A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT)

Zöld szemmel az NFT Stratégiáról
Húsz környezetvédő civil szervezet* véleménye és javaslatai a Nemzeti Fejlesztési Terv Stratégiájával kapcsolatban

Általános észrevételek

1.) Az NFT-vel kapcsolatos visszás érzések egyike, hogy az nem egy konzisztens, a nemzet fejlődésének minden feltételére kitérő, azokat integráltan kezelő terv, hanem csupán azokat a fejlesztési feladatokat tartalmazza, amelyek a strukturális támogatások célterületei. Ettől a terv forrásvezérelt, s nem igény-vezérelt, azaz a tervet nem a fejlődés aktuális nemzeti kérdései, tényleges szükségletei szabják meg, hanem az a lehetőség, hogy pénzt lehet kapni. Ezért a tervezők elképzeléseit a strukturális alapok célrendszere, s nem a szükségletekből, problémákból levezethető célkitűzések vezérlik.

2.) A fenntartható fejlődés továbbra is csak "lepel" a fenntarthatósággal éppen ellentétes irányba haladó növekedés orientált gazdaságfejlesztésen, amelynek minden más cél alárendelt. Ettől válik az ember humán erőforrássá, a környezetvédelem infrastruktúrafejlesztéssé, a társadalom a versenyképesség tényezőjévé.

3.) A terv fő céljaként az életminőség, mint a gazdasági növekedés egyoldalúságát elfedő közjó említése üres, mechanikus csupán azt jelzi, tudjuk, nemcsak a GDP létezik. Az életminőség fogalma nincsen meghatározva, ezért használata semmitmondó.

4.) A terv azért sem szól a fenntartható fejlődésről, mert nem veszi tudomásul, hogy a növekedés korlátja a természeti erőforrások eltartó-képessége. Sem a helyzetelemzésben, sem máshol szó sem esik arról, hogyan áll az ország az eltartó-képességhez viszonyítva. Maga a helyzetelemzés sem alkalmas a fenntarthatóság irányába mutató tervezésre. Noha jól tudjuk, hogy Magyarország is lényegesen meghaladta az eltartó-képességet, mégis további, ráadásul tartós növekedést remélünk. S bár elképzelhető a növekedés fenntartása, ideig-óráig, azt csakis a jövő nemzedékek terhére tehetjük meg. Ezért nincs a jelenlegi tervnek összhangja a fenntartható fejlődéssel.

5.) Abban a helyzetben, amikor a társadalom meghaladta a természet eltartó-képességét, olyan fejlesztés segíthet, amely a meglévő terheket nem növeli, sőt csökkenti. Noha az energia- és anyagfelhasználás csökkentésére, a környezetre gyakorolt nyomás csökkentésére, a területi igények mérséklésére lenne szükség, ezek jelenleg abszolút értékben növekednek. A fejlesztés történhetne a társadalom életminőségének emelése mellett, ha végre rendszerszemléletben lennénk képesek terveinket kialakítani és megvalósítani. A fejlesztések általános szabályának kellene lennie, hogy az erőforrásokra nehezedő nyomást ne növeljék, hanem lehetőleg enyhítsék.

6.) Az Európai Unió legújabb stratégiai elképzelései, mint pl. a fenntartható fejlődés stratégia, nem épültek be az Unió gyakorlatába, így a strukturális alapokat sem hatják át a fenntarthatósági elvek. A magyar NFT-nél még rosszabb a helyzet, mert a környezetvédelmi szempontok sem épülnek be olyan mértékben, ahogy az EU horizontális elvként megköveteli.

7.) Az NFT készítésére szánt rövid idő nem alkalmas arra, hogy az NFT célkitűzései alapján megvalósuló fejlesztések eredményeinek érintettjeinek, a magyar társadalomnak lehetősége legyen az NFT érdemi átgondolására és az igényeinek a megfogalmazására. Ugyancsak hiányzik a tervről való kétirányú kommunikáció, a társadalmi vélemények igazi vitája, komolyan vétele. Félő, hogy a "társadalmi vita folyamat" csak terv legitimizációját szolgálja, és nem a társadalmi vélemények integrációját a terv jobbítása érdekében.

8.) Határozottan ellenezzük, hogy a mostani Stratégia automatikusan meghatározza az EU támogatások felhasználását az elkövetkező 10 évben. Ezzel ellenkezőleg szükséges a Stratégia és a Terv felülvizsgálata már a jelenlegi (2004-2006) tervezési időszakon belül is, és újrafogalmazása a következő időszakra (2007-).

9.) Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jelentős gazdasági, társadalmi változásokat fog hozni, amely kihat a természeti környezetre is. A fejlesztési források infrastruktúra-beruházás és versenyképesség orientált felhasználása valószínű a csatlakozás káros hatásait fogja erősíteni. Ebben a helyzetben az EU fejlesztési alapok legjobb felhasználása az lenne a fenntartható fejlődés érdekében, ha kizárólag a társadalom felkészülését szolgáló intézkedéseket tartalmazna, mint például a helyi közösségek fejlődésének biztosítása, a fenntarthatóságra képesítés és tudatformálás, a fenntarthatóság érdekében végzett kutatás és fejlesztés, a decentralizált fejlesztési intézményrendszer megerősítése, az átlátható részvételi elvű közigazgatás és demokrácia fejlesztése, illetve a környezeti, egészségügyi és szociális problémák megelőzése. Véleményünk szerint az Unió megnyerhető lenne, hogy Magyarország az első három év támogatásait ilyen, technikai segítségnyújtás jellegű célokra használja fel. A magyar környezetvédők aktívan támogatnának egy ilyen tervet az európai unióbeli civil és hivatali kapcsolataik, érdekérvényesítési lehetőségeik kihasználásával.

10.) A fentiek szellemében véleményünk szerint a legjobb megoldás az egész fejlesztési stratégia újraírása lenne a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével, egy igazi társadalmi tervezés keretében. A magyar kormányzat késlekedése, és az EU szűk határidői miatt sajnos ennek kétséges a realitása, ezért véleményünket úgy fogalmaztuk meg, hogy a jelenlegi Nemzeti Fejlesztési Terv kereteibe is beilleszthetők legyenek elemei a környezeti szempontok horizontális integrációja szempontjából. Ezért, és a rendelkezésre álló rövid idő miatt anyagunk nem teljesen konzisztens, és minden bizonnyal nyelvhelyességi hibákat is tartalmaz.

Részletes észrevételek:

A jövő forgatókönyvei:

Valóságos alternatívákat nem sorol fel az NFT, ezáltal azt sugallva, hogy csak ez az egyetlen út létezik. Holott tudjuk, hogy olyan még nem volt soha az emberiség fejlődése során, hogy csak jó, vagy csak rossz következett volna be. A jövő nyílván most is vegyesen fogja kínálni ezeket, legjobb szándékunk ellenére is.

Ki kellene dolgozni az Európai Unióhoz való csatlakozás elmaradása esetére szóló reális alternatívát is. Esetünkben keresni kell a csatlakozás elmaradásával járó pozitívumokat (autonómia a monetáris politikában, az agráriumban és a GDP 1,5 %-át kitevő támogatás elmaradásáért cserében szabad gazdaságpolitika, az EU-énál erősebb természet- és tájvédelem érvényesülése, stb). Nemcsak a tervezés logikai szabályainak (arsis, tesis, syntesis) betartása miatt, de azért is indokolt igazi alternatív forgatókönyv készítése, mivel a népesség nagy hányada (40 %-a?) euroszkeptikus. Nem érdemes becsapni a társadalmat, mert igen hamar kiderül a valóság. Egy esetleges elmaradt csatlakozás negatív hatásait éppen a nem-tőkeintenzív "Kreatív M.o." forgatókönyv megvalósulása mérsékelné, ha azt komolyan vennénk.

A stratégia készítői az európai integrációra alapozzák a jövőt, ezt vélik meghatározónak az országot érintő külső hatásként. Ez ma, a globalizáció idején, rövidlátás. Az Unió ugyanolyan játékszere a globalizációnak, mint Magyarország, miután a globalizáció behatolt a nemzetek lehetőségeit meghatározó nemzetgazdaságokba. A globalizáció eszközeivel (globális hírközlés, reklám, WTO, tőkekihelyezés, stb.) manipulálni képes az emberek tömegeit, s ezzel képes átvenni a társadalom irányításának szerepét is.
A globalizálódó világban nemcsak a nemzetek polarizálódnak gazdagokra és szegényekre, hanem a nemzetek belső polarizáltsága nő, azaz a gazdagok és szegények közötti távolság, a szociális olló nyílik egyre nagyobbra. Mi arra számítunk, hogy a globalizáció nyertesei közé fogunk tartozni az Európai Unió árnyékában. S bár ez meglehet, de egy olyan világban, ahol nyertesek és vesztesek vannak, mint ma is, ott nincs fenntarthatóság, béke és biztonság.

Sajnos egyetlen forgatókönyvnek sincs környezeti jövőképe, a fenntarthatóság integráltsága kimerült annak emlegetésében.

Az első "kreatív" jövőkép csupán egy helyen - ott is csak említés szintjén - említi az ökológia szót, a természeti értékekről még csak említést sem tesz. Pedig kiemelten fontos szempont a táji-, természeti és kulturális értékeink megőrzése és integrálása a mindennapi élet illetve a távlati stratégiák keretein belül. Kreativitásunk és életminőségünk egyik forrása, illetve feltétele a természeti környezetünk, és erre nem helyez hangsúlyt az NFT. Az ökológiai fenntarthatóság, a gazdasági stabilitást, társadalmi szolidaritást és a természeti erőforrásokkal dinamikus egyensúlyra törekvő gazdálkodás elve nincsen kibontva és beépítve a tervbe, csupán üres jelszóként szerepel.

A "hátrányos helyzetű térségek befektetésvonzó képességének növelése" mellett, garanciákat és eszközöket kell hogy kapjanak ezen térségek a természeti értékeik megóvása érdekében. Erre vannak az EU-ban megoldások pl. a mg-ban: agrár-környezetvédelem (ESA, LFA) stb.

Mind a Jövőkép, mind pedig az NFT Stratégia kidolgozása során tekintettel kellene lenni a 1257-es és a 1260-as rendeletek mellett az EU Bizottága által kiadott alábbi tervekre is: Biodiversity Action Plans in the areas of Conservation of Natural Resources, Agriculture, Fisheries, and Development and Economic Co-operation, és a 6. Környezetvédelmi Akcióprogramra illetve az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiára is. Emellett más hatályos nemzetközi egyezményeket is meg kellene említeni, például az Aarhusi Egyezményt is.

Az EU tagállamok azért tesznek óriási erőfeszítéséket, hogy a természeti környezetüket helyre állítsák, mi miért ne óvjuk meg azt, amíg még nem késő.
Javasoljuk, hogy jövőképet is vessék alá egy szociális, környezeti és gazdasági szempontokat is tartalmazó "hatáselemzésnek".

A jövőképek felállítása valójában nélkülözi az alapos megfontolásokat, anélkül optimista, hogy mérlegelné a ránk leselkedő veszélyeket (Klímaváltozás, világgazdasági trendek: háborúk, olajárak, a bizonytalanságból eredő kisebb mobilitás, csökkenő egyéni kiadások stb). Ennek a hiánynak az oka a nemzetközi trendek alapos elemzése nélkül felállított SWOT analízisből ered.

Helytelen az a koncepció, hogy a fejlesztések sikere az ország abszorpciós képességétől függ. (3.o.) Nem a felhasznált pénz mennyiségének kellene mérvadónak lennie, hanem annak, hogy az NFT-ben kitűzött célt elértük-e. Tehát: ne a pénzköltés legyen a lényeg, hanem a hatékonyság. Ezt az indokolja, hogy ugyanazon probléma esetleg kisebb költséggel is megoldható, akár hosszú távon környezetkímélőbb módon.

A Jövőképben megfogalmazott "jogtudat és részvétel erősödése" helyett: részvételt biztosító jogi eszközök gyarapítása ( pld. a környezetvédelmi és a területfejlesztési törvényt), és a részvételre képesítés szerepeljen. Ez nem képzelhető el megfelelő fórumok létrehozása és azok döntéshozatalban való részvételének biztosítása nélkül. Erre konkrét tervek szükségesek.

A SWOT analízis
A SWOT egészével kapcsolatosan elmondható, hogy az egyes felsorolt megállapítások árnyaltabbak a valóságban, voltaképpen minden erősség magában hordoz gyengeségeket, s minden lehetőség veszélyeket is. Szerencsésebb lett volna egy probléma-fa elkészítése.

ERŐSSÉGEK:

Az anyag teljes egészében gazdasági irányultságú: 6 gazdasági erősség, 1 képzés-kutatás, 1 oktatás, 1 mezőgazdaság, 1 természeti és kulturális örökség. Aránytalanult jobban struktúrált a gazdasági oldal.

Természeti értékeink, biológiai sokféleségünk jelentősége jóval nagyobb az itt, "aggregáltan" kezelt utolsó pontban jelzetteknél.
Ugyanakkor itt kellene megemlíteni kiterjedt közlekedési hálózatunkat, amely fajlagos mutatóiban, sűrűségében, eszközhasználati szerkezetében - magas vasúti, közösségi közlekedési részarány - igen kedvező a nyugati helyzetekhez képest. Ez nem egy korszerűtlen, "kinövendő" állapot, hanem technikai korszerűsítéssel, és nem a nyugati trendek megismétlésével, másolásával minél több megőrzendő belőle.

Tartós Gazdasági Növekedés, folyamatos konvergencia
A fejlett piacgazdaságú országok jelenleg nem fenntartható pályán haladnak, tehát a konvergencia nem feltétlen sorolható az erősségek közé. A GDP növekedése önmagában nem árul el semmit a lakosság szociális jólétéről, melynek fejlesztése volna a cél.

Előnyös gazdaság- és közlekedés-földrajzi helyzet
A Helsinki-folyosók áthaladása számos környezeti problémát is okoz, és fog még a jövőben, tehát nem egyértelműen sorolható az erősségekhez.

A külföldi beruházások és a működő tőke magas aránya a gazdaságban
Az ország kiszolgáltatottságát, érzékenységét növeli, tehát nem nevezhető erősségnek.

Erős hagyományokkal rendelkező felsőfokú elitképzés és tudományos kutatás, kreativitás, innovativitás
A magyar felsőoktatás egyre inkább a tömegképzésre állt át, ami mérhetően a minőség rovására megy. Az "elit" és a "kreatív" szakemberek csak külföldön tudják kamatoztatni tudásukat!

Folyamatosan bővül az oktatásban résztvevők száma
Mivel a képzettségüknek megfelelő munkát nem találók aránya is jelentős, ezért ez a tényező sem feltétlen sorolható az erősségek közé, önmagában.

Új javaslat az ERŐSSÉGEKHEZ (8. Oldal)

Kedvező természetföldrajzi adottságok, gazdag természeti, táji és kulturális örökség
Jobb környezeti állapot, mint általában az Unió tagállamaiban

Az ország természeti állapota lényegesen jobb, a természetvédelmi szabályozás erősebb az uniós átlagnál.

Megújuló energiaforrás potenciál
Magyarország jelentős, kihasználatlan potenciálokkal rendelkezik a megújuló energiák területén (pl. nap, szél, biomassza, geotermikus). A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek energetikai célú hasznosítása jelenleg is nagymértékben járulhatna hozzá az ország magasabb megújuló energia hasznosításához.
Hosszabb távon, a környezeti tudatosság, és az energetikai hatékonyság növelésével az ország megújuló energiaforrásai hasznosításával elérhető az ország energetikai igényeinek nagy mértékű biztosítása."

A jelenlegi hazai fogyasztói szokások
Jelenleg még nem olyan fenntarthatatlan a helyzet, mint a fejlett országokban, tehát vannak még lehetőségek a fogyasztás átterelésére, a fenntarthatóság szempontjainak megfelelő átalakítására.

A hazai tömegközlekedés állapota
Még mindig jobb, mint a fejlett országokban, tehát a közlekedés terén a környezetminőség javítására, az élhetőbb városok kialakítására még kínál lehetőségeket, ha fejlesztjük. A legtöbb európai ország a magasabb tömegközlekedési arányért küzd. Ebben akár az EU élmezőnyébe is tartozhatnánk. Ehhez viszont a tömegközlekedés, és ezen belül is a vasút kiemelt fejlesztése a szükséges.

LEHETŐSÉGEK.

Gyorsuló területi kiegyenlítődés
Az ezen pont alatt elmondottakkal kapcsolatban az a veszély, hogy legjobb esetben is a közép- és kisvárosok körüli infrastruktúra-fejlesztést követően ezek a városok (ha nem a nagyvárosok) indulnak további fejlődésnek, növekedésnek, és ahelyett, hogy vonzáskörzetüket is fejlesztenék, tovább fog nőni a falvak leszakadása.
Inkább kapjanak szerepet az alulról építkező szerves területfejlődés eredményei.

Növekvő igény a magas minőségű turisztikai szolgáltatások és egyedi termékek iránt
Nem egyértelmű lehetőség, mert veszélyt jelenthet a zsúfoltságból, túlhasználatból eredő környezetminőség-romlás.

A környezettudatosság erősödése
Fontos hangsúlyozni, hogy ez akkor aknázható ki, ha a kormányzat erőfeszítéseket tesz a terület támogatására. Azért, mert a fejlett országokban ez tapasztalható, sajnos hazánkban ugyanez nem alakul ki majd magától.

A tudásalapú társadalom térhódítása
A lehetőség mellett itt veszélyt jelent a nyugati országok és multinacionális cégek által megvalósított agyelszívás. Erre oda kell figyelni (Ne a magyar adófizetők forintjain fejlődjenek más országok.)

A közösségi fejlesztési források bővülése
Ha a közösségi forrásokat komolyabb helyzetfelmérés nélkül, az erőforrások eltartóképességének ismerete nélkül, környezetterhelő módon költjük el - ahogyan az a jelenlegi NFT tervezése során is látható - akkor ezek a források hosszú távon nem lehetőséget, hanem veszélyt jelenthetnek a számunkra.

GYENGESÉGEK.

A kis- és középvállalkozások tőkehiánya és gyenge versenyképessége
Ez a gyengeség inkább róható fel az állami adó- és támogatáspolitikának, mint maguknak a vállalkozásoknak. Amíg a multinacionális cégek adómentességet élvezhetnek és különféle támogatásokat kapnak, addig a kis- és középvállalkozások valóban nem rúghatnak labdába mellettük.
A kis- és középvállalkozások beszállítóvá tétele a gazdaság fejlődése helyett sokkal inkább növeli a gazdasági kiszolgáltatottságot.

K+F-célú ráfordítások és a K+F infrastruktúra alacsony szintje, a K+F szektor és a gazdaság közötti nem megfelelő kapcsolatok
Ez a pont ellentétben áll az Erősségek rész, "Erős hagyományokkal rendelkező felsőfokú " alcímben foglaltakkal, ahol az szerepel, hogy "A multinacionális cégek erre alapozva egyre nagyobb mértékben telepítik az országba K+F infrastruktúrájukat".

Az információs társadalom elégtelen tárgyi és humán feltételei
Nem elsődlegesen a tárgyi infrastruktúra hiánya az akadályozó tényező, mivel sokaknak van gépük, de az internethozzáférés magas költségei miatt nem tudnak élni a lehetőséggel.

A népesség csökkenése, kedvezőtlen demográfiai összetétel
Ez az érv a munkanélküliek, a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló fiatalok magas aránya miatt nem teljesen állja meg a helyét.

Hiányos közlekedési infrastruktúra
Összehasonlítva a közlekedési infrastruktúra mutatóit más területekkel, azt látjuk, hogy itt jóval kisebb most is a lemaradás. Érthetetlen, hogy miért hisszük, hogy Magyarország szinte minden problémáját egy csapásra megoldaná, ha sűrű hálózatban keresztül-kasul átautózható lenne.
Kiegészítendő: A gépjárműállomány gyenge műszaki színvonalú, és sok szennyezést okoz. A közúti tranzitforgalom hatalmas terheket ró a környezetre
A vasúti hálózatnál megemlítendő a vidéki szárnyvonalak leromlott volta.

Jelentős környezeti terhelés, a környezetvédelmi érdekek gyenge érvényesülése
Kiegészítendő: A primer energiahordozók ára alacsony, ezért az állampolgárok és a gazdálkodók nem elég motiváltak a takarékosságra, és az energiahatékonyságra.. Többek között emiatt a másodnyersanyagok begyűjtése és feldolgozása sem működik.

Új javaslat a GYENGESÉGEKHEZ (11. Oldal)
Jelentős környezeti terhelés, a környezetvédelmi érdekek gyenge érvényesülése
A rész kiegészítendő a zaj okozta fokozódó problémákkal.
A rész kiegészítendő a következőkkel: "Az ágazati politikákban továbbra is hiányzik a fenntartható fejlődés, valamint a környezeti politika integrációja iránti elkötelezettség. A jelentős környezetterheléssel járó közlekedési, mezőgazdasági, ipari, energetikai és turisztikai ágazati fejlesztésekben nem érvényesülnek kellőképpen a környezetvédelmi szempontok."

Gyenge ágazati integráció
nagyon fontos kérdés: fenntartható fejlődés, környezeti politika, környezetvédelem, természetvédelem integrációja. + a tervezésben (regionális fejlesztési tervek, rendezési tervek stb.) hangsúlyozottan szerepelnie kellene.

A felhasznált energiahordózok kedvezőtlen összetétele és az túlzott import függőség
Magyarország, az EU tagállamokat és a csatlakozni kívánó országot is tekintve, Hollandiát leszámítva fajlagosan a legnagyobb földgáz felhasználó. Ebben a sorban Magyarországot csupán Hollandia előzi meg, de Hollandia földgáz felhasználását jelentős mértékben saját kitermelésből fedezi.
Az ország által felhasznált energiahordókat tekintve, ha a mérlegbe a Paksi Atomerőmű nukleáris fűtőanyag ellátását is beleszámítjuk több mint nyolcvan százalékban importból származik.
A megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiaellátásból igen alacsony.

A társadalom nem ismeri az EU csatlakozás valós hatásait
A magyar társadalom döntő része nincs tisztában az EU csatlakot

VESZÉLYEK.

Ez a pont már formailag is hibás, hiszen a veszélyek esetében a külső veszélyeket kell elemeznünk, s nem azokat, amelyek saját belső problémáinkból vezethetők le. Ezek gyengeségeinkhez tartoznak.
Az ország tőkevonzó képessége belső feltétel. Ami ide tartozó veszély, hogy a tőkebefektetők hogyan változtatnak befektetési stratégiájukon. S ez valós veszély, amennyiben olcsóbb célterületeket találnak, mozdulni fognak.
Az ország sérülékenysége szintén gyengeség. Földrajzi helyzetét tekintve azonban nem mondható sérülékenynek, legalábbis természetföldrajzi szempontból, sőt ez kifejezett erősség. Geopolitikai helyzetét tekintve viszont valóban sérülékeny, de ez gyengeség, például hazánk közép-vízi helyzete.
A globalizáció valóban veszély, s külső tényező, de veszélyeit sokkal összetettebben kell értelmezni.
A gazdaság duális szerkezete szintén gyengeség, s a többi is, ami itt került felsorolásra.
A külső veszélyek azonban mérlegelés nélkül maradnak.

A kedvezőtlen makrogazdasági trendek folytatódása, az ország tőkevonzó képességének további csökkenése
A külföldi tőke túl nagy aránya az ország kiszolgáltatottságát, függő helyzetét növeli, így a tőkevonzó képesség csökkenése, megfelelő hazai befektetés-élénkítő gazdaságpolitikával még előnnyé is változtatható.
A gazdaság duális szerkezetének rögzülése
A kis- és középvállalkozások nagyvállalati, nagybefektetői központokhoz való kötődése nem jelent feltétlen előnyt, tehát ennek hiánya sem egyértelmű veszély, amennyiben a helyi igények kiszolgálásában nem teszik versenyképtelenné őket. Jobb egy duális gazdaság, mint egy multi-nacionális vállaltoktól függő KKV szektor.

Új javaslat a VESZÉLYEKHEZ
A globális környezeti változások,
amelyek minden nemzetet kényszerhelyzetbe hozhatnak. Rá kellene döbbeni, hogy az ökológiai feltételek változásáról van szó, amely minden élőlény életesélyét befolyásolja, s amely az egész földi bioszféra átrendeződését vonja magával. Az ember ezáltal az eltartó természettel kerül egyre komolyabb konfliktusba, s ennek hátrányaival, megoldásaival lesz kénytelen foglalkozni.

A globalizáció,
A globalizáció alapjában véve az ország életének minden aspektusát rövid távú gazdasági érdekeknek rendeli alá, mindent a pénz, a jövedelmezőség oldaláról szemlél. Az országokat a gazdasági érdekek mentén versengésre kényszeríti, akár szembe is állítja, tehát a politika is szorosan a gazdasági érdekek által vezéreltté válik, a nemzetállamok önrendelkezése korlátok közé szorul. Gazdaságközpontú jellegéből eredően a globalizáció a társadalmat és a környezetet is csupán mint erőforrást szemléli, és azok kiszipolyozását eredményezi. A hagyományos tárgyi és eszmei kulturális értékeket nem tiszteli, mitöbb, rombolja, új értéket nem teremt. Ehelyett - a gazdasági érdekeknek megfelelően - fogyasztóivá alakítja a társadalmat, a kultúrát nemzetközi szinten homogenizálja, az emberi kapcsolatokat személytelenné, sivárrá teszi, fokozza a depresszió, az agresszió veszélyét.
A gazdaság számára is veszélyt jelent, mivel a hazai kis- és középvállalkozásokat a multinacionális vállalatok fokozott betörése vagy ellehetetleníti, vagy kiszolgáltatottá teszi a nemzetközi gazdasági trendeknek.

Globális monetáris válság esélye
Mivel a tőke természeti fedezet nélkül működik illetve spekulatív.

Új betegségek, baktériumrezisztencia, allergia tömegessé válása, az ember népesség fokozódó genetikai terheltsége, invázív fajok megjelenése.

A népesség korstruktúrájának kiegyensúlyozatlansága.
Nemcsak a több idős, de a több gyermek is társadalmi zavarokat eredményez, ha a korfa deformálódott.

Az USA gazdasági recessziója, s kiterjedő konfliktusai az arab világgal, annak esélye, hogy Magyarország is háborúba keveredhet a NATO oldalán.

Közösségi fejlesztési források
A környezetvédelmi és társadalmi szempontok figyelembevétele nélkül felhasznált EU források felbecsülhetetlen károkat okozhatnak a természeti környezetben, és a helyi társadalmakban.

Az NFT céljainak és programjainak rendszere

Fontos megemlíteni, hogy a célhierarchia kialakítását nem előzte meg az un. probléma-fa felállítása, amely konzisztensé tehetné a célrendszert, s azt megfeleltetné a tényleges igényeknek.

Az viszont már elvárható lenne, hogy az átfogó célok harmonizáljanak az operatív programok fejlesztési programjaival. Itt érhető legjobban tetten, amikor azt állítottuk, hogy a fenntartható fejlődés csak lepel. Átfogó célként helyesen került megfogalmazásra a környezetminőség javítása, és a fenntartható erőforrás-gazdálkodás. Ennek három specifikus célterülete is helyes, bár részleges. A megfogalmazások pontosítást igényelnek: a környezeti szempontok integrációja az ágazatokba; a környezetterhelés minimalizálása; a természeti erőforrások fenntartható használata. (legalább a természetes térszerkezet megőrzése még említést érdemel). Viszont a három specifikus célt a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésekkel nem lehet elérni, illetve az pedig már egyenesen provokáció, hogy a környezeti célokkal konfrontáló közlekedési infrastruktúrafejlesztés is abba az op-ba kerül, amely a környezetminőség javítását célozza. Megjegyezzük, hogy a gazdasági versenyképesség növelésének egyik eszköze a fejlett közlekedési infrastruktúra, így lehetne befogadója e programnak. Ettől persze még konfrontál, a környezeti célkitűzéssel.

Egyáltalán nem látható az, hogy a SWOT elemzés alapján miért és milyen következmények levonása történt meg. A leírtak a SWOT-elemzés eredményeivel nincsenek - láthatóan - alátámasztva

Bár a 2. számú melléklet szerint a célpiramis csúcsa az életminőség javítása, ez sajnos a teljes Stratégia alapján a gazdasági prosperitás szinonimájává degradálódott, holott ennél jóval többet, mást jelent. A Stratégiában minden alárendelődik a versenyképességnek és más gazdasági célkitűzéseknek. Mind a környezetvédelmi, mind a társadalmi szempontok csak akkor számítanak, fejlesztésük akkor válik indokolttá, ha az a gazdasági érdekeket szolgálja. Ezt a szemléletet jól tükrözi az 51. oldalról származó következő mondat: "A regionális fejlesztésekkel elsősorban a regionális gazdaság működéséhez, versenyképességének erősítéséhez szükséges vonzó gazdasági, szociális és környezeti feltételeket kell megteremteni, ami egyúttal a foglalkoztatási problémák megoldásához is hozzájárul." Ehhez hasonló nyílt vagy burkolt gondolatok uralják az egész Stratégiát.
A Jövőkép forgatókönyvei fejezetben szerepel a "Kreatív Magyarország" megteremtésének célja, ami azonban a lakosság "humán erőforrás"-sá degradálása esetén nem sok megvalósulással kecsegtet. A Stratégia csupán erőforrást lát az emberben, mely a gazdaság céljait kiszolgálja ahelyett, hogy - amint azt célpiramis sugallja -, a természeti erőforrások eltartóképességének megtartása mellett megvalósuló folyamatos életminőség javítást tekintené célnak. A minőséget nem lehet a mennyiségen alapuló gazdasági értékmérőkkel kifejezni, mert annál jóval több dolog tartozik bele, ezekkel azonban a Stratégia még csak nem is foglalkozik. A kreativitás pedig igencsak nem egyenlő a tudással.

Fentieket összefoglalva elmondható, bár az NFT retorikájában gyakran használja a fenntartható fejlődésre hivatkozást, szemléletében ennek nyoma sem található. Ez igaz a célrendszerre is, amelyet gyökeresen át kellene alakítani. A jelenlegi csatlakozás hajszában nagyon kicsi az esélye annak, hogy a kormányzat egy jelentős változást elfogadjon, ezért több kisebb megjegyzéssel megpróbáljuk toldozni-foltozni a célrendszert a környezeti szempontok integrációja érdekében.

Egészséges, Képzett, Innovatív És Szolidáris Társadalom Kialakítása Átfogó Célhoz I.

A célban megfogalmazottaknak megfelelően az egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom kialakításáról esik szó úgy, hogy az életminőség javítását segítő magasabb egyéni és társadalmi jövedelmek alapja a folyamatos megújulásra és innovációra képes gazdaság versenyképességének növelése.
Az egészséges, képzett és szolidáris társadalom kialakításában véleményünk szerint nagyon fontos szempont az oktatás-nevelés minősége valamint a közösségi véleménynyilvánítás gyakorlata és mélysége. Ennek ellenére az oktatás és képzés fejlesztési terület specifikus céljai között a közösségi részvételre nevelésről és az elért tudás demokratikus körülmények közötti és közösségi célok érdekében történő alkalmazásának lehetőségéről /kötelezettségéről/ nem esik szó.

Javasoljuk, hogy a cél tartalmazza a környezettudatosságot, amire a SWOT, mint fejlesztendő területet kiemel. Így: "Egészséges, Képzett, Innovatív, Szolidáris és Környezettudatos Társadalom Kialakítása Átfogó Cél" a cím. Az első pont módosul: "a népesség kulturális, képzettségi és tudásszintjének és környezettudatosságának emelése".
A szolidáris társadalom megköveteli az erős helyi közösségeket, ezért javasolt negyedik elemként: "helyi közösségek fejlődési lehetőségeinek biztosítása".

Gazdaság Versenyképességének Növelése Átfogó Célhoz II.
Az életminőség és az életszínvonal nem kezelhető egymás szinonimájaként. Míg előbbi nem anyagi természetű dolgokat is tartalmazhat, utóbbiba főképp az anyagiakat értik. Az életminőség javulásának - a szövegben lévővel ellentétben - nem feltétele a növekedés, a versenyképesség és az ország tőkevonzó képességének javítása, sokkal inkább a társadalmi szolidaritás, az együttműködés növelése. Az átfogó cél nem integrálja a környezeti szempontokat, tehát nem felel meg a harmadik átfogó cél első specifikus célkitűzésének, ebből a szempontból javítani kell az egyes specifikus célokat.
A környezeti szempontok integrációja miatt javasoljuk a következőket:
"Az ipari tevékenységek negatív externális hatásának minimalizálása.
Az ipari tevékenységek fenntarthatósági mutatóinak javítása, az integrált termékpolitika alkalmazása.
A rozsdaövezetek hasznosításának az elsőbbsége a zöldmezős beruházások helyett."

Kiegészítendő: Kutatási és innovációs tevékenységek ösztönzése valamint a helyi ellátás, az igényesebbé váló helyi piac kiszolgálása célokkal
Emellett kapjon helyet a megújuló energia források használatának ösztönzése a fosszilis energia források kiváltására, illetve az energiahatékonyság növelése.

Környezetminőség Javítása, Fenntartható Erőforrás Gazdálkodás Átfogó Célhoz III
Kiegészítendő "az ökoszisztémák integritásának fenntartása" céllal.
Átírandó "a természeti erőforrások fenntartható használata" célra.
Kiegészítendő még: az egészséges élet feltételeinek megteremtése, a szennyezések (levegő, talaj, vizek, élelmiszerek) csökkentésével és a természeti környezet megóvásával

Kiegyensúlyozott Területi Fejlődés Elősegítése Átfogó Célhoz IV
A cél helyesebb megfogalmazása: "Területileg kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés elősegítése".
Kiegészítés az utolsó ponthoz: a vidék felzárkózási lehetőségének megteremtése olyan módon, hogy a természeti és kulturális sokféleséget ne veszélyeztesse

Új átfogó cél javaslatunk:
Helyi közösségek erősítése
A helyi közösség önmeghatározó képességének kialakítása, erősítése.
A helyi közösség fenntarthatósági ismereteinek bővítése.
A hátrányos helyzetű kisebbségek, különösen a roma közösségek identitásának visszaadása.
A fejlesztési forrásokból a legrászorultabbak részesedjenek.
Közösségi intézmények létrehozása.
A helyi közösségek kölcsönösségi viszonyain alapuló közösségi szerveződések elősegítése.

A szociális olló zárása
A szegénység és a környezetkárosítás összekapcsoltságának felszámolása.
A területi kiegyenlítés ökoszociális szempontjainak érvényesítése.
A helyi közösségek primátusának biztosítása a helyi erőforrások fenntartható használatában.
A makro szintű területi kiegyenlítés mikro szintű hátrányos következményeinek kiküszöbölése.
Az önkormányzatok képessé tétele az ökoszociális szerep vállalására.

Az NFT stratégiája
Az első horizontális alapelvnél szerepel, hogy a "gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a környezet védelme" adja ki a fenntartható fejlődést. Ez a meghatározás teljesen hibás, mert bár a fenntarthatóság a gazdaság, a társadalom és a természeti környezet szempontjainak együttes megfontolását igényli, de a definíció helyesen: "A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk." (Herman Daly) Ebben a rendszerben a szociális jólét a cél, a gazdaság az eszköz és a környezet a feltétel. Jelenleg a világban (és az NFT stratégiájában is) ez a viszonyrendszer felborult, a gazdaság öncéllá vált, melynek eszközei a társadalom és a környezet. Ugyancsak Herman Dalyre hivatkozva elmondható, hogy a fejlődés és a növekedés nem azonos fogalmak, míg a növekedés mennyiségi, addig a fejlődés minőségi változást rejt.
A második horizontális alapelv esetében esik szó a nők esélyegyenlőségéről, melyet úgy értelmeznek a Stratégia alkotói, mint a gazdasági, társadalmi tevékenységekben való részvétel férfiakéhoz hasonló esélyeinek biztosítását. A kérdést ennél tágabban kellene értelmezni és megadni az esélyt (anyagi értelemben is) egy családnak, hogy eldöntse, számára mi értékesebb: az anya munkába állása, rész-munkaidős állása, vagy a teljes otthonmaradás. Felelőtlenség volna figyelmen kívül hagyni azt, hogy a jelen társadalmi problémáit jelentős részben a családok, nagycsaládok szétesése okozza. Az anyák bekapcsolódása a karrier hajszolásába nem járul hozzá gyermekeink életre való felkészítéséhez, ahhoz, hogy a fiatalok értékesebb tagjai legyenek a társadalomnak. Az igazi esélyegyenlőség azt jelentené, hogy elismerjük az otthoni munkavégzés, gyermeknevelés teljes egyenlőségét a munkavállalással. És természetesen ennek megfelelően honoráljuk. Ugyanígy a csökkent képességűek sem feltétlen a munkavállalói piacon való megjelenéssel használhatnak legtöbbet a társadalomnak, de nincs esélyük mással próbálkozni a megélhetési kényszer miatt.
A negyedik horizontális alapelv esetében el kellene már gondolkodni azon, hogy bár ennek szellemében folynak 12 éve a fejlesztések, mégis egyre távolabb kerülünk a céltól. Az NFT hasonló módon kíván működni ebben a kérdésben mint a korábbi tervek, tehát sikertelensége már most megjósolható. Talán érdemes volna valamilyen alternatív megoldásokon is gondolkodni.
A hatodik horizontális alapelv, a megelőzés alapvető fontosságú, de nem jelenik meg sehol a stratégiában. A javasolt intézkedések pedig tovább fogják rontani a társadalom egészségi állapotát a verseny erősödése által követelt önemésztő munkatempó, életvitel, valamint a növekvő környezetterhelések következtében.

Az életminőség jelentésének áttekintő, a sarokpontokat meghatározó értékelemeit meg ki kell fejteni. Jelen esetben nem lehet tudni, hogy miről van szó

EGÉSZSÉGES, KÉPZETT, INNOVATÍV ÉS SZOLIDÁRIS TÁRSADALOM KIALAKÍTÁSA ÁTFOGÓ CÉLON I. BELÜL
A Népesség Képzettségi És Tudás Szintjének Emelése Specifikus Célhoz 1. (20. Oldal)
Az ötödik mondat kiegészítendő az alábbi módon: a képzési rendszer [és] , a gazdasági igények és a környezeti feltételek összehangolása.
A specifikus célhoz beillesztendő: "Az emberek környezeti tudatossága elmarad az Európai Unió országaiban megszokott szinttől. Szükséges a környezeti nevelés és szemléletformálás, illetve a fenntarthatóságra képesítés oktatási intézményeken belüli és kívüli intézményrendszerének fejlesztése az egész életen át tartó tanulás keretében a környezeti tudat erősítése céljából. Az állampolgári ismereteknek tartalmazniok kell a környezeti szemléletformálást, a fenntarthatóságra képesítést: ismereteket, érzékenység és erkölcs előhívását és cselekvési készség gyakorlását."

A Munkaerő Foglalkoztathatóságának És Alkalmazkodó Képességének Javítása Specifikus Célhoz 2. (20. Oldal)
Ha tényleg fenntartható fejlődést akarunk, akkor nemcsak a megváltozott külső körülményekhez kell alkalmazkodni, hanem a vállalkozóknak fel kell tudni tárniuk a helyi erőforrásokat és a hagyományos tudást a mai körülményekre alkalmazni. Ezért egy olyan mondat is szükséges: "Erősíteni kell azokat a vállalkozási készségeket, amelyekkel a vállalkozásokat a helyi erőforrásokra és hagyományos tudásra tudják építeni."

A Társadalmi Esélykülönbségek Csökkentése, A Hátrányos Helyzetűek Beilleszkedésének Elősegítése, Munkaerő-Piaci Integrációjuk És A Szociális Védelmi Rendszer Erősítése Által Specifikus Célhoz 3. (21. Oldal)
Egy átfogó szociális védelmi rendszer nem alakíthatók ki csak célzott intézményi projektek által. Szükség van a helyi közösségek általános fejlesztésére is. "A magyar társadalom meglehetősen atomizálódott, a hagyományos közösségek felbomlottak, kevés a közösségszervező erő. A szolidáris társadalom megvalósítása érdekében szükséges a helyi közösségek és a civil társadalom fejlődési lehetőségeinek biztosítása." Megfontolandó, hogy ez külön specifikus célként jelenjen meg.
Az adott részbe ugyan beleérthető, de szükséges konkrétan is megemlíteni a fizikai fogyatékkal élőket, társadalmi integrációjukat, elfogadásukat és beilleszkedési lehetőségeik növelését, tekintettel arra, hogy jelenleg a társadalom egyik kirekesztett csoportját képezik.

Új javaslat Specifikus Célra
Az Egészséges, Képzett, Innovatív És Szolidáris Társadalom Kialakítása Átfogó Célon I. belül
Megfontolandó, hogy legyen egy külön specifikus cél, mely a környezeti tudatosság növelését, illetve a közösségfejlesztést tűzi maga elé. Tartalma (mint fent):
"Az emberek környezeti tudatossága elmarad az Európai Unió országaiban megszokott szinttől. Szükséges a környezeti nevelés és szemléletformálás oktatási intézményeken belüli és kívüli intézményrendszerének fejlesztése az egész életen át tartó tanulás keretében a környezeti tudat erősítése céljából. Az állampolgári ismereteknek tartalmazniok kell a környezeti szemléletformálást, a fenntarthatóságra képesítést: ismereteket, érzékenység és erkölcs előhívását és cselekvési készség gyakorlását. A magyar társadalom meglehetősen atomizálódott, a hagyományos közösségek felbomlottak, kevés a közösségszervező erő. A szolidáris társadalom megvalósítása érdekében szükséges a helyi közösségek és a civil társadalom fejlődési lehetőségeinek biztosítása."
Hiába szerepel ugyanis később a környezeti átfogó és speciális célnál résznél a környezeti tudatosság, ez az mono-fund finanszírozás miatt az ERDF finanszírozta környezeti PT-ból kimarad, de a humán erőforrás PT-be már nem kerül be. Ezért itt (is) szerepeltetni kell.

A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE ÁTFOGÓ CÉLON II. BELÜL

Kerüljenek kifejtésre a következő célok:
Az ipari tevékenységek negatív externális hatásának minimalizálása.
Az ipari tevékenységek fenntarthatósági mutatóinak javítása, az integrált termékpolitika alkalmazása.
A rozsdaövezetek hasznosításának az elsőbbsége a zöldmezős beruházások helyett.
A megújuló energia források használatának ösztönzése a fosszilis energia források kiváltására.
Az energiahatékonyság növelése.

A Termelőszektor Modernizációja Specifikus Célhoz 5. (22. Oldal)
A kis- és középvállalkozások modernizációjának egyáltalán nem feltétele a nagyvállalatokhoz való erősebb kapcsolódás, sokkal inkább a helyi igények fennmaradása, melynek kielégítése megfelelő jövedelmet biztosít a modernizációhoz. A nagyvállalatokhoz kapcsolódottság ezzel szemben a kis- és középvállalkozások kiszolgáltatottságát növeli, önálló fejlődésének esélyeit rombolja. Ehelyett kérjük beépíteni: "A fenntarthatóság érdekében erősíteni kell a helyi erőforrásokra és hagyományos tudásra épülő vállalkozásokat."
Környezeti szempontok integrációja miatt kiegészítendő a következőkkel:
"Elengedhetetlen a helyi vállalkozások környezeti menedzsmentjének fejlesztése, a környezetkímélő, integrált termelési módok támogatása.

A Fejlett Üzleti Környezet Specifikus Célhoz 6. (22. Oldal)
Kiegészítendő a következőkkel:
"A fejlesztések és a K+F tevékenység során a környezeti szempontokat fokozottan figyelembe kell venni."

A Fejlett Közlekedési Infrastruktúra Specifikus Célhoz 8. (23. Oldal)
A területek bekapcsolása a gazdaság vérkeringése nem követeli meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, ezért ennek elsődleges célként való megjelölése hibás. Amennyiben a gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódásnak egyáltalán feltétele a mobilizáció növelése, úgy ez más közlekedési ágak fejlesztésével is elérhető. A gyorsforgalmi úthálózatnál kisebb környezeti terhelést jelent a vasúti, és ahol lehetőség van rá, a vízi szállítási mód, ezért inkább ezek fejlesztésére, a közúthálózattal való kapcsolódásának zökkenőmentessé tételére kell a hangsúlyt helyezni. Ugyanez vonatkozik, csak még fokozottabban a regionális repterekre is. A regionális repterekre vonatkozó részt ezért javasoljuk a szövegből törölni.
Konkrét betoldás az utolsó mondathoz:
" a régión belüli elérhetőségi viszonyokat javító vízi, vasúti és közúti infrastruktúra, a tömegközlekedési hálózatok, illetve a kombinált szállítás fejlesztése, "

A Környezetterhelés Csökkentése, a Települések Környezeti Állapotának Megőrzése és Javítása Specifikus Célhoz 10
Javasolt módosítás: .A célkitűzés teljesítése érdekében bővíteni és fejleszteni kell a települési hulladék gyűjtésének, hasznosításának és ártalmatlanításának jelenlegi rendszerét. Mindkét esetben azonban a legnagyobb erőfeszítéseket a szennyezések megelőzésére, a keletkező hulladékok csökkentésére kell fordítani. Csak így biztosítható, hogy a szennyvíz- és hulladékkezelés - az infrastruktúra kiépítése és üzemeltetése - ne haladja meg az ország, a lakosság erejét. A légszennyező anyagok kibocsátásának mérséklésével javítani kell a települések levegőjének minőségét, és csökkenteni kell a lakosságot érő zajterhelést. Ez főleg a tömegközlekedés fejlesztésével és általában a szállítási és közlekedési igények következetes visszafogásával érhető el

A KÖRNYEZETMINŐSÉG JAVÍTÁSA, FENNTARTHATÓ ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS ÁTFOGÓ CÉLON III. BELÜL
A bekezdés kiegészítendő:
"A környezeti problémák kialakulásának megelőzésére kiemelt figyelmet kell fordítani."

A Környezetterhelés Csökkentése, A Települések Környezeti Állapotának Megőrzése És Javítása Specifikus Célhoz 10. (24. Oldal)
Kiegészítendő rész:
"a keletkező szennyvizek ártalommentesítését, valamint más megoldás híján elvezetését és elhelyezését. A célkitűzés teljesítése érdekében elsődleges cél a hulladék keletkezésének megelőzése, emellett bővíteni és fejleszteni kell "

A Kedvező Természeti Örökségünk Védelmét, A Hazánkra Még Jellemző Gazdag Biológiai Sokféleség, Valamint Természeti Erőforrásaink Fenntartható Használatát Specifikus Célhoz 11. (24. Oldal)
A specifikus cél szövegében kiemelten utalni kell arra, hogy nem csak a mezőgazdasági hasznosítás, hanem a más szektorok általi hasznosítás esetén is fenntarthatóság elveinek érvényesülését biztosítani kell. Ennek érdekében javasolt szövegmódosítás:
" a mezőgazdasági művelésre, iparfejlesztésre, közlekedésre, turizmusra valamint lakóparkok telepítésére szánt területek hasznosítása során "
Jelenjen meg a táj sokszínűsége helyett a tájvédelem, mert a sokszínűség önmagában nem jelenti a jól artikulált, szép, hagyományokat őrző látványát, azt, amit védenénk. Az egész bekezdés gyönge, elsősorban nem az oltalom alatt álló területeket kell kiterjeszteni, hanem a természet védelmét a nemzeti parkokon kívül is!

A KIEGYENSÚLYOZOTT TERÜLETI FEJLŐDÉS ELŐSEGÍTÉSE ÁTFOGÓ CÉLON IV. BELÜL

A helyi adottságokra, a gazdaság regionális sajátosságaira tekintettel levő fejlesztések specifikus célhoz 12. (25. Oldal)
Budapest és agglomerációjának további fejlesztése csak oly módon képzelhető el, ha ez nem erősíti az ország más területeinek lemaradását, leszakadását. A főváros fejlesztése helyett inkább utóbbira kellene a hangsúlyt helyezni és ez nem feltétlen újabb központok létrehozását jelenti. A lokalizáció támogatása sokkal inkább fogalmazható meg célként, hiszen egy emberléptékű ország kialakítását segítené elő.

A Vonzó Gazdasági És Társadalmi Környezet Teremthető Specifikus Célhoz 13. (25. Old
Kiegészítés:
"A helyi kezdeményezésekre építve, a civil intézményrendszer és a helyi közösségek fejlődési lehetőségeinek biztosításával, az infrastrukturális feltételek javításával "

A Megteremthetők A Vidék Felzárkózási Lehetőségei Specifikus Célhoz 14. (25. Oldal)
Kiegészítés:
"A vidéki környezet vonzóbbá tételével - így a megélhetés feltételeinek biztosításával, az infrastruktúra"

A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM ÉS A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE ÁTFOGÓ CÉLON V. BELÜL
A tudás alapú társadalom, mint "új paradigma egyáltalán nem új: az évszázadok során felhalmozott műveltség, egyetemi hagyományok már a felvilágosodás előtt is érvényesek, évszázadokon át erős az oktatás mindenhatóságában való bizalom, stb. Inkább ki kellene emelni ezt, ahogyan az NFT célrendszere teszi, de előre tenni, erősségnek tartani. Az IKT használata nem paradigma, csak eszköz, akármilyen erős is. - "Új" paradigma inkább a fenntartható fejlődés volna, amelyet először a szöveg mint kötelezően érvényesítendőt a horizontális alapelveknél említ.

Emellett a bevezető szöveg kiegészítendő:
"Az eszközellátás hiányosságainak felszámolása mellett javítani kell a hozzáférés lehetőségén - a szolgáltatás költségeinek csökkentését biztosító megoldások bővítése áltál -, az új eljárások

Az információs társadalom térnyerésének SPECIFIKUS CÉLHOZ 15. (26. oldal)"

Az információs szakadék csökkentésének reális terepe a kistérségek, ökológiai rehabilitációs céllal alakult régiók, településszövetségek digitális érték-leltárainak megteremtése és használatbavétele az érintett közösségek által. Ilyen módon a térségek értékeinek a külvilág felé történő kommunikációjának színvonala, hatékonysága megnövekszik.

A Tudásalapú Társadalomhoz Szükséges Tudásbázis És Az Innovációs Képességek Fejlesztése Specifikus Célhoz 18. (27. Oldal)
A korábbiakban már utaltunk rá, hogy a kis- és középvállalkozások beszállítóvá válása kiszolgáltatottságuk növeléséhez vezet ezért a szövegből kihúzandó az alábbi rész:
" hálózatosodásuk elősegítése [és nagyvállalati beszállítóvá válásuk ösztönzése]."
A Közigazgatás Modernizációja, Az Információs Közigazgatás Feltételeinek Megteremtése Specifikus Célhoz 19. (27. Oldal)
A részben bizonyára figyelmetlenségből marad benn az első mondat után az "elengedhetetlen." rész. Törlése javasolt.
Kiegészítés:
" az állampolgárok alanyi joga. Biztosítani kell a közigazgatási döntésekben való állampolgári részvételt és az ezt megalapozó információkhoz való hozzáférést."
"Ehhez szükség van a gazdasági és társadalmi partnerek hálózatának kiépítésére, az EU támogatási programok végrehajtásában "

ÚJ JAVASLAT SPECIÁLIS CÉLRA A tudásalapú társadalom és a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése ÁTFOGÓ CÉLON V. BELÜL
Nagy folyók (Duna / Tisza /Dráva) digitális tájérték leltárainak elkészítése, térségi használatba vételének előmozdítása.

AZ NFT STRATÉGIÁT MEGVALÓSÍTÓ ESZKÖZRENDSZER

Humán erőforrás fejlesztés PT

A humán erőforrás-fejlesztési helyett javasoljuk: A közösségek fejlődésének elsőbbsége

A közösségek fejlődési lehetőségeinek biztosításának elsőbbséget kell kapnia, különben az individualizálódás folytatódik. Ahogyan nőnek a területi különbségek, úgy nőnek a szociális, és tudásbeli távolságok is. Ezeket a kérdéseket csak közösségi szinten lehet kezelni, s nem azzal, ha kiemelek egyéneket a társadalomból. A prioritási tengelyen belül újabb fejlesztési területként a környezeti tudatosság, civil társadalom és a helyi közösségek fejlődési lehetőségeinek biztosítása kellene, hogy szerepeljen még.

Ide javasoljuk:
A helyi közösség önmeghatározó képességének kialakítása, erősítése.
A helyi közösség fenntarthatósági ismereteinek bővítése.
A hátrányos helyzetű kisebbségek, különösen a roma közösségek identitásának visszaadása.
A fejlesztési forrásokból a legrászorultabbak részesedjenek.
Közösségi intézmények létrehozása.
A helyi közösségek kölcsönösségi viszonyain alapuló közösségi szerveződések elősegítése.

A vidéki esélyegyenlőséghez javasoljuk:
A szerves kultúra megőrzését, a harmonikus ember-környezet viszonyt biztosító helyi közösségek megőrzésének, kialakulásának segítése.
A helyi közösség érdekeit szolgáló fejlesztések elsőbbségének érvényesítése.
A szomszédsági kapcsolatok elsőbbségének biztosítása az árúk és szolgáltatások áramlása során.

A társadalom környezeti tudatának javítása
A környezeti tudatformálás esetleges jellegét át kell formálni rendszeressé. A közoktatás egész vertikumában rendszeressé kell tenni a környezeti tudatformálást, illetve a fenntarthatóságra képesítést. Az állampolgári ismereteknek tartalmazniok kell a környezeti szemléletformálást, a fenntarthatóságra képesítést: ismereteket, érzékenység és erkölcs előhívását és cselekvési készség gyakorlását..
A szervezett oktatáson kívül tág teret kell engedni azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek az életen keresztül történő tanulás, művelődés lehetőségeit biztosítják. Az intézményesített környezeti nevelésben elsajátított tudatot meg kell, hogy erősítse a mindennapi élet történése, a nevelés és a valós élet nem nyújthat különböző mintázatokat. Ennek érdekében a szabályozókat kell átalakítani úgy, hogy azok tükrözzék a környezet értékét.

A fentieken kívül az Egészségügy Fejlesztése Című Fejlesztendő Terület (36. Oldal) kiegészítendő az alábbiakkal:
"E helyzet visszavezethető az életvitelre, a káros fogyasztási szokásokra, a feszített munkatempóra és egészségromboló munkakörülményekre, az egészséget támogató "
A Fejlesztési Terület nem koncentrál a megelőzésre és mutatókat sem hoz rá, holott ennek kiemelt jelentősége van a népesség egészségi állapotában. Javasoljuk ennek pótlását
Ugyancsak fontos a környezet-egészségügy szerepeltetése az anyagban.

Gazdasági versenyképesség PT

Szóba kerül a 38. oldalon, hogy a gazdasági versenyképesség növelése érdekében a minőségi turizmus által kínált lehetőségeket is ki kell aknázni, amelyeket a gazdag természeti és kulturális örökségre lehet építeni. Magyarország területének kb. 4.5%-án találhatók olyan élőhelyek, amelyek megfelelnek a természetes jelzőnek. Ezeken a helyeken a védelemnek és nem a használatnak kell elsőbbséget adni. Ezek utolsó természeti tartalékaink, olyan génrezervátumok, amelyek jelentősége nemzetközi.
Javasoljuk annak hangsúlyozását, hogy a természetes élőhelyeken a védelmi funkció élvez elsőbbséget mindennemű használattal szemben.

A környezeti szempontok integrációja miatt javasoljuk a következők kifejtését:
Az ipari tevékenységek negatív externális hatásának minimalizálása.
Az ipari tevékenységek fenntarthatósági mutatóinak javítása, az integrált termékpolitika alkalmazása.
A rozsdaövezetek hasznosításának az elsőbbsége a zöldmezős beruházások helyett.

A befektetés-ösztönzéseknek a külföldiek helyett arra kell irányulnia, hogy a helyben megtermelt pénzt helyben lehessen befektetni. A csak a külföldi tőkére való koncentrálás a gazdaság sérülékenységének veszélyét növeli. A helyi emberek befektetései sokkal inkább szólnak a gazdasági erősödésről és a helyismeretnek köszönhetően, a helyi értékeknek való elkötelezettség révén jobban megfelel a fenntarthatóság elveinek. Nem a versenyképesség növelését, hanem a társadalmi jobblétet kellene célnak tekinteni, s ehhez eszközként rendelni a gazdaságot.

A prioritási tengelyben kapjon helyet a megújuló energia források használatának ösztönzése a fosszilis energia források kiváltására, illetve az energiahatékonyság növelése.

A Kis- És Középvállalkozások Fejlesztése Című Fejlesztendő Terület esetében:
(40. Oldal)
A beszállítóvá válás növeli a kis- és középvállalkozások kiszolgáltatottságát, ezáltal sokkal inkább célkitűzés lehetne a helyi igények kiszolgálására való képesség támogatása.
Kiegészítendő:
"Elengedhetetlen a helyi vállalkozások környezeti menedzsmentjének fejlesztése, a környezetkímélő, integrált termelési módok támogatása. Ehhez kapcsolódó specifikus cél: "Az EU környezeti menedzsment szabványait és tisztább termelési technikákat használó KKV számának növelése"

Turizmus fejlesztés (40. Oldal)
Ki kell hangsúlyozni, hogy a turizmust csak a környezeti szempontok és az eltartóképesség figyelembevételével lehet fejleszteni. Az öko, illetve szelíd turizmusnak elsőbbséget kell biztosítani.

K+F és innováció (40. Oldal)

A stratégia a gazdaság fenntartható növekedésének biztosításához szükséges egyes nemzetgazdasági jelentőségű szakterületek K+F tevékenységét kívánja kiemelten kezelni. Igaz, erről nem értesülünk, hogy melyek is lennének ezek. Fontos megemlíteni, hogy eddig is számos problémát okozott az emberiségnek, hogy a hurrá optimizmus, az azonnali alkalmazás gazdasági kényszere miatt kellően nem mérlegelt fejlesztések kerültek alkalmazásra. (nukleáris alkalmazások, bizonyos gyógyszerek, GMO-k, bizonyos növényvédő-szerek, stb.).Csak abban az esetben szabad ezt az oldalt támogatni, ha vele párhuzamosan a környezeti, társadalmi hatások kutatása is folyik.
Sajátos, hogy társadalomtudományi kutatások egyáltalán nem kerülnek említésre, holott a "humán erőforrást" számos helyen említjük, mint fejlesztésre ítéltet.

Javasoljuk az egyes fejlesztések hatásainak kutatását, valamit a társadalomtudományi kutatások beemelését a programba. A fejlesztési célú kutatásokat a fenntartó erőforrás-használatnak megfelelően kell orientálni.

A Kutatás-Fejlesztés És Innováció Című Fejlesztendő Terület esetében (41. Oldal) kiegészítendő az alábbiak szerint:
" egyes nemzetgazdasági jelentőségű szakterület, illetve a fenntartható erőforrás használat K+F tevékenységét kiemelten kell kezelni."
A harmadik specifikus célnál a fenntartható növekedési potenciál helyett a fenntartható erőforrás használat használandó!
A gazdaságban hasznosuló GDP kiadások növelése, valamint a kutató-fejlesztő munka hatékonyságának és feltételrendszerének mérésére használt mutatók nem a hasznosulást mérik, mindössze a K+F kiadásait és a találmányok bejegyzését. Más mutató kitalálása javasolt.
A szakemberállomány minőségi fejlődésének mérésére használt mutató sem megfelelő, mert inkább a változás mérendő. Emellett új mutatóként javasolt a minősítések, tudományos fokozatok növekedése.

Környezetvédelem és infrastruktúra PT

A környezeti célkitűzések teljesülése az integrált megközelítés szellemiségében a környezeti szempontok beépülését igényli a társadalmi fejlődés minden területére. Így az horizontálisan is megjeleníthető lenne. A társadalom egészségének pl. alapfeltétele a környezet-egészsége, a gazdasági versenyképességet nem rontja, hanem javítja a legjobb elérhető technológiáknak való megfelelés, vagy a hulladékminimalizálás, anyag és energia intenzitás csökkentése. A kiegyensúlyozott térségfejlődés feltétele az ökológiai tényezők figyelembevétele, egy valóban korszerű agrárgazdaság aligha épülhet másra, mint az agroökológiai potenciál, a termőhelyi adottságok figyelembevételére.
Ezek azok a területek, ahol a környezeti szempontok integrációja erősítheti a gazdaságot. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy ne nézzünk szembe azokkal a tényekkel, ahol kibékíthetetlen ellentét tátong a környezeti és használati célok között. Ilyenek a közlekedési infrastruktúra további növelése, az extenzív területhasználati igények, s sajátos módon a környezetvédelmi infrastruktúra "szokásos módon" történő kialakítása is.
Ezekre is van azonban megoldás, amelyek strukturális válaszokat, és nem "fejlesztéseket" igényelnek. Pl. a közlekedési gondok fokozódása tipikusan strukturális kérdés, amely a globalizációból következő mobilizációs igényekből vezethető le, s a megoldása nem a közlekedési hálózatok limitálatlan fejlesztésben van, hanem a helyi gazdaságok megerősítésében.

Az NFT jelenleg olyan belső ellentmondásokkal küzd, amelyek ha benne maradnak, akkor az anyag koherenciája, illetve alkalmazásának az eredményessége kérdőjeleződik meg:
Pl: 52. oldal: A környezet minőségének javítását célzó fenntartható helyi fejlesztések fejezet alatt a következő kijelentések találhatók:
"A hulladékgazdálkodás és szennyvízelhelyezés hiányosságai jelentős környezetterheléseket okoznak."
Igen! De milyen terheléseket okoznak ennek megoldásai? Többszörösét annak, mintha nem nyúlunk a problémához ilyen megközelítésben!
Itt is strukturális problémákról van szó. Pl. a vízfelhasználás ésszerűsítése csökkentheti legjobban a terhelést, mind a vízkivétel, mind a szennyvízelhelyezés oldalán. Vagy nem mindegy, hogy mivel szennyezett a felhasznált víz, azaz milyen vegyi anyagokat használunk a háztartásunkban. Ezek meghatározzák a hasznosíthatóságot, jobban mondva annak lehetetlenségét.

" a nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező hulladéklerakók az egész országban nagy környezeti kockázatot jelentenek".
Ezzel szemben a nem megtermelt hulladék semmilyen kockázatot nem jelent, s megint csak a hulladékok milyensége, s nem a lerakók jelentik a kockázatot. Újra strukturális kérdés, hogy milyen hulladékok keletkezését engedjük meg, s ezen keresztül a probléma megoldható. Ám egyetlen szó sincs a hulladékok minimalizálásáról.

"olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek elősegítik a kedvező természeti adottságok fenntartható használatát"
S mit csinálunk a kedvezőtlen adottságokkal? Védekezünk ellene, mint a belvíz, árvíz ellen. Ugyanakkor nincs a természetben eleve kedvező, vagy kedvezőtlen adottság csak rosszul alkalmazkodott ember, vagy rossz környezeti viszonyulás. Nem a lejtőt kell elbontani az erózió miatt, hanem nem kell kitenni az eróziónak. Nem lecsapolni kell a mély fekvésű, nedves területeket, hanem megfelelően hasznosítani. Nem a folyók öntésterületére kell építkezni, hanem ártól védett helyekre. Ne a természetre kenjük azt, amit az ember elrontott, vagy elfelejtett megfelelően használni!

"a környezetvédelmi ipar magyarországi fejlődésének elősegítése". Ha ezt akarjuk elősegíteni, azt jelenti, hogy konzerválni akarjuk a problémákat, s csővégi kezeléseket akarunk alkalmazni. Senki nem gondolhatja, hogy ennek köze van a tudás alapú, innovatív, fenntartható jelzőkkel feldíszített társadalomhoz.

"a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése". Az csak az egyik kérdés, hogy miből állítjuk elő az energiát, a másik kérdés, hogy mire használjuk fel és mennyi energiát is használunk fel. Fenntarthatósági szempontból semmit sem érünk el, ha a kialakítandó új kapacitások, csak hozzáadódnak a meglévőkhöz, több energiával több erőforrást mozgósítunk, és növeljük a környezet terhelését.

Javaslataink:

Környezetvédelmi fejlesztések
A "környezetvédelmi" infrastrukturális beruházások teljes körű fenntarthatósági elemzése, a hatékonysági és fajlagossági mutatók optimalizálása a beruházások során.
Az alternatív szennyvízkezelési technológiák alkalmazási feltételének megteremtése.
A hulladékminimalizálás elsőbbsége a hulladékgazdálkodásban.
A lakossági környezetvédelmi beruházások ösztönzése.
A helyi, megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátó és termelő rendszerek létesítésének ösztönzése.
A közlekedési problémák strukturális eszközökkel történő kezelése.
A tömegközlekedés színvonalának és kínálatának növelése.

A környezet és fejlődés intézményrendszerének megteremtése
A környezet és fejlődés kérdéseinek együtt kezelése a közigazgatás minden szintjén, a környezeti szempontok integrációjának megvalósulása.
A környezet ügyét hatékonyan képviselni tudó helyi környezetvédelmi intézményrendszer megteremtése.
A negatív környezeti folyamatokat indukáló fejlesztések kiszűrése a döntéshozás stádiumában.

A környezettudatos viselkedés feltételeinek kialakítása
Az árak utaljanak a természeti erőforrások értékére, és az okozott környezeti terhelésre, ezáltal legyenek jelzésértékűek a fogyasztók számára.
A fogyasztók ismerjék meg az általuk felhasznált termék fogyasztása és használata kapcsán felmerülő környezeti problémákat.
A fogyasztó a mezőgazdasági árú termelőtől a környezet és életminőség biztosítását követelje meg.

A környezettel kapcsolatos ismerethiányok pótlása
Megbízható környezeti információ, az információhoz való hozzáférés jogának széleskörű biztosítása.
A fenntarthatóságra utaló adat és információstruktúrák létrehozása, képesség a fenntarthatóság indikálására.
A megbízható és szükséges információ rendelkezésre állása a helyi tervek megfogalmazásához.

A térszerkezet javítása
A természetes élőhelyek koherenciájának, az ökológiai hálózat működőképességének biztosítása.

A "külső" hatótényezők kezelése
A globális klímaváltozásra adható helyi válaszok kimunkálása.
Az invázív fajok terjedésének megakadályozása ökológiai eszközökkel.
A váratlan és sokkszerű szennyező transzportok megelőzése, a határokon átnyúló környezetvédelmi együttműködés kiszélesítése.

A Környezetvédelem Című Fejlesztendő Terület címszó alatt (43. Oldal) a hulladékgazdálkodás területén szerepel a megelőzés, azonban a regionális fejlesztésekben a környezet minőségének javítását célzó fejlesztések között ez már nem jelenik meg. Pótlását javasoljuk. A hulladékgazdálkodás fejlesztése specifikus cél helyett helyesebb volna a hulladékkeletkezés csökkentését megjelölni.
Bár a zaj egyre jelentősebb környezeti probléma, kiemelten nem esik róla szó, mindössze szerepel a specifikus célok felsorolásában, de már mutatót sem hoznak rá. Pótlása javasolt. A probléma egyáltalán nem szerepel a regionális fejlesztésekben a környezet minőségének javítását célzó fejlesztések között. Pótlását javasoljuk.
A szennyvízkezelés kapcsán szintén a keletkezés megakadályozását kellene prioritásként megjelölni a kezelés helyett.
A mutatók esetében javasoljuk a szennyvízcsatorna hálózat hossza és a bekötések alakulása helyett a kezelt szennyvíz mennyiségét, vagy arányát alkalmazni
A vizek kártétele elleni védekezés alapja az árvízmegelőzés. Az árvízmegelőzés eszköze lehet az ökológiai vízvisszatartás, alternatív folyószabályozás :pl. párhuzamos medrek kialakítása, vissza-kanyargósítás és táj-szerkezet-váltás. 1,5 millió ha mg. termelésből való kivonása és vízrendezési célú felhasználása stratégiai cél. Fontos a mellékág- sziget-rendszerek ökológiai rehabilitációja.
A "minél hamarabb levezetni" koncepció helyett a "vízvisszatartás" valósítandó meg, azaz az esővizek tárolása, mezőgazdasági hasznosítása minden formában támogatandó. A "hazai árapasztó rendszer lépesítése" helyett "a hazai vízvisszatartó, vízmegfogó rendszerek létesítése a mezőgazdasági, halászati és természeti hasznosítást lehetővé téve".

A Közlekedési Infrastruktúra Fejlesztés Című Fejlesztendő Terület pontban (45. Oldal) az anyag az infrastruktúrafejlesztés terén javasolja a két legszennyezőbb közlekedési módot, a légi- és a közúti közlekedést támogatják. Ez ellentétes az ugyanezen prioritási tengelyen belül megfogalmazott környezetvédelmi célokkal. A vasúti közlekedésről épp csak említés történik, míg a hajózás fejlesztéséről szó sem esik. Amennyiben az igazi cél a mobilitás segítése (ami szintén nem kedvez a fenntartható fejlődésnek), úgy az vasúttal és kombinált közlekedéssel is megoldható. Különösen tekintettel kellene lenni a keresztiránytól eltérő vasúti kapcsolatok fejlesztésére.
A közútfejlesztés egyébként szintén a gazdasági célokat támogatja, de semmit sem mond a társadalmi oldalról, hiszen a tömegközlekedésről is csak a regionális központok és Budapest viszonylatában esik szó, a kistelepülések elérhetőségéről például nem. Megjegyezzük, hogy némely esetben az el-nem érhetőség kifejezetten előny is lehet, például a zsáktelepülések kihasználatlan potenciálja a nyugodtságot igénylő szelíd turizmusra.
Magyarország természetföldrajzi adottságai a vízi infrastruktúra fejlesztését is indokolják. A teher- és személyszállítás mellet fontos a sport- és kishajózás vízi infrastruktúrájának fejlesztése (átemelők, zsilipek, megközelítési utak).
Javasoljuk a regionális repülőterek fejlesztésének kihúzását az anyagból, valamint a prioritásokat felcserélni és a vasúti közlekedésre, illetőleg kombinált szállításra helyezni a hangsúlyt a közúti közlekedés fejlesztése helyett.
A mutatók között szerepel a szükséges gépbeszerzés és ennek alrészei, amik közül kettő valószínűsíthetően a számítástechnikai háttér fejlesztését tartalmazza. A mutató kevéssé értelmezhető, ide kerülésének indoka még kevésbé. Magyarázatot mindenképpen igényel.

Agrár és vidékfejlesztés PT

Sajátos megközelítés az is, hogy a vidékfejlesztés elé emeli a stratégia az agrárgazdaság fejlesztését. A vidékfejlesztés a vidéki közösségek fejlődését kell, hogy jelentse, ez a nagyobb halmaz, s nem az agrárgazdaság. Itt megint felbukkan az a sematizáló szemlélet, amely egybemossa a vidéket. A vidék nemcsak a fejlődési potenciálját tekintve sokféle, hanem agrárökológiai, termőhelyi adottságai szerint is változatos. Az országról általában elmondható, hogy jó agrárgazdálkodási feltételekkel rendelkezik, ám ha már fejleszteni akarunk, akkor ezt a megállapítást a helynek megfelelően árnyalni kell. Jól tudhatjuk, hogy számos olyan terület van, ahol a vidéknek nem az agrárgazdálkodás a kibontakozási esélye, s ezeken a helyeken nem sokra fognak menni a megjelölt prioritásokkal. Az pedig nyilván nem fenntartható, hogy az ilyen adottságú területeken az európai támogatásokból éljenek az emberek.
Másik oldalon kérdéseket vet fel az is, hogy vajon mit jelent az agrárgazdaság modernizációja, a versenyképes alapanyag termelés? A stratégia azt sugallja, hogy ez a mezőgazdaság intenzitásának növelését jelenti, a versenyképesség pedig a nagy piacok felé történő egyértelmű orientációt. Ebben a megközelítésben viszont nem látható a környezeti, fenntarthatósági célkitűzések horizontális integrációja, sem ezeknek a kérdéseknek a feltárása.

Az anyagban szerepel az alábbi mondat: "Segíteni kell, hogy a térségi innovációs központok és agglomerációik, valamint Budapest és vonzáskörzetének fejlődése tovább gyorsuljon, és a megerősödő fejlesztési tengelyek mind nagyobb területeken segítsék elő az ország több térségének gyorsabb fejlődését".

Ennek nincs fenntarthatósági megfontolása. Fejlődni mindig valamilyen forrásból lehet csak. Ez lehet természeti erőforrás bőség, tőke, tudás, piac, stb. Ezeket valahonnan el kell, ki kell sajátítani. Az egyenetlen fejlettség mindig valamilyen kisajátításból táplálkozik. Jól követhető ez a folyamat a globalizációban. A multinacionális cégek többek között az olcsó erőforrásokat és a helyi piacokat sajátítják ki, természetesen a helyi árutermelők, kereskedők kárára. A fejlődési tengelyek mindig szegényedő hátországot hagynak, mert onnan szívják el a fejlődéshez szükséges forrásokat, pl. a szegénységből még azt a kis pénzt is kiszipolyozzák, ami ott keletkezik. A fenntarthatóság feltétele az egy olyan állapot, amikor ugyanannyi tőke, áru, stb. áramlik be egy régióba, mint amennyi ki áramlik. A kiegyensúlyozott területi fejlettségnek ez egy alapvető szükséglete.
A fejlődési tengelyek elszívó hatása jól megmutatkozik a fejlesztési források allokálásának gyakorlatában is. Hiába szeretnénk a hátrányos helyzetű térségekbe több forrást allokálni, ha azoknak nincs pénzfelvevő képessége. Ezért a források a már eleve fejlett térségekbe vándorolnak.

Mindez eleve konfrontálódik a vidékfejlesztési célkitűzésekkel. A vidék nem egységes. Valóban felfűződnek vidéki területek fejlődési tengelyekre, ám a "távoli vidék" hátránya halmozódik. Amennyiben a "fejlődési tengelyeket" ma már olcsó, globális árukkal látják el, a vidék árutermelő aktivitására nincs szükség. Ebben az esetben a vidékfejlesztés könyöradományok juttatását jelenti a vidéknek, hogy az ott élő népességet, amely már többszörösen kontraszelektált, helyben lehessen tartani. Ha a vidék elveszíti piacát, sőt maga is a külső piac fogyasztójává válik, ha a vidék még fejlődésre képes lakosságát elszívják a fejlődési tengelyek, akkor a vidék behozhatatlan hátrányt szenved.

Javasoljuk az integrált ökológiai tájgazdálkodás elsőbbségét a vidékfejlesztésben, ami azt jelenti, hogy a tájban érdekeltek, mindennemű tevékenységüket összehangoltan végzik, legyen az mezőgazdasági, erdőgazdasági, turisztikai, bányászati, település célú, védelmi, stb., hasznosítás. Az integráltságnak kell elsőbbséget biztosítani, s nem a homogén struktúrák felé közelíteni. Az integráltság fejleszti az együttműködést, a tudást, növeli, és nem csökkenti a táji és ökológiai potenciálokat, s az együttműködésen keresztül fejleszti a helyi közösséget, piacot is.

A környezeti szempontokat is integráló vidékfejlesztés feladatainak a következőket javasoljuk:
Az agroökológiai feltételekhez igazodó mezőgazdálkodás intézményi feltételeinek megteremtése.
A fenntartható erőforrás-gazdálkodás támogatása.
Komplex tájgazdálkodás, a táji szinten működő integráció megteremtése, az árú termelés, a piac, a terület-felhasználás, stb., összehangolása érdekében.
Az agrobiodiverzitás növelése a termékdiverzifikálással összefüggésben.
A minőségi mezőgazdasági termelés ösztönzése az élelmiszerminőség ellenőrzésének megerősítésén keresztül.
Az erdőállomány faji és korosztályi összetételének javítása.
Az erdősítési célkitűzések összehangolása a természetvédelmi érdekekkel.

A Versenyképes Alapanyag Termelés Megalapozása A Mezőgazdaságban Című Fejlesztendő Terület pontban(47. Oldal) a fejlesztési terület ültetvényes gazdálkodásban gondolkodik, holott a cél az ökogazdálkodás révén is elérhető. Hazánknak ebből a szempontból a természeti és termőhelyi adottságok versenyelőnyt biztosítanának jó minőségű, magas beltartalmú termékek révén. Az ökogazdálkodás az EU-ban is preferenciává kezd válni. Az ültetvényszerű gazdálkodás, a monokultúra ezzel szemben jóval sérülékenyebb mind ökológiai, mind piaci értelemben. Javasolt mutatók: az ökogazdálkodás aránya (területi részesedése, termelésből való részesedése, foglalkoztatásból való részesedése, mezőgazdasági bevételekből való részesedése, exportból való részesedése), a termékek beltartalma, vegyszermaradvány. A versenyképes mezőgazdaság esetében mindenképpen utalni kell a génállomány védelmére is.
Az e-piacterek és virtuális értékesítés személytelenné teszi a folyamatot, megszűnteti a termelő és a fogyasztó közötti közvetlen kapcsolatot, a visszacsatolás lehetőségét; a termékek, az élelem megbecsülése ellen hat, társadalmi szempontból jelentős romboló hatása van, ezért nem támogatandó, legfeljebb a nagy mennyiségben termelendő áruk (gabona, cukor) esetében.
Miért tekinthető a termelés humán feltételeinek javításaként az ágazatban foglalkoztatottak átlagéletkorának csökkenése, az ágazat fiatalítása?
Szerepeltetni kellene az energetikai célú mezőgazdasági termelés lehetőségét, persze környezeti szempontok figyelembevételével.

Az Élelmiszer-feldolgozás Modernizálásához Című Fejlesztendő Területben (48.Oldal) is tetten érhető, a Nemzeti Fejlesztési Terven végigvonuló fejlesztési gondolat a külföldi tőke minél nagyobb arányú bevonására való törekvés. A hazai élelmiszer-feldolgozás az első területek között volt, ahová a külföldi tőke bevonult és - elméletileg, vagy talán gyakorlatilag is - fejlesztéseket eszközölt. Ennek ellenére, mint azt a Stratégia megállapítja, "egyes ágazatokban még mindig jelentős hiányosságok figyelhetők meg". 10-12 éve vették át ezeket a vállalatokat a multinacionális, tőkeerős cégek és nem tudták elérni a színvonal felzárkóztatását. Ezen talán érdemes volna elgondolkodni!

A Mezőgazdasághoz Kapcsolódó Vidékfejlesztés Című Fejlesztendő Területben (49. Oldal) az ültetvényes és nagyüzemi mezőgazdaságról beszél az anyag . A nagyüzemi élelmiszerfeldolgozás bérmunkásokká teszi a vidék lakosságát is ahelyett, hogy tapasztalatukat, tudásukat kamatoztatni képes, kreatív egyénekké tenné őket bizonyos feltételek megteremtése által, s ezáltal vonzóvá tenné a maradást. Az elvándorlás ezen a módon nem állítható meg, mert bérmunkásként a város jobb lehetőségeket rejt. A vidékfejlesztési célterület, illetve a korábbi kettő számos ellentmondást rejt, melyből a vidékfejlesztési célok fognak vesztesként kikerülni a gazdasági érdekekkel szemben. És erre a Stratégia fog lehetőséget adni.
Itt helye lehet a mezőgazdasági melléktermékek energetikai alapanyaggá történő feldolgozásának támogatása

Regionális fejlesztés PT

A Környezet Minőségének Javítását Célzó Fenntartható Helyi Fejlesztése Című Fejlesztendő Terület esetén (53. Oldal) javasoljuk, hogy az alábbi címre cseréljék ezt a pontot:
Környezet Minőségének Javítását Célzó [fenntartható] Helyi Fejlesztések
Míg a környezetvédelmi és infrastruktúra tengely környezetvédelmi területén még szerepelt a hulladékok megelőzése, mint célkitűzés, addig itt már nem jelenik meg, pótlását javasoljuk. Mutató: a képződő hulladék mennyisége és csökkenése. Ugyanígy nem szerepel a zajterhelés és a levegőminőség-védelem, valamint a természet- és tájvédelmi értékek megóvása sem. A mutatók kapcsán lásd a környezetvédelmi prioritási tengelynél írtakat.
A környezeti tudatformálásra is ki kell térni.
Átírandó:
Az "A térségi környezetvédelmi infrastruktúraa szennyvíziszapok ártalmatlanítására és hasznosítására van szükség." rész helyett a következő: "A térségi környezetvédelmi problémák megoldása érdekében szükséges a hulladéktermelés megelőzése, és a települési hulladékok újrahasznosítási rendszerének kiépítése, begyűjtési, szállítási és kezelési rendszerének korszerűsítése. Külön hangsúlyt kell helyezni a települési folyékony hulladékok keletkezett mennyiségének csökkentésére, hasznosítására és ártalmatlanítására. A szennyvízkezelés területén a helyi megoldásokat előnyben kell részesíteni, szükséges a szennyvízkezelés és némely esetben a közcsatornahálózat bővítésének támogatása, valamint a szennyvíz és iszapjának hasznosítása és ártalmatlanítása. "
"Az energetikai célkitűzések teljesítése érdekében támogatni kell a megújuló energiaforrások alkalmazását, az energiahatékonyság növelését, figyelembe véve a régiók eltérő adottságait."

ÚJ JAVASLAT FEJLESZTENDŐ TERÜLETRE a Regionális fejlesztési PRIORITÁSI TENGELYHEZ (54. oldal)

A vízparti területek jó ökológiai állapotának elérése,
, az EU Water Framework Directive szerint. Folyóparti települések együtteséből ökológiai folyó régiók kialakításának elősegítése. Belterületi vízrendezés vizes élőhelyek rehabilitációjával.

Közösségek fejlődésének biztosítása
Fontos, hogy itt is megjelenjen a humánerőforrás PT-nél említett közösségek fejlődésének biztosítása, illetve környezeti tudatosság növelése cél intézkedésekkel együtt, tekintettel a regionális sajátosságokra.

Vissza a főoldalra - Vissza a "Programjaink"-hoz - Vissza a lap tetejére