arborétum
a Körösök völgyében fekszik, részben Szarvas város, részben Békésszentandrás
község közigazgatási határában. Nyugatról a mezőtúri út, keletről
a Holtág határolja. (Ennek hossza kereken 30 km, vízfelülete pedig
200 ha, így jelenleg az ország ötödik legnagyobb “állóvize”.)
Bolza József (“Pepi”)
az 1830-as években, nyugalomba vonulása után, a schönbrunni kastélykert
mintájára kezdte el 5 hektáron telepíteni. Fia, Bolza Péter (1824-1881)
és főképpen unokája, Bolza PáI folytatta a kert gyarapítását különleges
fákkal. 1943-bavédetté nyilvánították, 1946-ban Bolza Pál az államra
hagyta.
Az Arborétum ma
öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. Ezek közül 3 látogatható:
a legidősebb, a Bolza Pál alapította “Pepi-kert”. az 1951-ben
idecsatolt úgynevezett Mitrowssky-kert és a víztoronyhoz (hajókikötőhöz
vezető betonúttól délre fekvő, ún. “Konyhakerti” rész. A “Pepi-kert”-hez
északon csatlakozik a terület másik felét kitevő, jelenleg nem
látogatható többi gyűjtemény (a parkerdő, a törzsültetvény), valamint
a faiskola.
A fás növénygyűjteményekben
közel 1600 fa- és cserjefaj, illetve -fajta és fajtaváltozat (összefoglaló
néven taxon) található. Ebből 1200 a lomblevelűek száma (1100
lombhullató, 100 örökzöld), 300 a fenyőféléké, zömmel örökzöldek,
mindössze 7 a tűhullató fajok száma.
Az Arborétum alapvető
értékei, a fák és a cserjék mellett e területen lágyszárú növény
is található. Az elmúlt években közel 25 fajt regisztráltak többségük
a kert nagy esztétikai értéket képviselő gyepfelületein él. További
52 telepített faj is gyarapítja a növényzet változatosságát, de
gazdag és érdekes a gombavilág is. Öt év (1979-1983) részletes
vizsgálatai során 211 féle kalapos gombát találtak.
Közel 100-ra tehető
a madárfajok száma. Sokuk állandóan itt tartózkodik és fészkel,
mások csak átvonulnak vagy időszakosan jelennek meg.
Az Országos Természetvédelmi
Tanács 1951-ben jelentőségét így határozta meg:
“A Nagyalföld minden
jellegzetességét magán viselő békési síkon az idegen világrészek
alhavasi, forró égövi, sziklás és mocsaras tájainak legkülönlegesebb
fajai itt valóságos oázist alkotnak. Felbecsülhetetlen az az érték,
amelyet ez az arborétum aklimatizálódott fafajaival természettudományi,
erdő- és kertgazdasági szempontból jelent.”
Körösvölgy
– Hármas-Körös hullámtere
A Hármas-Köröhullámtere
Békés és Szolnok megyében 1979-től védett terület, mely mintegy
6.400 hektárt foglal magába. Védetté nyilvánítását tájvédelmi,
növénytani és állattani értékek indokolták.
A múltszázadi folyamszabályozások
felszámolták az Alföld vízivilágát. Ennek töredékeit jelentősen
degradált, másodlagos tájként a folyók hullámtere őrizte meg napjainkra.
Még így is üde zöld szalag a folyók két partja a végtelennek tűnő
alföldi kulturtájban. E keskeny területen megtalálhatók az egykori
mocsárvilág egyes növényei, mint a a nyílfű, a virágkáka, a sulyom,
a tündérfátyol. Az elmocsarasodott holtágakat és kubikgödröket
réti ecsetpázsitos kaszálók és mézpázsit társulások váltják fel
a magasabb részeken. A folyót sok helyen puhafás ártéri erdők,
füzes-nyárasok bokros,ligetes állományai követik.
Állatállományára
az év nagyrészében előforguló gémfélék a jellemzőbbek. Gyakran
találkozhatunk bakcsóval, kis kócsaggal, szürke gémmel. Nyár végi
ősz eleji vonuláskor rendszeresen megfigyelhető a fekete gólya
. Télen a jégmentes folyó vadrécék ezreinek nyújt pihenő helyet.
Az emlősök közül a vidra emelhető ki gyakoriságánál fogva.
Cserebökényi
puszták
A ma Cserebökényi
puszta összefoglaló név alatt ismert terület a Tiszántúl délkeleti
részén, Csongrád megyében, Szentes és Fábiánsebestyén határában
helyezkedik el.
Az első látásra
csaknem teljesen sík vidék, felszíni formákban gazdag. A múlt
beszédes emlékei a szikes és édesvízi mocsarak foltjai, a vízállások,
elhagyott folyómedrek, enyhelejtésű löszhátak, kunhalmok. A pusztán
átkanyargó Veker és Kórógy erek valamikor a Körösök szabadon áradó
vizeit vezették a Tiszába, nagyobb áradáskor azonban a környék
összegyűlő vadvizei tengerré változtatták az egész lapályos vidéket.
A táj változását
a helytörténet tükrében is nyomon követhetjük. A népvándorlások
régészeti emlékei a szarvasi és a szentesi múzeum tárlóiban pihennek.
A honfoglalás után e vidéken elsősorban kunok telepedtek le a
vizek melletti magas partokon. A nomád pásztorkodást felváltotta
a karámos, a szállások fokozatosan pusztafalvakká alakultak át.
A vidék története a középkortól háborúk, kihalások és betelepülések
sorozata. A veszedelmek elől a lakosság bevette magát a mocsarak
és nádrengetegek világába.
A XIX. század közepéig
a környező falvak pusztaterületek, csak a birtokrendezések, földosztások,
majd a belvízrendezési munkálatok után indult meg jelentősebb
földműves gazdálkodás. A XX. században egyre nagyobb területeket
szántottak fel gabona- és takarmányfélék termesztéséhez. Egyéb
helyeken legelők és kaszálórétek aakulnak ki. A nádasok és mocsárrétek
a leglapályosabb részeken maradnak csak fenn.
A terület történetében
új fejezetet nyitott, hogy 1992 január elsejével 4556 ha-on megalakult
a Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet, mely ma a nemzeti park
egyik részét akotja. A védettség oka a még meglevő pusztai tájkép,
az ősgyepek és mocsarak, a különleges madárvilág.
A terület legfőbb
botanikai értékeit a nagy csatornákban és a mocsárfoltokban fennmaradt
vízi növénytársulások jellemzik. Tájképileg meghatározóak a régmúltat
idéző törékeny fűz, fehér és szürkenyár csoportok.
Bár az értékek
felmérése csak napjainkban indult meg, már most jól látható, hogy
a legfontosabbak közöttük a madarak. Eddig közel 230 madárfajt
figyeltek meg a Cserebökényi pusztán. A terület ökolóiai-madártani
értékét kevésbé a kuriózumok, mint inkább a jellegzetes költők
és rendszeres átvonulók határozzák meg, ilyenek a kék vércse,
a haris, a szalakóta, a vonulók közül a pusztai ölyv, a réti sas.
A kultúrtörténeti
emlék közül kiemelkedő jelentőségűek a kun népcsoport kereszténnyé
válásának emlékei, az Árpád korból való fábiánsebestyéni és a
XV. századi Ecseri templomok romjai.
Egyéb
A fentiek mellett
is sok látnivaló akad Szarvason. Itt található pl. Bajcsy-Zsilinszky
Endre otthona, az Ótemetőben van Bolza család mauzóleuma (1870-ben
romantikus stílusban épült); ma ravatalozó. Mellette elhaladva
és jobbra fordulva jutunk Tessedik Sámuelnek és feleségének síremlékéhez.
E temetőben nyugszik Vajda Péter is. Megtekinthető a Mitrovszky-kastély:
1830 körül klasszicista stílusban épült. A város 1854-ben megvette;
Ma a zeneiskolán kívül a városi könyvtárnak és a földhivatalnak
ad helyet. A közelben van a Gödény halom, stb.
Mindemellett az
OT ideje alatt kapcsolatban leszünk végig a Körös-Maros Nemzeti
Park Igazgatósággal, ami lehetővé teszi, hogy a Park munkatársai
segítsenek bennünket a sikeres szakmai programok lebonyolításában.
További program
lehetőség még az Ökoovi – Tessedik Sámuel Főiskola Koczy Kálmánné
Gyakorló iskolájában, az Anna liget és a KMNP szházának, a Csáky
kastély megtekintése, a Körösön található Békésszentadrási Duzzasztó
megnézése, eredeti tót disznótorban való részvétel – ami nem biztos,
hogy meg lesz, a közelben van a Szentandrási szőnyegszövő üzem
is.
Vissza a lap tetejére
|