A decentralizáció sikere az azonnali induló lépéseken múlik

Győrffy Gábor, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője Köppen és Ivanics urak előadásához kapcsolódóan öt kiinduló állítást fogalmazott meg, majd érvekkel támasztotta alá, hogy a 2002-2003 fordulóján meghozandó decentralizációt érintő döntések megágyazhatnak vagy az elmaradásuk esetén fellépő intézményi determinizmusok (pl. a Nemzeti Fejlesztési Terv 2006-2008-ig húzódó intézményi determinizmusai) révén eleve megakadályozhatják a még csak formálódó decentralizációs folyamat 2006-2010 körül várt eredményeit.

Állításai:

1. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyamata központosító hatású volt Magyarországon és - sokszor látensen és akaratlanul - az marad a következő években is.
2. Ezt a tényt tudatosítani szükséges ahhoz, hogy a kormány által megfogalmazott decentralizációs impulzus ezt, még ezt is, ellensúlyozni legyen képes.
3. A régiókat és a régiókon belüli szervezeteket helyzetbe kell hozni ahhoz, hogy képesek legyenek aktív kezdeményezőként fellépni a decentralizáció érdekében!
4. Mindezt nem elég 2004-2005 során megkezdeni, hiszen a 2006. évben tervezett regionális átalakulás csak megfelelő előkészületek eredményeképp, az előfeltételek létrejötte után valósulhat meg!
5. Ezért legyen 2003 a regionális intézményi felkészülés és a decentralizációs folyamat indulásának az éve!

Érvei a következők:

1. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyamata központosító hatású volt Magyarországon és - sokszor látensen és akaratlanul - az marad a következő években is.

A csatlakozási tárgyalások a diplomáciai elitek feladatát képezték és a háttérfeladatok a központi közigazgatási apparátusokon belül is, csak a munkatársak legfeljebb 5-10%-át érintették. Ez azt jelenti, hogy jelenleg az Európai Unióval kapcsolatos tapasztalati tudás a közigazgatás központi szintjére, és azon belül is egy jól meghatározható körre koncentrálódik.
Az EU tagságunkhoz kötődő új feladataink végrehajtási intézményrendszere elsődlegesen központi kormányzati hatáskörben épül ki. Csatlakozásunk sajátos módja még azokon a pontokon is, amelyek más országokban a nemzeti szint alatti szintek relatív megerősödéséhez vezettek - mint pl. a strukturális alapok végrehajtási intézményrendszere, nálunk a központi közigazgatási szint relatív megerősödését hozza legalább 2006-2008-ig. Ugyanis, a Bizottság a 2004-2006 közötti időszak rövidségére és Magyarország regionális intézmény-fejlesztési fogyatékosságaira tekintettel, a Nemzeti Fejlesztési Terv körébe tartozó EU források felhasználásánál a kormányzati felelősség mellett nem csak a kormányzati koordinációt, hanem a központi kormányzati végrehajtást is elvárja - a hatékonyság és az egyszerűség jegyében. Az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítése, jól megbecsülhető módon, vidéki szakemberek Budapestre áramlását fogja hozni.
Továbbá reális veszély az, hogy csatlakozásunk utáni évek hektikus program-végrehajtási naptára nem fogja lehetővé tenni, hogy 2004-ről 2006-ra jelentős intézményi innovációval és decentralizációval kerüljön a 2007-2013 évi programciklus előkészítésre.

2. Ezt a tényt tudatosítani szükséges ahhoz, hogy a kormány által megfogalmazott decentralizációs impulzus ezt ellensúlyozni legyen képes.

A Kormány programja hitet tesz a közigazgatási és fejlesztés-finanszírozási decentralizáció mellett. A döntéshozóknak számolnia kell azzal, hogy a következő években a jelenlegi államháztartási fejlesztési források mintegy 50%-át kitevő EU többlet-támogatások látensen központosító tehetetlenségi ereje - tudatos ellenlépések hiányában - megrekesztheti az amúgy is törékeny és várhatóan több intézményi fronton küzdelmekre kényszerülő decentralizációs impulzust.

3. A régiókat és a régiókon belüli szervezeteket helyzetbe kell hozni ahhoz, hogy képesek legyenek aktív kezdeményezőként fellépni a decentralizáció érdekében!

A régiók ma Magyarországon nem tisztázott közjogi és finanszírozási helyzetben lévő, elsősorban jövőidőben létező entitások. A megyék érdemi fejlesztési felhatalmazás és fejlesztés-finanszírozási saját bevétel nélküli intézményfenntartó társulások. Megyénként 33 állami ágazati dekoncentrált szervezetet kizárólag minisztériumok irányítanak, tevékenységükben térségen kívülről vezéreltek - a bürokratikus centralizmus jegyében. A kistérségek elaprózott, térség-fejlesztési kapacitáshiánnyal küzdő területi szintet alkotnak.

Ezért, szükséges már 2003-ban létrehozni a kistérségi koordinációs irodákat - KSH kistérségenként 5-6 szakértő munkatárssal.

Az NFT végső intézményi rendszerének meghatározásába már bele kell foglalni azokat a lépéseket, amit 2004-2006 között Magyarország a fejlesztés-finanszírozási rendszer továbbfejlesztésében meg akar tenni!
Különösen: minden ágazati Operatív Programban legyenek régiókon belüli Közreműködő Szervezetek (Intermediary Body, IB) már 2004-től. Ott ahol, az ágazat nem tud ilyent biztosítani, ott a Regionális Fejlesztési Ügynökségek lássák el ezt a feladatot. Csak ekkor lehetnek felkészült Közreműködő Szervezetek régiókon belül 2007-re, csak ekkor lesz lehetséges valóban önálló Regionális Operatív Programok menedzselése 2007-től.

Az EU csatlakozási tárgyalások regionális politikáról szóló 21. fejezete tartalmazza például, hogy Magyarország a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programja végrehajtását a hét regionális fejlesztési ügynökség közreműködésével kívánja végrehajtani. Nem javallt, bár van erre szándék, hogy Magyarország e decentralizált regionális szervezetek nélkül szervezze meg a program végrehajtását.

Javasolt, hogy, 2003-tól, de legkésőbb 2004-től minden egyedi elbírálást igénylő állami és EU fejlesztési pályázatnak legalább a beadása és formai értékelése a régiókon belül (az emberekhez közel) történjen. Csak ekkor szerezhetnek kellő gyakorlatot és információt a helyi szervezetek 2006-2007-re.

2003. januártól javasolt a dekoncentrált államigazgatási szervek költségvetési terveinek és beszámolóinak véleményezésre való megküldése a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak is - jelenleg erre minisztériumokon kívül senki nem jogosult.

Ezeknek a regionális (azaz a nemzeti szint alatti) szervezeteknek a megerősödése szükséges ahhoz, hogy belőlük és körülöttük kialakuljanak a decentralizáció fogadó és hordozó szervezetei - és bennük a hatáskörök fogadásához szükséges gyakorlat és szaktudás. Másként, azaz cselekvő- és kezdeményezőképes fogadó-szervezetek nélkül, bármilyen Jozefiánusi következetességgel véghezvitt decentralizáció csak elvi, papír-alapú decentralizáció marad.

4. Mindezt nem elég 2004-2005 során megkezdeni, hiszen a 2006. évben tervezett regionális átalakulás csak megfelelő előkészületek eredményeképp, az előfeltételek létrejötte után valósulhat meg!

Jelenleg Magyarország erősen centralista közigazgatású, centralista fejlesztés-finanszírozású ország. Itt nem lehet egy lépésben, mintegy varázs-ütésre szervezeti kultúrákat, meggyőződéseket átírni. Figyelni kell a portugál példára: ott tizenegy sikeres EU tagság-béli év után (mikor is az újonnan létrejött fejlesztési régiók elismerten nagyszerű alanyai voltak az EU strukturális politika végrehajtásának) az 1997 évi népszavazáson a lakosság elvetette az alkotmányos önkormányzati régiók létrehozását! Több idő kellett volna a megszokáshoz, a regionális szerepek lassú megformálódásához és elfogadásához.

Intézményfejlesztéssel foglalkozók ismerik, hogy a hatni képes szervezetek kialakítása évekig tart. 2006-ra, ha valaki komolyan gondolja, intézményfejlesztési szempontból nem elég 2004-2005 során megkezdeni a felkészülést.

5. Ezért javasolt, hogy legyen 2003 a regionális intézményi felkészülés és a decentralizációs folyamat érdemi indulásának az éve!

Ezért szükséges még 2002 végén, legkésőbb 2003 elején a Kormány elfogadjon egy olyan decentralizációs alapcsomagot, amely már 2003-tól lehetővé tesz számos területen decentralizációs előrelépést. Ezek a kis lépések (mint pl. a fenn javasolt pályázat-beadási szabály), bármilyen később körvonalazódó regionalizációs koncepció - hogy-ne-mondjam, idea - esetén érvényesek maradnak, mert értelmes és szükséges elemei, egyben fontos tudati előkészítő lépései bármilyen decentralizációnak!

Legyen 2003 - az előkészítés éve! Javasolt, hogy a 2003. évi központi fejezeti fejlesztési célelőirányzatok legalább 10%-a mértékét a Kormány a Nemzeti Fejlesztési Tervhez illeszkedő, az NFT-ben finanszírozható projektek előkészítésére különítse el.

Fontos, hogy stabilizálódjék a Regionális Fejlesztési Tanácsok működési feltételrendszere, így már 2003-ban legalább 200 millió forint állami működési költségvetés támogatás lépjen a mai 47 millió forint helyébe.

Fontos, emellett, hogy a központi célelőirányzatok, így például a területfejlesztési célelőirányzat 2003 évi felhasználási szabályai lehetővé tegyék, hogy kivételesen intézmény-fejlesztést, szervezeti kapacitásépítést is finanszírozzanak e fejlesztési célelőirányzatok. Ez az, illetve az így létrejövő intézményi- végrehajtási kapacitások azok, amik lehetővé teszik, hogy Magyarország felhasználja 2004-2006 között az ezeknél a célelőirányzatoknál nagyságrenddel nagyobb strukturális alap támogatásokat - évi mintegy 250 milliárd forint értékben. E kapacitások 2003 végére való hiánya az országnak fájdalmas, a kormánynak pedig végzetes mulasztást jelentene.

Vissza a főoldalra - Vissza a "Programjaink"-hoz - Vissza a lap tetejére