 
 |
|
Jelen vannak: A meghívott előadók közül jelen
van: Szervezők: Jegyzőkönyvvezető: Először Farkas István (MTVSz) röviden összefoglalja a NFT társadalmi vitájának folyamatát, annak környezetvédelmi vonatkozásait, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal folyó együttműködést és a NFT lényegét, EU-s hátterét. Ezután Cserháti Ferenc (Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht - Debrecen) röviden ismerteti a terv regionális vonatkozásait: az Operatív Programba 143 Md Ft érkezik majd (ez a teljes támogatás 23-25%-át teszi majd ki). Az észak-alföldi Régió ennek kb. 21%-át kaphatja meg - kb. 28 Md Ft. E pénzek elköltése komoly feladat lesz. II. Hozzászólások Koczokné Boruzs Judit - Kölcsey
Ferenc Közművelődési Intézet, Debrecen: Nem először találkozik
a tervvel, mert az MTVSz által kiadott EU-Integráció c. lap rendszeres
tájékoztatást nyújt. Megdöbbenését fejezi ki: miért a Munkaügyi
Minisztérium tartja kézben a humánerőforrás-fejlesztés operatív
programját, illetve a környezetvédelem és területfejlesztés miért
nem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozik? Koczokné Boruzs Judit (Kölcsey Ferenc Közművelődési Intézet, Debrecen:) (Utalás Cserháti Ferenc bevezetőjére): Említették, hogy az Ügynökség most végzi a kistérségi menedzserek képzését, és tervezik a civil szervezetek tájékoztatását. Miért nem képzést szerveznek a szervezetek számára? A képzés és a tájékoztatás között nagy különbség van. Hogyan képzelik ezt el? Ha a civil szféra továbbra is ilyen passzív marad, mint most, akkor a szervezetek nem fognak felkészülni a az ötletek kidolgozására, projektek tervezésére és megvalósítására. Cserháti Ferenc - ÉARFÜ (reagálás az előző megjegyzésre): Azért használta a kistérségi menedzserek esetében a képzés kifejezést, mert a Projekt 2002 program kívánja felkészíteni a kistérségi menedzsereket olyan tervek készítésére, amelyek révén a Strukturális Alapokból a civil szervezetek pénzekhez juthatnak majd. Nyilván itt is inkább az ő munkájukat segítő információ-áramlásról van szó (-nevezhetjük képzésnek), hisz ők lesznek a projektgazdák (helyi és megyei szinten) pénz felhasználása, önrész beadása stb mind komoly feladat). Az Operatív Programok hovatartozásával kapcsolatban: a kormány rendelettel döntött arról, melyik OP melyik Minisztérium alá tartozik. Való igaz, hogy az előző kormány alatt a humán-erőforrás-fejlesztési OP úgy működött, hogy az Oktatási Minisztériumhoz tartozott. Ez most a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz került. Ez nem azt jelenti, hogy az OP szakmai felügyeletben, tervezésben és a megvalósításban az Oktatási Minisztérium ne venne részt. Ez csupán technikai jellegű döntés volt, válaszul a brüsszeli kritikákra, amelyek kifogásolták, hogy a Strukturális Alapokból érkező pénzeknek nem volt megfelelően kijelölt gazdája). Tehát a megfelelő szakértők vesznek részt a munkákban. Akkor fogunk többet befizetni az Uniónak, mint amennyit visszakapnánk, ha nem lesz elegendő projekt a régióban, mert akkor vissza kell utalni az EU-s pénzeket. Nyilván első körben a pénzeket átcsoportosítanák a régiók között, de ha nem sikerül felhasználni, akkor vissza kell utalni. El kell kerülni, hogy ily módon befizetőkké váljunk. Írország és Görögország esete jó példa a pozitív, illetve a negatív tapasztalatokra. Az Észak-Alföldi régióba a 28 Md
Ft a Regionális Operatív Programon keresztül érkezik majd. Természetesen
más OP-k is meg fognak valósulni a régióban, tehát jóval nagyobb
fejlesztési forrásokat indukál az OP-k megvalósulása a régióban.
Például az ár- és belvízvédelem kérdése, amely a környezetvédelmi
és infrastruktúra-fejlesztési OP része, Kelet-Magyarországot jobban
fogja érinteni, az erre szánt pénzek tehát ide fognak allokálódni
valamilyen beruházásban. Összefoglalásképp: nemcsak e 28 Md Ft
elköltésére kell felkészülni, hanem néhány más, a térségben megvalósuló
nagy program (régiók közötti vagy országos szintű) lebonyolítására
is. Az egész NFT-nek deklarált horizontális célja az egészséges társadalom megteremtése, ami nem csak az egészségügyi infrastruktúra és az orvosi ellátás fejlesztésén keresztül, hanem a környezetvédelmen és a környezeti szemléletformáláson keresztül is megvalósítható. Hogy ez mennyire vonul át az egész NFT-n, mennyire tükrözi a stratégia a kormánynak ezt a szándékát, fontos kérdése a társadalmi fórumoknak. Farkas István - MTVSz: Az MTVSz-nek is nagyon sok kritikája van az NFT-vel kapcsolatban. Válaszul a felvetésre, hogy a humánerőforrás miért a Munkaügyi Minisztériumhoz tartozik: sajnos itt most (humán) erőforrásnak kezelnek minket, nem embernek, a foglalkoztatáson keresztül közelítik meg a szociális rész problematikáját. Az MTVSZ felvetette, hogy a közüsségfejlesztés és a környezetvédelmi szemléletformálás erősebben jelenjen meg ebben a tervben. E véleményt több helyen kellene hangoztatni, mert akkor lesz esély, hogy ez társadalmi véleményként és társadalmi nyomásként is megjelenjen. (Molnár Antal véleményével kapcsolatban:) Az Észak-alföldi régiónak szánt 28 Md Ft "védett" összeg, kérdés, milyen lesz a felhasználás ágazati megoszlása az országon belül. Itt is felmerülhet a Ny-K irányú preferencia kérdése (egyenlő értékű pályázatok elbírálásakor az elmaradottabb régióból érkező pályázat preferálása). A tapasztalatok szerint a nyugati országrészből többen, többet pályáznak. Az országos nyitott pályázati rendszerekben a Kelet felkészítése nagyon fontos a pályázati versenyképesség biztosítása végett.
7. AIESEC Molnár Antal - EARKF/HITvK: A DAB (=Debreceni Akadémiai Bizottság) székházban volt egy rendezvény, ahol a Projekt 2002 képzések fő szervezője is jelen volt. E fővárosi cég elérhetőségét M.A. el fogja küldeni a résztvevőknek. Debrecenben 2x2 napos képzést terveznek, amire előreláthatólag decemberben kerül majd sor. Bujdosó Antal - Mozgalom az egészséges városért, Komádi: 2002. október 20-án lesznek az önkormányzati választások. Kérdés: mi lesz az új önkormányzatok tájékoztatásával? A kisebb településeken a képviselők 90%-a független, akik nem ismerik a jelenlegi "központi" programokat (SZT, NFT). Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésével kapcsolatban Gyulán nagyon rosszak a tapasztalatok: a képviselőtestület 1999-től nem fogadta el a civileket, soha nem állt melléjük. A politika oldaláról senki sem képviseli ezeket az ügyeket. Dr. Deseő Emil, HITvK Némethné Dudás Márta - Kengyel
Gyalogos Egyesület, Kengyel: Nagyon sajnálja, hogy nem volt még
alkalma átolvasni az anyagot (előző este kapta meg), és azt is
nagyon sajnálja, hogy Szolnok megye ennyire passzívan képviselteti
magát a régióban. A másik két megye nagyon jól fejlődik. Szolnok
megyében nagyon rossz a kapcsolat a megyei vezetéssel, kistérségekkel,
helyi önkormányzatokkal stb. Ha valaki el meri mondani a véleményét
(ld: Kengyel Gyalogos Egyesület), kedvezőtlen hatalmi reakciókra
számíthat: szükséges rossznak tekintik a tiltakozásukat. Véleményüket
általában figyelmen kívül hagyják - ez történt a Megyei Rendezési
Terv kapcsán is. Az EU csatlakozással és a kistérségek összefogásával
kapcsolatban is volt tájékoztató, ahol elmondták a véleményüket,
de aztán a vezetés nem tartotta be az ígéreteit (pl. társadalmi
egyeztetés). Még véletlenül sem hívják meg őket, holott a civileket
nem volna szabad kizárni az együttműködésből. Az információáramlás
nagyon nehézkes. Kérdése: a fórum többi résztvevőjét meg szokták-e
kérdezni (felülről), hogy mi a véleményük? - A Szolnok megyei
civil tapasztalatok szerint jobb csendben maradni, mert különben
nem kapnak semmit, illetve mindenféle ellnőrzéssel zaklatják őket
(pl. Ügyészség részéről). Soós Géza - Hortobágy a világörökségért
Alapítvány, Debrecen: Hálával tartozunk mindazoknak, akik ezt
a környzetvédelmi fórumot működtetik és fenntartják. Még akkor
is, hogyha sok a kritikai észrevétel, és tanácstalanság tapasztalható.
Nem sok ilyen fórum van, ahol ilyen őszintén el lehet mondani
a gondjainkat. Nem szoktam ilyen udvariaskodó szavakat mondani,
de ez az igazság. A civil szervezetek semmiféle komoly elismerést vagy biztatást nem kapnak. Ha a civilek nem produkálnak véleményt az NFT-hez, csak a bürokratáknak lesz benne a véleménye. Ott van az MTA, az országgyűlési bizottságok, az országos és nemzetközi hírű civil szervezetek: vajon tényleg eljut-e oda ez a vélemény? Bízunk benne, hogy a böszörményi, illetve a nyíregyházi kezdeményezésnek lesz olyan jelentősége, hogy el fog jutni. Az a kérdésem tehát, hogy milyen véleményt lehet egy civilnek írni az NFT-ről? E fórumnak milyen tanácsai vannak, mi a teendő? Milyen iránymutatókat írjunk az ÉÁÜ számára? A mi munkánknak mikor lesz olyan menedzseri szintű támogatása, mint a DAB-ban említették?" Mi igenis kezdeményezünk. A debreceni Ügynökséggel megintcsak felvettük a kapcsolatot, tehát mi akarjuk ezt. Vajon akarják-e meghallgatni a mi véleményünket? Tehát most akkor hogyan tovább? Farkas István - MTVSz: "Ez valóban nagy kérdés: hogyan jutnak el a vélemények és ott érnek-e valamit. Mielőtt 2000-ben a kormány megkezdte volna az NFT kidolgozását, az MTVSZ jelezte részvételi szándékát. Érdekes tapasztalat: egyes minisztériumok, régiók nyitottak voltak a vélemények fogadására, egyes részeket beépítették a tervekbe. Mások elutasítóak voltak. Persze azt soha nem mondták, hogy nincs az együttműködésre lehetőség, de gyakorlatilag ellehetetlenítették az igazi vélemények eljuttatását. Alapvető probléma, hogy Magyarországon nincs jogszabályi garancia a tervek véleményezési lehetőségekre, hogy a civil szervezetek véleményét komolyan is vegyék. Az egyes beruházásoknál már megvan a KHV - gondolom a kengyeli Gyalogos Egyesület is részt vehetett ügyfélként ezekben a folyamatokban. Most készül a Területfejlesztési Törvény módosítása, amelyben a partnerséget ki akarják terjeszteni a regionális fejlesztési tanácsok létszámának és összetételének a változtatásával. Szeretnék csökkenteni a kormányképviselők számát, és növelni az önkormányzatok, munkavállalók és munkaadók részvételét a területfejlesztési tanácsokban. Sajnos az új kormányzat is megállt ennél a szintnél, és azon nem gondolkodnak, hogy civil szervezeteket is bevegyenek, vagy legalábbis megemlítsék őket a területfejlesztési tanácsok munkájánál. Az MTVSz szeretné elérni, hogy a civil szervezetek is bekerüljenek." A véleményezéssel kapcsolatban ismerteti a vélemények összefoglalásának folyamatát. A kengyeli tapasztalatokkal kapcsolatban: Mi is hiányoljuk a környezetvédelmi szempontok érvényesítését a beruházásoknál, sokkal erősebben kellene ösztönözni a vállalatokat. "Környezetvédelmi"-nek nevezett beruházások is igen nagy terheléssel jár(hat)nak. Pl. ha a terv a keletkező hulladék mennyiségének a csökkentését célozná, és nem hulladéklerakók építését, sokkal előrébb jutnánk. Tehát itt is a megelőzés elvét kellene szem előtt tartani. Javaslat: a környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése a beruházások során; a megelőzés elvének érvényesítése Gömörszőlőssel és a fenntarhatósághoz közel álló falukezdeményezésekkel kapcsolatban: ez nem szerepel a tervben. Javaslat: a fenntartható fejlődés elvei kerüljenek bele a tervbe. A kifejezés maga és bizonyos elemek megjelennek, de az egész Tervet nem hatja át, s az a gazdaság fejlesztésére és a multinacionális cégek bevonására, stb koncentrál, ami nem a fenntarthatóságot erősíti Magyarországon. Hajdú-Bihar megyei Vállalkozásfejlesztési
Alapítvány, Debrecen: Javaslat: kerüljön be a tervbe az energiatudatosság
fejlesztése és a szabályozástechnika intézményes rendszerének
kidolgozása. Ambrus Enikő - Lazarus Természet- és Környezetvédő Egyesület, Debrecen: Ez az energiatéma a legjobb elérhető technika témakörébe tartozik. A környezethasználati engedélyhez felülvizsgálatot kell végezni a vállalatoknak, és tulajdonképpen erre nem látok kiírást. Nagyon nehéz megfelelni, és elsősorban a kis- és középvállalkozások tudnak ennek nagyon nehezen megfelelni. A versenyképesség kapcsán hátrányos helyzetbe kerülnek a régión belül. Még a nagyvállalatoknak sem könnyű - úgy tudom, hogy jelen pillanatban 2 nagyvállalat adta be a környezethasználati engedélyezési eljárára vonatkozó dokumentációt. Valóban kimaradtak a kis- és középvállalkozások, mint célcsoport? Farkas István: Arról volt szó, hogy a regionális fejlesztési részből kimaradtak, de a gazdaságfejlesztési részben szerepel a KKV-k fejlesztése. Ambrus Enikő: Javaslat: a KKV-k a társadalmi vonatkozások miatt kerüljenek be a Regionális Fejlesztés részbe. A foglalkoztatás kérdése miatt ez fontos, mert mi lesz, ha elindul egy csődhullám amiatt, mert a KKV-k nem tudnak megfelelni az EU-s előírásoknak? Cserháti Ferenc - ÉARFÜ: Horizontálisan
a KKV-k nem fognak önállóan szerepelni az NFT-ben, de az É-alföldi
Regionális tervben megjelennek majd. Koczokné Boruzs Judit - Kölcsey Ferenc Közművelődési Intézet, Debrecen: Az I. Céllal kapcsolatban: a cél megfogalmazását olvasva nagyon boldog vagyok, nem csak mint egy megyei intézmény képviselője, hanem mint megyei egyesületi titikár (- a Népművelők Hajdú-Bihar megyei Egyesületének vagyok a titkára.) Bízom benne, hogy azzal együtt, hogy az OP kidolgozása a Munkaügyi Minisztérium kezébe kerül, ez a mondat lehetőséget ad arra, hogy beleképzeljem a civil szervezeteket, a helyi közművelődési intézményeket és mindenféle képző-nevelő szervezetet, azaz nem csak a szakképző intézményeket, meg a felsőoktatást és közoktatást, stb, hanem azokat a közművelődési intézményeket, teleházakat, civileket is, akik ott helyben ismerik a települést, s a kistérségi menedzserrel együtt tudnak valóban a helyi igényekből kiindulva képzési programokat szervezni. Az operatív tervek kidolgozásakor ne csak a szakképzés szó, hanem a szabad művelődés, oktatás és közösségfejlesztés is jelenjen meg. Nagyon lényeges, hogy a következő operatív részben ez benne legyen, mert most én belelátok mindent, benne látom a saját magunk egész megyei hálózatát. De ha ezt az Munkaügyi Minisztérium fogja kidolgozni, akkor félő, hogy a civilek és a közművelődés ki lesznek hagyva. Kotsis Árpád - Bioszféra Egyesület,
Debrecen: Egyesületünkről elmondanám: azért választottuk ezt a
civil formát, mert nem volt - és jelenleg sincs - olyan tudományág,
vagy állami intézet, amely az emberiség mibenlétének és igazságának
kiderítésére alkalmas lett volna. Kérdés: Mit jelent az egyetlen és legfőbb célként megjelölt "életminőség-javítás"? Konzumidióták (=EU fogyasztók) kialakítását? E program, úgy tűnik, ezt szolgálja."
Ambrus Enikő - Lazarus Természet- és Környezetvédő Egyesület, Debrecen: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kétpón 840-en laknak. 1999-ben az újságból értesültünk arról, hogy Kétpón regionális kommunális hulladéklerakó épül, 2,7 Md forintból. Bennünket, a lakosságot meg sem kérdezték. Valamilyen oknál fogva nem akarják elismerni sehol azt, hogy a lakosság véleményét valamilyen úton-módon ki kellene kérdezni, hiszen lakóingatlan-tulajdonos, földtulajdonos, gazdálkodó. Mi tiltakozunk Szolnok polgármesterénél, a városi közgyűlésnél, a Környezetvédelmi Minisztériumnál, stb. Eddig még senki nem mondta azt, hogy: "beszéljük meg". A lerakó szép, jó, kell. A kétpói lakosokat már nevezték szélsőségesnek, hazaárulónak is a tiltakozás miatt. Mi nem a TV-szereplésre vágyunk, nem a cirkuszolásra vágyunk, itt nem egy gyerekes ellenkezésről vagy politikai érdekről van szó. A szóban forgó 40 hektáros terület Kétpótól 3 kilométerre van. A községen keresztül akarják hordani a szemetet. A terület nagyon belvizes. Figyelmen kívül hagyják a nagyon gazdag gerinces élővilágot, a növényeket. Semmi nem számít, csak hogy a lerakó megépüljön. Az más kérdés, hogy Szolnokon megvan a terület, ahová lehetne építeni, csak nem bírtak rajta megegyezni. Ott van a vegyiüzemnek a területe. A 80 000 fős Szolnok egy alappont, amihez lehetne építeni egy hulladéklerakót. Kérdés: hol lesz az, amikor a lakosság véleményét igenis figyelembe veszik? Nekünk jelen pillanatban van egy környezetvédelmi jogászunk, és elküldtük Brüsszelbe a levelünket, amelyben leírjuk a lakosság problémáját, hogy soha senki nem fogadott el bennünket, hogy nem vesznek emberszámba. Megvan az építési engedély is. Az építkezés még nem kezdődött meg. A területet lefoglalták, Szolnok inkább jelzálogot vett fel, hogy ki tudja fizetni. A beruházás ISPA támogatásból történik. Farkas István az MTVSZ részéről megígéri, hogy az ISPA Monitorozó Bizottság révén vizsgálatot kezdeményez. Szolnok lakosságát a jegyző és a polgármester úgy tájékoztatta, hogy a kétpóiak támogatják a tervet, holott ők kategórikusan elutasítják azt. Némethné Dudás Márta - Kengyel Gyalogos Egyesület, Kengyel: Az engedélyezési folyamatot igyekeztek minden lehetséges módon lassítani, például kérvényezték a részletes KHV készítését, de ezt elutasították. A kengyeliek hulladékát is Kétpóra fogják szállítani. A mi lakosságunk sem tudott róla semmit, ma sem tud. Csak azt tudják, hogy majd nagyon sokat kell fizetni. A szolnoki lakosság most ébredt fel, hogy ők nem akarják Kétpóra vinni a szemetüket, mert háromszoros lesz a szemétdíj, amit már nem fognak tudni kifizetni. A szolnoki polgármesterjelölt-asszony a Krúdy Gyula utcában lakik. Nem tudtuk, hogy a szolnoki Néplap miért írja meg, hogy a Krúdy Gyula utcában nem lehet hulladék átrakót létesíteni, mert a lakosság tiltakozik, mert sok lesz a patkány, meg büdös lesz. Akkor miért gondolja valaki Szolnokon, hogy Kétpó fogja tűrni azt a rengeteg patkányt meg szemetet? Ezt megírta a Néplap, de hogy a kétpói lakosság véleményét lehozta volna... Az égető ugyanezen a szinten áll: agyon van hallgatva. Mindenki ebben látja a jövőt, elhallgatja. Azt mondták nekünk, hogy azért van ez így, mert az országhatártól és Budapesttől is 100 km-re kell lennie az égetőnek. Akkor mondja meg nekem valaki: milyen technológia ez?! Tehát ha egy kórházi veszélyes hulladék égetőt akarnak, amiben csak injekcióstűt, illetve a transzfúziós szerelék egy részét lehet megsemmisíteni, akkor honnan szedik azt a rengeteg injekcióstűt? 950 kg az órai kapacitása. Az építési engedélybe elfelejtették beleírni, hogy "kórházi"veszélyes hulladék. Most már csak úgy szól, hogy "veszélyes hulladék". A Környezetvédelmi Főfelügyelőség egyszer elutasította ezt a művet, akkor egy oldalon álltunk. Aztán jött egy új kormány, átállt a beruházó oldalára, most megint van egy másik kormány, hát most akkor mi lesz? Nagyon nagy baj, hogy a politika beleszól. Ez egy amerikai technológia, nincs róla referencia, nincs róla prospektus, nem tudja megmondani senki. Meg egyáltalán: ha fémkinyerőnek akarják használni, akkor minek hozzá a mésziszap? Egyetlen anyaghoz kell a mésziszap, az pedig a klór megkötése. Akkor mit akarnak itt? Itt van Debrecenben egy égetőmű, ami kórházi veszélyes hulladékok égetésére alkalmas. Nincs kihasználva a kapacitása. Az égetőműbe be lehetett vinni a növényvédőszeres flakonokat, láttuk, hogyan: mosatlanul, széttörve. Kérdés: honnan kerül oda ez a hulladék, amikor a növényvédelmi szakemberek alapvető dolga, hogy kimossanak minden flakont. Az égetőműben nagyon nagy bűz van. Farkas István: Most két konkrét példát is láthattunk arra, hogy az EU-s támogatásból megszülető beruházásokra helyi szinten is oda kell figyelni. Csak a Kohéziós Alapokból tízszer ennyi összeg jön ilyen típusú regionális hulladékkezelő megoldásokra, lerakókra, égetőkre, szennyvízkezelőkre, és a témához ez a kérdéskör mindeféleképpen hozzátartozik, még ha a Stratégiához nem is. Cselószki Tamás - E-Misszió Egyesület,
Nyíregyháza: Csatlakozva, egyetértve és ezért teljes egészében
nem megismételve a Bioszféra Egyesület képviselője által elmondottakat,
ő is felhívja a figyelmet az életminőség deffiniálatlanságának
kérdésére. Az egész dokumentum erre a célra épül, de nem magyarázzák
meg, mit értenek e fogalom alatt. Mivel ezt nem tudjuk, azt sem
tudhatjuk, mi az NFT igazi célja. Tartalmilag is vitatható sok
része. Ambrus Enikő - Lazarus Természet- és Környezetvédő Egyesület, Debrecen: A kétpói ügy 1989-ben kezdődött, már akkor veszélyeshulladék-lerakót terveztek oda. 1999-ben (az új beruházás kapcsán azt mondták), hogy ha mát 1989-ben elkészültek a talajtani vizsgálatok, stb, akkor még egyszer már nem kell megvizsgálni a terület adottságait. Megvannak az eredmények, épüljön erre egy hulladéklerakó. Azzal is fenyegetőztek, hogyha túl sokat tiltakoznak a kommunkális hulladéklerakó ellen, mégis inkább a veszélyeshulladék-lerakót építik meg. A lakosságot most azzal kábítják, hogy lerakó után iparűzési adót fizetnek majd a falunak. Kotsis Árpád - Bioszféra Egyesület: Az Európai Unió azt mondja, hogy neki számít a civil vélemény. Viszont érdekes a hozzáállása: egyszerűen csak statisztikát készítenek, nem nézik meg, hogy például egy civil vélemény komoly kutatói tevékenységre alapozott, vagy valakinek éppen rossz napja volt aznap. Nem lehet azonos nagyságrendben kezelni e dolgokat. Nem lehet azt mondani, hogy ez ugyan igaz, de itt van 6-8-10 ellenvélemény, és akkor most egyik sem igaz? A statisztika mit mutat? Több az ellenvélemény. Az EU teljesen statisztikai alapon dönt. Igyekeznek kiszűrni a szubjektivitást a döntésekből, ez a statisztikai döntést jelenti. A tájékozatlan többség meg elhiszi az adatokat, a civil szférában is kevés a magas szinten tájékozott ember. Az egyszerű vélemények ugyanúgy eltűnnek, mint a szakmailag megalapozottak. Mondják, milyen jó, hogy az EU-tól pénzt kapunk. Hogy mennyit vesz ki a zsebünkből? Valójában már nincs is területünk, nincs is országunk. Idejön a nagytőke, és gyakorlatilag felvásárolja, bérbe veszi az országot. Az Európai Uniótól csak filléreket kapunk, ettől sokkal, nagyságrendekkel többet kellene kapnunk kárpótlásul. Ki kellene követelnünk, ami jog szerint jár. Némethné Dudás Márta - Kengyel Gyalogos Egyesület, Kengyel: Sérelmezi, hogy Nemes Csaba nem jött el, illetve, hogy a KvVM-et nem képviseli senki, így nem mondhatják el, hogy a civilekkel együtt, megbeszélve készült az egész. Farkas István kimenti Nemes urat, illetve elmagyarázza, hogy az itt elhangzottak biztosan el fognak jutni az illetékes szervekhez és a Környezetvédelmi Minisztériumba. Kotsis Árpád - Bioszféra Egyesület, Debrecen: Nem csak a civilek, hanem minisztériumi szinten sem ismerik kellően az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottság Közös Jövőnk jelentését, sem mibenlétét,sem jelentőségét, pedig ez eddig az emberiség legnagyobb összefogással létrejött önértékelése és egyben figyelmeztetése, ennek ellenére a szintén definiálatlan fenntartható fejlődés kifejezéssel dobálóznak. Így a vezetők fel sem érhetik ésszel, mit hátráltatnak: az ENSZ főtitkárhelyettese 1987-ben /!/ a Bizottság jelentése alapján elkészített szovjet, amerikai és angol kutatások eredményeire hivatkozva kijelentette: kb. 30 év áll rendelkezésünkre, amíg a gazdaság túlértékelődése miatt elindult káros természet- és környezetromboló folyamatok még megállíthatók, talán visszafordíthatók... A társadalmi fórumoknak ezzel a témával is foglalkoznia kellene. Farkas István - MTVSZ: A Medgyessy kormány vállalta, hogy 2004-ig elkészíti Magyarország Fenntartható Fejlődés Stratégiáját. A kidolgozásban részt vesz az MTVSZ, az OKT és a Fenntartható Fejlődés Bizottság is, biztosítva a szakmai hátteret és a társadalmi képviseletet. Remélhetőleg néhány hónapon belül beszélhetünk majd ezen ügyekről fórumokon is. Kotsis Árpád - Bioszféra Egyesület, Debrecen: A fórumokon kellene megvizsgálni azt, hogy melyek a valóban megalapozottak a társadalmi vélemények közül, mert ahhoz, hogy egy NFT-t vagy egy Fenntartható Fejlődés Stratégiát megcsináljunk, ahhoz az egyszerű emberek józan paraszti eszénél több szakmai ismeretre van szükség. Érteni kell a mezőgazdasághoz, az iparhoz, a történelemhez, a pszichológiához, politológiához, stb. Kérdés: hol van ilyen irányú, átfogó szakképzés Magyarországon? Farkas István: Gömörszőlősön van egy ilyen irányú, civil szervezésben létrejött képzés. Kotsis Árpád - Ha az NFT már elfogadásra került akkor az FFS kidolgozásánál felmerülő szempontok már csak ajánlások maradhatnak. Több időt kell szánni ennek a véleményezésére, mint a jelenlegi esetben, mert jobban megszervezve, a mások véleményére is kiváncsian és azok között értékük szerint különbséget téve kell dönteni ilyen fontos kérdésekben. Farkas István - MTVSZ: Ha hatással akarunk lenni a folyamatokra, el kell mondani a véleményünket, meg azt is, hogy nem így kellett volna. Kotsis Árpád - Bioszféra Egyesület,
Debrecen: Kerüljön bele a jegyzőkönyvbe, hogy kellő idő és megfelelő
eszközök legyenek biztosítva a civileknek a véleménynyilvánításra
(pl. fórumok), mert ez így most komolytalan. /előző nap kapták
meg a véleményezendő anyagot./ Így most elvész az a lehetőség, amit még most véghez vihettünk volna. Franciaországban például most egészségügyi problémák kapcsán merült fel az EU alkalmatlansága, mondván, hogy az EU akadályozza a nemzetközi szervezetek szabadkereskedelmét. Ennek kapcsán nagyon sok génmanipulált élelmiszer került be az Unióba. A franciák egyszerűen nem tudják az EU bürokráciáján keresztülverni, hogy ne lehessen értékesíteni az Amerikából behozott génmanipulált termékeket behozni. Amerika meg tiltakozik, hogy a szabadkereskedelmet akadályozzák, sőt, az EU az amerikai ipar szabadkereskedelmét direkt akadályozzák. Vegyük észre: olyan mamutvállalatok jöttek létre - pl. a Coca-Cola - , amelyeknek az EU-val azonos nagyságrendű bevétele van. A világ 10 legnagyobb cégének egyike, s mi a célja? Minél több Coca-Colát eladni. Lehet erre stratégiát írni? Farkas István: Többször került a mai nap során említésre a HITVK által kezdeményezett fórumsorozat, az egymással és az Ügynökséggel való folyamatos kapcsolattartás talán hozzásegíthetne minket, hogy a terveket ne az utolsó pillanatban kapjuk meg. Molnár Antal: Ismertet néhány, a kapcsolattartással kapcsolatban fontos dolgot (pl. Internetes elérhetőségek). Soós Géza - Hortobágyért Alapítvány: az NFT elfogadása előtt minden régióban hívjanak össze egy fórumot, majd egy országosat is, amely ellenőrizné, mennyiben került be a véleményünk, javaslatunk a Stratégiába, még mielőtt a kormány vagy a Parlament elé kerül az anyag. Kotsis Árpád - Bioszféra Egyesület: A TV nyilvánossága előtt rendezzenek olyan fórumokat, majd egy országos fórumot, ahol részt vesznek a civilek, a politikusok és a tervezők. Csak így érvényesülhet igazán a civilek véleménye. Ha ez elmarad, az megtorpedózhatja az egész tervet, mert az EU a civilek véleményének csatolását megköveteli a Stratégiai Terv mellé. Farkas István: Mivel az EU sügeti
ezt a határidőt, a tervet ilyen módon történt civil részvétellel
is el fogja fogadni.
|
|
-
Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -
|