A Nemzeti Fejlesztési Terv Stratégiájának társadalmi vitája

Résztvevők: hazai zöld szervezetek
Helyszín: A Városvédők Egyesülete (VI. kerület, Eötvös u. 10.)
Időpont: 2002. október 9.
A résztvevők listája külön csatolva

   Elsőként Nemes Csaba (Környezetvédelmi Minisztérium) beszélt általánosságban a Nemzeti Fejlesztési Tervről (továbbiakban NFT), a kidolgozás előzményeiről és folyamatáról.
Ezt követően Fogarasi Gyula (Közép-Magyarországi Régió) beszélt a régió prioritásainak és az NFT-nek a kapcsolatáról.

   A két előadást követően a résztvevők tehették fel kérdéseiket, vagy szólhattak hozzá az NFT-hez, illetve az elhangzottakhoz. Az elhangzottak összefoglalója az alábbiakban olvasható. Nemes Csaba válaszait zárójelben közöljük.

Somogyi Gábor (Épületfenntartási K+F Alapítvány) hozzászólásában az azbesztet is tartalmazó épületek problémájára hívta fel a figyelmet. Ezek az épületek jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek, tehát legalább számbavételük indokolt lenne, azonban nincs rá elegendő forrás, a tárcák pedig illetékesség ügyben egymásra mutogatnak. Javasolta: legyen konkrét program, amelyet valamely tárca végre felvállalna. (Az Unió formális elvárása az NFT kapcsán, hogy minden tényezőnek legyen versenyképességet és területi kiegyenlítődést szolgáló hatása, azaz jelezni kell, hogy miként kapcsolódik más ágazatok versenyképességi szempontjaihoz. Sajnos ebben még a Strukturális Alapok eszmerendszere eltér a Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramban és a Fenntartható Fejlődés Stratégiában foglaltaktól.) A választ követően ismételten felhozta a témát annak taglalásával, hogy mely pontokon képes kapcsolódni az azbeszt program a környezetvédelem szempontjaihoz, illetve a területi kiegyenlítés feladatához - tekintettel arra, hogy az ország egyes térségeiben számos ilyen épület található, míg másutt egyáltalán nincs. A gazdaság versenyképességének növelésében is szerepet kaphatna a humán erőforrás oldaláról az egészségvédelem, illetve a munkahelyteremtés következtében. (A téma fontosságával egyetértve jelezte, hogy az Országos Kármentesítési Programban szerepelnek az azbeszttel kapcsolatos feladatok, viszont az EU az NFT-ben nem fogja elfogadni.)

Perneczky László (REC) elmondta, hogy a Stratégiai Környezeti Vizsgálati Csoport a regionális operatív programokat SKV-nek próbálja alávetni, azaz vizsgálják, hogy a programok mennyiben veszik figyelembe a környezeti szempontokat, illetve a fenntartható fejlődés mindhárom (gazdaság, társadalom, környezet) pillérét. A következő egyeztető fórumukra november 21-én kerül sor. Kérdezte, hogyan kerülhet be az SKV csoport a véleményezés folyamatába, illetve vizsgálatainak eredménye mennyiben építhető be a tervbe. (Ismeri a csoportot. A vélemény az ex-ante értékelésbe mindenképpen bekerülhet, de reméli, hogy a MEH anyagába is sikerül bevetetni. Az Unió gyakorlata azt mutatja ugyanis, hogy első körben nem szokták elfogadni az NFT-ket, visszaadják az országoknak átdolgozásra - még Németország is így járt -, és akkor az újraírás során szintén hasznosítani tudják véleményüket.)

Mészáros Péter (Magyar Közlekedési Klub) részben arra volt kíváncsi, hogy a vélemények eljutnak-e valahova, veszik-e hasznát valahol. Véleményére áttérve elmondta, nagyon szimpatikus, hogy az NFT az életminőséget tekinti fő célkitűzésnek, azonban az már nem kerül részletezésre, hogy ez milyen értékrend alapján alakul ki. Mert életminőség sokféle lehet. Talán szerencsésebb volna a fenntartható fejlődés, mint cél meghatározása, mert az jobban differenciált, viszont hátránya, hogy nehezebben kezelhető. A "kreatív társadalom" eléggé elcsépelt fogalommá vált, emellett jelenleg Magyarország nem ennek megvalósítása felé halad. Ha az NFT-nek sikerülne olyan célkitűzéseket választani, mely a fenntarthatóság szolgálatában áll, akkor talán a benne megfogalmazódó értékrendek sem állnának egymással ellentétben, sikerülne összhangot teremteni közöttük. (Elismerte, hogy valóban nincsenek ezek a célok megfogalmazva, ezért mindenképpen kéri, hogy erre tegyenek javaslatot a zöldek, mert később még felhasználható lesz.)

Medgyasszay Péter (Független Ökológiai Központ) annak a kifogásának adott hangot, hogy az NFT-ben nem érzi, hogy a jövőképekben megjelennének például a fenntarthatóság követelményei. Nem szerepel például az sem az anyagban, hogy az országnak jelentős megújuló energiapotenciálja van, sem az, hogy ezen a területen milyen veszélyekkel és lehetőségekkel kell szembenéznie, vagy egyáltalában mik lennének a tennivalók. Egyáltalában elmondható, hogy nincs benne energiakoncepció, holott a nemrégiben Johannesburgban megrendezett Föld Csúcson az energia ügyei központi kérdésként merültek fel, például annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok nem akarja ratifikálni a Kiotói Jegyzőkönyvet. Pozitív, követendő példaként említette az osztrák NFT-t, melyben valódi fenntarthatósági beruházások szerepelnek. Ezek oly módon lettek összeállítva, hogy mind a regionális, mind az agrártámogatásokra jogosulttá váltak. Kérdésként merült fel számára, hogy 10 nap alatt, amennyi még a Stratégia véleményezésére rendelkezésre áll, mennyiben lehet elérni, hogy valóban bekerüljenek az elhangzott javaslatok. Beszélt még arról is, hogy a FÖK készített egy anyagot az autonóm kisrégiók kapcsán, melyben egy fenntartható ország képe vázolódik fel. Az anyag 100-200 milliós beruházásokat igénylő, mintegy 50 programjavaslatból áll össze, melyek túl kis méretűek ahhoz, hogy a Kohéziós Alapból részesüljenek. Vajon mit lehet ezekkel kezdeni? (Farkas István - MTVSZ - válaszolt neki a véleményezés kapcsán. Elmondta, hogy a véleményeket az NFT struktúrájának megfelelően összegezik, amiről majd egy tervező csoport dönti el, hogy bekerülhet-e az NFT-be. Sajnos a folyamat nem kényszer a kormánnyal szemben, csak lehetőség. Egy kis rést azonban nyitva hagy az, hogy a környezeti szempontokat integrálni kell a Tervben, s ezt az ex-ante értékelésben vizsgálják is. Ha nem felel meg a terv ennek az elvárásnak, akkor az Unió nem fog forrásokat adni a végrehajtásra.) (Nemes Csaba válasza - Az energiáról korábban volt szó az NFT-ben, de később kikerült belőle és a tárcának nem sikerült még elérnie, hogy visszahelyezzék. A problémát az jelenti, hogy az uniós pénzekhez legalább 50%-os társfinanszírozást kell biztosítani, s erre a KvVM-nek a Környezetvédelmi Célelőirányzatban nincs elegendő forrása. A Gazdasági Minisztériumot kellene tehát meggyőzni, hogy szerepeltesse a kérdést a gazdaság versenyképessége részben. A társfinanszírozás biztosítása azért szükséges, mert enélkül az Unió nem adja meg a fejlesztési pénzeket. Néhány régió tervében egyébként szerepel megújuló energiaforrások felhasználása. A Pénzügyminisztérium egyébként most készít egy tervezetet, melynek eredményeként megszűnne a jelenlegi 35 célelőirányzat, kivéve azt a 18-at, mely az NFT prioritásai mellé rendelhető és társfinanszírozást biztosít. A környezetvédelem ezzel nagyon rosszul járna, mert jelenleg a KAC-on kívül a TFC, a GFC, valamint a Belügyminisztérium címzett és céltámogatásaiból is jelentős összegek jutnak környezetvédelemre. Ezek megszűnése esetén finanszírozási gondok fognak fellépni, arról nem is beszélve, hogy számos olyan területet finanszíroznak jelenleg, ami nem fér bele az NFT prioritásaiba, tehát a jogszabálymódostás következtében forrás nélkül maradna. Az említett 50 projekt érdekli, mert az elkövetkezendő évben az NFT tervezés Kiegészítő Programdokumentumához fel lehet őket használni a jövő évben, akkor is, ha kicsik.)

Vásárhelyi Judit (Magyar Környezeti Nevelési Egyesület) egyetértésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az NFT gerincét a tudásalapú társadalom megteremtése képezi. De cáfolta azt a megállapítást, mely szerint ez új paradigma lenne. Új paradigma véleménye szerint az lenne, ha az anyag - nem csak a szólamok szintjén - az ökológiai fenntarthatóság felől közelítené meg a dolgot. A politikusok azonban a Védegylet által javasolt jövő nemzedékek ombudsman-jának tervét sem fogadták lelkesedéssel. A környezetvédelem szempontjainak ágazati integrációja, bár szerepel a prioritások között, már magában az anyagban sem sikerült neki érvényt szerezni. Visszatérve a tudásalapú társadalom eszméjére, ez sajnos csak eszme marad az anyagban, mert az eszközrendszerben mindenütt csak csupa általános dolog olvasható ennek kapcsán. A KÖR megjelentetett egy könyvet a fenntartható pedagógiáról, melyben nem csak a tanulás, de a képesítés és készségfejlesztés is megjelenik. A képzettek köre pedig valamennyi munkában álló nemzedéket magában foglalja. Hangsúlyozta továbbá, hogy a fenntarthatóságot ki kellene emelni az anyagban. Elmondta továbbá azt is, hogy véleménye szerint az NFT-ben túlságosan is kiemelt szerephez jutott - egyszersmind ökológiailag káros - turizmus helyett sokkal fontosabb lenne az energetikai kérdéseket állítani előtérbe. Margot Wallström, az Európai Bizottság környezetvédelmi főbiztosa, a hazai zöldek képviselőivel való találkozóján azt az üzenetet adta, hogy a kormányra hibáira való hivatkozás helyett inkább a sarkukra kellene állniuk a zöldeknek nagyobb szakmai erőt felmutatva. Végezetül még egyszer nyomatékosította, hogy az energia kérdéseivel és a fenntarthatósággal kiemelten foglalkozzon az NFT. (A környezeti szempontok integrációja kapcsán egyetértett az elmondottakkal, hiszen valóban alig került be más operatív programokba, mivel sem a hazai, sem az uniós szabályozás a gyakorlatban nem szereti a környezetvédelmet. Az elmélet persze egészen más. Hazai szinten a régiók sem igazán szeretik ezeket a kérdéseket, mert hiányos az ismeretük, nem igazán tudják hova tenni. A környezet- és természetvédelem szervezetei elég gyengék ahhoz, hogy bebizonyítsák a kérdés fontosságát.)

Rácz Tamás (Duna Kör) Vásárhelyi Judithoz kapcsolódva elmondta, a zöldeknek minden lehetséges eszközt meg kell ragadni érdekeik érvényesítésére, mindenütt. Az Unió szintjén is aktív lobbitevékenységet kell folytatniuk. Ha kell, meg kell találni a kiskapukat is. Az anyaggal kapcsolatban elmondta, hogy számos esetben tévedéseket tartalmaz egyes tudományágak tekintetében. Első példaként hozta az árvízvédelmet, mely itt árvíz elleni védekezésre szűkül, holott ennél jóval többet jelent. Az Unió Víz Keretirányelve már azt az ökológiai szemléletet tükrözi, mely az NFT-ben nem jelenik meg. Konkrét javaslatként azt említette, hogy az árvízvédelembe értsék bele a megelőzést is. Ez nemcsak az árvízvédelmen, de a mezőgazdaságon is segít, mely jelenleg azzal a problémával néz szembe, hogy 1-1,5 ha mezőgazdasági területet kell kivonnia a termelésből. Ezt a területet fel lehetne használni az árvízvédelem céljaira. Hiányolta azt is, hogy a folyószabályozás sehol nem jelenik meg az anyagban, holott a Duna egyes szakaszai folyamatosan pusztulnak. Országosan mintegy 30 mrd Ft-ra lenne szükség a Duna megmentésére. Hazai forrásokat a felelős ágazat nem tud előteremteni, viszont EU projekthez meg túl kicsi. Második témakörként a természetvédelmet hozta fel, melynek alapvetően félreértett a koncepciója, mivel a "védett területek fejlesztéséről" beszél. A közlekedéssel kapcsolatban is hiányosságok tapasztalhatók, mert a közutakra koncentrál, a folyók nyújtotta lehetőségekről egyáltalán nem esik benne szó, holott mind a régiók, mind a kistelepülések fejlődésének szempontjából nem elhanyagolható tényező. A finanszírozás is problémákat felvető terület. Az önrészt pont azok a települések nem tudják biztosítani, akiket a leszakadástól szeretnénk óvni, akiknek ezekre a forrásokra a legnagyobb szükségük lenne. Pályázati pénzeket kell tehát biztosítani a Duna-menti települések számára folyórehabilitálási célokra. Végezetül még hozzáfűzte, hogy amennyiben az észrevételek 50%-a nem kerül be az NFT-be, úgy jelezni kell nemcsak a Kormány, de az Európai Unió felé is. (Kérte, hogy a tévedéseket konkrétan juttassa majd el hozzájuk. Elismerte, hogy a tervező és a civil szervezetek sokszor egészen mást gondolnak egy-egy dologról. Elmondta, hogy az árvízvédelmet az Unió nem támogatja, legfeljebb a megelőzést. Viszont elegendő forrás sem áll rendelkezésre, mert a Strukturális Alapokból a környezet- és természetvédelmi rész legfeljebb 16 mrd Ft-tal részesül, mivel az EU támogatás összességében nem haladhatja meg az ország GDP-jének 4%-át. A legtöbb tagállam nem is tudja eddig a mértékig kihasználni, általában az arány 2,6% szokott lenni. Viszont elmondta, hogy a következő NFT tervezésénél olyan részletes terv fog készülni, mely nemcsak a Strukturális Alapokból megvalósítható fejlesztéseket tartalmazza majd.) Későbbi hozzászólásában kérte a szervezőket, hogy az észrevételek megérkezéséről röviden értesítsék őket, illetve küldjék el a résztvevők címlistáját minden jelenlévőnek. Kérte továbbá, hogy minden megjelentnek és írásos hozzászólónak küldjék meg a Fejlesztési Hivatal felé továbbküldött aggregált véleményt. Az NFT-hez magához szólva pedig kérte, hogy minden írásos hozzászóló javaslatai között szerepeltesse a tájvédelmet. A Nemes Csaba által később említett szakszerűség igénye kapcsán felvetette, hogy az igazi alaposságra kevés az idő, saját munkájuk mellett, éjszaka végzik a civil szervezetek az ilyen véleményezéseket. Ehhez párosul sokszor az anyagi háttér hiánya is. (Ígéretet tett arra, hogy az angol anyagot, melyet a Bizottságnak küldenek meg, kiküldi a résztvevőknek is.)

Síklaky István (METÉSZ, Fennmaradás Műhely) írásos anyaggal érkezett, melynek egy példányát átadta a szervezők számára, illetve fel is olvasta a jelenlévőknek. A vélemény szkennelt változatát csatolom.
Beliczay Erzsébet (Levegő Munkacsoport) elmondta, hogy az NFT-nek már több változatát véleményezték, s főképp az etikai-erkölcsi szemléletváltást sürgették benne. Az NFT által biztosított fejlesztési forrás nagyságával kapcsolatban elmondta, ez annyira kis összeg, hogy inkább arra kellene az erőket és a figyelmet koncentrálni, hogy az ország maradék GDP-je, a 98% megfelelően hasznosuljon. Ezt az összeget tekintsük talált pénznek, adjuk meg hozzá a szükséges önrészt [elvégre a "Forma 1" 2,5 mrd Ft-os támogatására is futotta az idén], s az EU elvárásainak megfelelően részesítsünk benne olyan projekteket, melyek megfelelnek az EU versenyképességet javító elvárásainak. Ezeket a nagy programokat azután felbonthatjuk itthon megfelelő kisebbekre. Ha jól meggondoljuk ez a pénz, ami három év alatt beérkezik az országba, tulajdonképpen két metró megépítésére lenne elegendő, vagy az ország 3000 kistelepülésének 150-200 milliót igénylő fejlesztési programjaira. A kritikákra áttérve említette a hulladékgazdálkodási részt, mely még az EU hivatalos állásfoglalásának sem felel meg, amikor a lerakást propagálja, s teljesen kimarad belőle a megelőzés. Az olyan környezetileg elfogadhatatlan tényezők ellen kell tehát küzdeni, mint ami a közlekedés vagy a turizmus kapcsán szerepel az anyagban. Ezeket ki kell húzatni, de a többi menjen át és koncentráljunk a hazai feladatokra. Egy későbbi hozzászólásában kérdezte, hogy a jelen NFT Stratégiához általános észrevételeket, vagy konkrét szövegjavaslatokat vár-e a tárca. (Jelen pillanatban a konkrét javaslat többet segít, mert nagyobb az esélye az átvételnek. A későbbiekben azonban, mind az ex-ante értékelés, mind az esetleges újraíráskor jelentős segítséget jelentenének az általános észrevételek is. Tehát érdemes mind az egész anyaghoz, mind a fejezetekhez kapcsolódó észrevételeket, illetve a konkrét szövegjavaslatokat is beküldeni.)

Malatinszky Ákos (GATE Zöld Klub) kifogásolta, hogy a mezőgazdasági prioritási tengely bővebb kifejtésében az egészséges és minőségi élelmiszerek termelése helyett az intenzifikálást pártfogolják, holott az EU is más elveket vall ma már ebben a kérdésben, az integrált és az ökogazdálkodás ösztönzésével. Elismerte, hogy az ökológiai gazdálkodásnak kevesebb lehetősége van itthon, de az integrált gazdálkodás gyakorlata bevezethető. Kérdezte azt is, hogy a természetvédelmi részekből miért hiányzik az érzékeny természeti területek említése, a Natura 2000 program, valamint a Nemzeti Agrár-környezeti Program. A közlekedés kapcsán hiányolta, hogy a vasút csak a Helsinki folyosók miatt szerepel, holott például a regionális szárnyvonalak fejlesztése is nagyon fontos lenne. (Elmondta, hogy a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program zonális és horizontális programjait az agrár garancia alapból lehet finanszírozni, ami sajnos nem ad forrásokat az NFT számára, ezért itt nem lehet megjeleníteni. Emiatt külön fejlesztési tervet kell rá készíteni.)

Marticsek József (Ökotárs Alapítvány) elsőként a célokkal kapcsolatos problémákat feszegette. Egy terv elkészítésénél - s ebben az esetben különösen - megfelelően ki kell tűzni az alapvető célokat és tudnunk kell, hogy miért azokat választottuk. Ennek tudatában lehet majd a fejlesztéseket és a prioritásokat kitűzni. A fordított eljárás, a célok fejlesztésekhez történő alakítása nagyon szerencsétlen módszer. Az NFT kapcsán megfogalmazott kritikájában kitért arra, hogy a helyzetfelmérés felszínes és emellett számos téves következtetést tartalmaz, hiányolta az NFT és más tervdokumentumok kapcsolatának vizsgálatát, vagy legalább az erre történő utalást. A felsorolt programokban az árvízvédelmi téren célul tűzött fővédvonali megerősítés leegyszerűsített megoldás, mivel a feladat és a probléma ennél sokkal bonyolultabb. Számos más kezdeményezést érdemes figyelembe venni. A Tiszával kapcsolatban nem a felesleges vizet elvezető csatorna elkészítése a cél, a problémát ennél jóval komplexebben kell megoldani, mely érinti a mezőgazdaság kérdéseit is. A szennyvízkezelés kapcsán említést tett egy tanácskozásról - melyet a Független Ökológiai Központ szervezett -, ahol meglepetésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője sajnálkozott azon, hogy a gyökérzónás szennyvíztisztítás nem nyer megfelelő teret hazánkban, s ennek okát a tudatformálás hiányosságaiban, az információhiányban látta. A probléma azonban ennél sokkal bonyolultabb, hiszen ameddig olyan típusú mutatókat alkalmazunk, mint az elvezetett szennyvíz mennyisége, vagy a csatornabekötések száma, addig a gyökérzónás és más alternatív megoldások nem tudnak tért nyerni, hiszen ezek nem mérhetőek az említett mutatószámokkal. Emellett tervet készíteni is sokkal könnyebb a gyökérzónás megoldásokra. Holott a csatornázást csak szükségmegoldásnak lenne szabad tekinteni olyan területeken, ahol más megoldás nem alkalmazható. A városi lakótelepeken például jelen tudásunk szerint ezt kell alkalmazni, azonban a vidéki területeken kifejezetten káros az alkalmazása. A közlekedéssel foglalkozó részben megfogalmazott céloknál még figyelembe vették a tervezők a környezetvédelmi szempontokat, azonban a konkrét részekben erre már utalás sem történik. Az infrastruktúra hiány felszámolása és a felzárkózási esély növelése érdekében most minden tervezés autópályákban gondolkodik, de azt már nem mérik fel, hogy ennek a valóságban milyen hatásai lesznek más területeken. A hatásrendszerek figyelembevételéről teljesen megfeledkeznek, a települések összekötésének szempontján túl mással egyáltalán nem foglalkoznak, még olyanokkal sem, melyek az NFT más fejlesztési feladatai között megjelennek - mint például az árvízvédelem. A hulladékprobléma kapcsán az NFT maximum a szelektív hulladékgyűjtésben gondolkodik, holott az igazi cél a hulladék termelődésének csökkentése volna. Vidéken egyébként a szelektív gyűjtés teljesen felesleges, mivel sokkal hatékonyabb módozatokra is lehetőség van. (Kérte, jelezze számára, hogy a helyzetfelmérés mely területeken felszínes. A szennyvízzel kapcsolatban felsorolt problémákkal részben egyetért, de felhívta rá a figyelmet, hogy a hazai jogszabályok miatt a környezetileg érzékeny területeken csak csatornázni lehet. Ezek közé tartozik a Balaton teljes környéke is. Hozzátette még, hogy a csatornahálózat jelenlegi kapacitásai elegendőek lennének a hazai teljes szennyvízmennyiség tisztítására, csak eloszlásuk nem megfelelő, ezért nem tudják megfelelően használni a kapacitásokat. Kéri még, hogy a véleményeket, amiket eljuttatnak hozzá, szakszerűen készítsék el, hogy más érdekek lobbija ne tudjon belekötni. A hatáselemzésről szólva elmondta, ez majd az ex-ante feladata lesz, azaz az NFT intézkedéseit környezetvédelmi szempontból majd ott lehet és kell elemezni. Ebben nagy segítséget jelent, ha a zöldek leírják az ilyen típusú észrevételeiket, mert akkor megfelelő érvrendszerrel rendelkezhet a tárca ahhoz, hogy ha a projektek uniós támogatásának elmaradását nem is feltétlen, de legalább a károkozás mértékének csökkentését elérjék. Ami a mutatókat illeti, sajnos az Unió rendelkezik egy összeállítással és ebből kell válogatniuk a tervezőknek. Természetesen új mutatók is behozhatók, ezeket azonban alaposan meg kell magyarázni és indokolni ahhoz, hogy az Unió elfogadja. Ez pedig azt a veszélyt rejti, hogy késni fog a terv elfogadása, ezáltal a finanszírozás és a fejlesztések megindulása is.)

Farkas István (Magyar Természetvédők Szövetsége) részben Síklaky Istvánhoz kapcsolódóan panaszkodott arra, hogy a környezetvédelmet nehéz fellelni a horizontális elvek szintjén. Ezzel szemben a gazdasági prioritások megjelennek ezen a szinten, teljes mértékig áthatják az NFT minden területét. A gazdasági versenyképesség kívánalma megjelenik tehát a külső tőkebevonás, a kis- és középvállalkozások beszállítóvá tétele, a humán erőforrás fejlesztése, vagy a közlekedési prioritások terén. A környezetvédelem, vagy környezeti tudatformálás azonban nem hatja át szervesen az NFT-t. A célok között még részben megtalálhatók, a prioritási tengelyekig azonban már nem jutnak le. Az energiahatékonyság kérdéseire is ki kellene térnie az anyagnak, utalni kellene a környezeti terhelés csökkentésére is. Kérte a résztvevőket, hogy minél többen küldjék el az NFT környezeti szempontú társadalmi vitájának lebonyolításában részt vevő MTVSZ-hez írásos véleményüket, ha lehet elektronikus formában. Ezeket, amennyiben a szerzők is úgy gondolják, nemcsak a vélemények aggregálásában veszik figyelembe, hanem kikerül egyedi véleményként is az mtvsz@elender.hu honlapra az NFT társadalmi vitájáról szóló részben. Végezetül a Közép-Magyarországi Régió képviselőjétől kérdezte, miként hangolják össze az NFT és a régió prioritásait.

Vásárhelyi Judit (FÖK - másodszor szerepel) ezt a kérdést még kiegészítette azzal, hogy miért nem szerepel a Nemzeti Agrár-környezeti Program az NFT-ben, s vajon a régió prioritásai között megjelenik-e, ha már ezt is az EU elvárásai miatt dolgoztuk ki. Hiányolta azt is, hogy ha már a tájgazdálkodásra nem fordít figyelmet az NFT, akkor ez vajon be tud-e épülni a regionális fejlesztési tervekbe. Később még elmondta, hogy az Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programnak legalább az elmélet síkján be kellene szivárognia az anyagba, a fenntartható terület és földhasználat kapcsán, s azután ezt kiindulási elvként alkalmazva épülhetne fel az NFT. (Kérte, hogy konkrét beillesztési javaslattal álljon elő.)

Fogarasi Gyula (Közép-Magyarországi Régió) válaszában elmondta, hogy a régió saját fejlesztési stratégiájában szerepel vállalkozásfejlesztés a támogatandó célok között, az NFT-ben azonban - mivel nem mechanikusan vettek át dolgokat saját fejlesztési stratégiájukból - nem jelenik meg annyira ez a cél. Elmondta azt is, hogy amennyiben a Regionális Operatív Programban (ROP) lesz szó közlekedésről, úgy a legfőbb prioritás a Közlekedési Szövetség támogatása lenne, ami a főváros mellett az agglomerációnak is előnyös. A szervezetfejlesztés mellet persze az infrastruktúrafejlesztést is igyekeznek szerepeltetni majd a ROP-ban. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program az ügynökség által kidolgozott fejlesztési stratégiában szintén szerepelt, azonban a prioritásokról a fejlesztési tanács döntött és az ő véleményük szerint ez nem központi kérdés a régió szempontjából. Emiatt csak a harmadik évben jelenik majd meg a támogatható célok között. Azzal a kritikával is egyetértett, hogy a táj szempontjai kevésbé jelennek meg az anyagban, azonban regionális szinten a struktúratervezésben igyekeztek érvényesíteni szempontjait. Abban a tájjal való foglalkozás önálló elemként jelenik meg. A szabadidőgazdálkodás kapcsán például foglalkoztak azzal, hogy a táj mire alkalmas fizikailag, illetve milyen szerkezetváltásra lenne szükség a hatékony működéshez.

Ujj Zoltán (Magyar Olimpiai Bizottság Környezetvédelmi Bizottsága) egyetértett a megbeszélésen felvetett gondolatokkal, problémákkal. Következtetésként azt szűrte le, hogy talán érdemes volna elgondolkodni az NFT átírásának szükségességén, méghozzá oly módon, hogy ne csak a Strukturális Alapok által támogatható célok szerepeljenek benne, hanem egy komplex fejlesztési dokumentum szülessen. Ebből készítsék azután el az NFT-t. A komplex dokumentumban fontos helyet és szerepet kaphatna a sport, mely az NFT-ben meg sem jelenik, holott az egészségmegőrzés legfőbb eszköze, s mint ilyen fontos szerepet játszik a humán erőforrások szempontjából. Ilyen tekintetben fontosabb prioritásnak kellene tekinteni, mint az autópálya építéseket. Hangsúlyozta azt is, hogy az NFT-nek mindenképpen olyan szemléletet kellene tükröznie, amely tisztában van azzal, hogy mindennemű szennyezés azonnali abbahagyása esetén is még évtizedekig tartana, míg Földünk regenerálódna, ha erre még egyáltalán képes. Ebből a szemléletből kellene azt követően, hogy a fejlesztések táplálkozzanak.

Hargitai Katalin
2002. október 10.

Vissza a főoldalra - Vissza a "Programjaink"-hoz - Vissza a lap tetejére