Mit veszíthetünk?

Božo Kovačević az akkori környezetvédelemért felelős miniszter 2001. január 9-én levélben hivatalosan értesítette a magyar Környezetvédelmi Minisztériumot arról, hogy a Horvát Erőműtervező Vállalat Novo Virjénél vízerőmű felépítését tervezi Koprivnica-Križevci megyében, a Dráva folyó Botovo és Kingovo közötti szakaszán.

A Novo Virje Horvátország északi részén a Dráva folyó völgyében helyezkedik el, Zágrábtól megközelítőleg 120 km-re. A Novo Virje Vízerőmű kiépítésének célja a Dráva folyó és a hozzá kapcsolódó, körülbelül 30 km-nyi folyószakaszhoz tartozó vízgyűjtő terület egy részének többcélú menedzselése, védelme és hasznosítása.

A Novo Virje Vízerőmű a tervezők szerint olyan projekt, amely:
* a Horvát Köztársaság infrastruktúra fejlesztésének tervezésével összhangban áll,
* ösztönzi a régió átfogó fejlődését és gyarapodását,
* és amelyet a fenntartható fejlődés alapelve szerint állítottak össze.

A projekt fő céljai a következők:
* elektromos áram fejlesztése nem szennyező és folyamatosan megújuló forrásból (víz) anélkül, hogy az ártalmas lenne az emberek egészségére,
* a lakosság és a vagyontárgyak védelme a víz káros hatásaival szemben (árvízvédelem), amit egyébként az állami költségvetésből kell finanszírozni,
* az infrastruktúra javítása (vízellátó-rendszerek, utak, hidak építése).

Ezzel szemben viszont a mozgalom, az OT, mi természetvédők pedig úgy látjuk:
* Olyan mértékű tájátalakítás várható, ami a természeti erőforrások helyre hozhatatlan károsodásával járna, így a fenntartható fejlődés elvei messze nem valósulnak meg, ugyanis
* A garantált minimális vízmélységnek a mostani alig több, mint 1 méterről 2,70 méterre való növelése a jelenleg szabadfolyású folyó sok méter magas töltések közé zárásával valósulna meg, ami Európa legnagyobb, még viszonylag természetközeli állapotú folyami tájának halálát jelentené.
* A horvát kormány által szorgalmazott Novo Virjei Vízlépcső terv megvalósítása ugyancsak a folyó töltések közé zárásával járna, és ott, ahol a folyó felső szakasza újra magyarországi területre ér vissza, a vízlépcső-terv szerinti töltések nem különböznének a hajózhatóság növeléséhez szükséges töltésektől. A horvát terv azonban előirányozza még a folyó alsó szakasza eltérítését a jelenlegi, magyarországi területen áthúzódó medréből egy mesterséges oldalcsatornába. Előirányozza továbbá a vízerőmű csúcsrajáratását, 1,80 méteres, lökésszerűen levonuló vízszintingadozásokkal. Az Országos Találkozó, csatlakozva a horvát természetvédelmi szakemberek és környezetvédő társadalmi szervezetek egyértelmű álláspontjához, elítéli a vízlépcsőépítési tervet is. A horvát és nemzetközi szakértői jelentések az elmúlt években egyértelműen tisztázták, hogy a megtermelhető energia értéke eltörpül ahhoz a veszteséghez képest, amit az erdészet és az épp napjainkban fellendülő ökoturizmus lenne kénytelen a majd harminc méter magas gát és a mögötte tervezett 25 km hosszú tározótó megépítése következtében elszenvedni.

Megoldási lehetőség, a kormány válasza

Az 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény azonban biztosítja a lehetőséget részes felei számára, hogyha szomszédságukban olyan tevékenységet terveznek, ami megítélésük szerint saját területükön várhatóan jelentős káros környezeti hatásokkal járhat, részt vegyenek a szomszédos ország környezeti hatásvizsgálati eljárásában. Az Espooi egyezmény 3. cikke szerint az ilyen tevékenységről a kibocsátó félnek (jelen esetben Horvátországnak) értesítést kell küldenie a potenciális hatásviselő félnek.
Ennek megfelelően a Magyar Kormány hivatalosan el is ítélte a beruházást, és kifejezte igényét a munkálatokban, a hatástanulmány készítésben való részvételre. Azonban ezzel egy időben miniszterelnökünk a Horvát kormányfővel parolázott és felszólított a Magyar lakosságot, hogy a horvát tengerpartra menjenek nyaralni.
A vizsgálatok a mai napig nem fejeződtek be, és a KöM a közelmúltban kezdett egy társadalmi kampányba a projekttel kapcsolatban.

Megoldási lehetőség, a zöld mozgalom válasza

Eddigi tapasztalatink és a rendelkezésre álló dokumentumok egyértelműen azt mutatják, hogy a tervezők a magyar oldali ökológiai hatásokkal nem foglalkoztak. A tervezők megítélése szerint a feltárt környezeti konfliktusok a tervezett műszaki megoldásokkal csökkenthetők, illetve elkerülhetők. Megítélésünk szerint azonban a feltárt konfliktusok csak töredékét képezik annak, ami valójában várható lenne, hiszen nagyságrendbeli különbség van például az érintett területen megtalálható védett fajok számát illetően.
Meglátásunk szerint a Duna-Szigetköz, Tisza-cián katasztrófák óta ez a legnagyobb horderejű természetkárosító, környezet-romboló potenciális veszély hazánkra nézve, és ehhez mérten sem a szaktálca sem a mozgalom nem kezeli megfelelő súllyal a témát.

Kezdeményezésünkre már a 2001-es váci OT elfogadta saját állásfoglalásaként, hogy a mozgalom egységesen lépjen fel a terv ellen, kiállva a kormányzati törekvések mellett. Azonban az eltelt egy év azt bizonyította, hogy kormányzat fellépése nem is annyira komoly és eltökélt, hogy ne igényelne némi társadalmi nyomást is. Ennek megfelelően a magyar környezet- és természetvédő szervezetek 2002. évi Országos Találkozójának állásfoglalása a Dráván tervezett vízügyi beruházásokról már lényegesen bővebb és egyértelműbb volt: "Az Országos Találkozó elítéli a Dráva hajózási kiépítésének az Országos Területrendezési Törvény tervezetébe foglalt tervét, valamint a törvénytervezetben szereplő egyéb folyamcsatornázási és vízlépcső-építési terveket is. E terveket a vízügyi tárca 10 évi belföldi és nemzetközi lobbizással juttatta el a törvényhozási elköteleződés előtti utolsó állapotba, úgy, hogy ennek során a tudomány képviselőinek intelmeit félresöpörte, a társadalmi észrevételeket negligálta."
Ez azonban néhányunk meglátása szerint mindig kevés.
Egymástól függetlenül több civil szervezet is megkezdte ezirányú tevékenységét (pl. Somogy Természeti és Kulturális Öröksége Alapítvány, Dunáért Titkárság Ideiglenes Titkársága, "NIMFEA" Természetvédelmi Egyesület). Azt szeretnénk azonban jelen kezdeményezésünkkel társadalmi összefogást kezdeményezhetnénk, együttműködéssel, egységes fellépéssel megvalósuló programban fejtenénk ki véleményünket a megszokott szélmalom harcok helyett.

A Novo Virje vízerőmű kiépítésének célja a Dráva folyó és a kapcsolódó, körülbelül 30 km-nyi folyószakaszhoz tartozó vízgyűjtő terület egy részének többcélú menedzselése és hasznosítása. A mi célunk hazán természeti örökségének védelme, természeti javaink megóvása, védelme és ennek megfelelően kell, hogy jelen legyünk a program kapcsán a gátakon.

A cél

A következő egy év eredményének azt tekinthetnénk, ha a felelős horvát vezetés a kormányfő aláírásával kiadna egy nyilatkozatot, amelyben tájékoztatja hazánkat, hogy a Novo Vírjénél tervezett erőmű megvalósításától végleg eláll.

Vissza a főoldalra - Vissza a "Programjaink"-hoz - Vissza a lap tetejére