A Nemzeti Fejlesztési Terv Stratégiájának társadalmi vitája

Résztvevők: a KvVM területi szervei és polgármesteri hivatalok
Helyszín: VII. emeleti tárgyaló, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (I. kerület, Fő u. 44-50.)
Időpont: 2002. október 10.
A résztvevők listája külön csatolva

   Elsőként Nemes Csaba (Környezetvédelmi Minisztérium) beszélt általánosságban a Nemzeti Fejlesztési Tervről (továbbiakban NFT), a kidolgozás előzményeiről és folyamatáról.

  Az előadást követően a résztvevők tehették fel kérdéseiket, vagy szólhattak hozzá az NFT-hez, illetve az elhangzottakhoz. Az elhangzottak összefoglalója az alábbiakban olvasható. Nemes Csaba válaszait zárójelben közöljük.

André János (Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Környezetvédelmi Programcentrum) elmondta, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács megtárgyalta és megküldte a MEH-nek az NFT Stratégiáról szóló véleményt, melynek a Környezetvédelmi Programcentrum véleménye is részét képezte. A régióban felmérésük alapján 140 program és projekt fut, melyek általában az országos programok részét képezik és főképp infrastruktúrafejlesztési célúak. Ezek közül 12 már a megvalósulás útját járja. A 140 program teljes forrásigénye 140 mrd Ft. Számosan nem valósulhatnak meg forráshiány miatt. Amikor az Átfogó Fejlesztési Terv, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv készült, ők kérésre ezekről a programokról és projektekről közreadták az adatokat, ám a tervekben ezek már csak összefoglaló címszavakként jelennek meg. Az NFT Stratégia tehát túl általános lett, nem látszik benne igazán a cél, nincsenek benne konkrétumok, nem szerepelnek benne források, vagy költségek. A régióban minden terv elkészítése során felteszik a következő kérdéseket:
" Mit akarnak megvalósítani?
" Miért azt akarják megvalósítani (egy alapos helyzetértékelésből kiindulva)?
" Miképpen kívánják megvalósítani (hatáskörök)?
" Milyen ütemterv szerint fognak haladni (kezdet, vég, ki-kinek adja át a stafétabotot)?
" Milyen források állnak rendelkezésre, vagy miket kívánnak megszerezni?
" Ki fog koordinálni?
" Hogyan folyik majd a monitoring?
Az NFT, ami tervnek tekinthető, nem ad választ ezekre a kérdésekre. Az sem derül ki, hogy kinek a hibájából nem kerülnek megválaszolásra ezek a kérdések.
További kritikaként elmondta, hogy nem ért egyet a SWOT analízis, mint módszer alkalmazásával ebben az esetben, mivel ezzel a módszerrel a vertikális összefüggések nem tárhatók fel. Az Unió szakértői azt állítják, hogy hazánk kérte ennek alkalmazását. Hiányolta azt is, hogy a környezeti összefüggések ágazati integrációja nem szerepel az anyagban. Nem vizsgálják, hogy más ágazatok fejlesztésének milyen környezeti összefüggései lesznek. Az ilyen vizsgálatot térszerkezeti szemléletben lehetne elvégezni. Ugyanígy sikertelen a térség feltárása nélkül a gazdasági és infrastruktúra fejlődés megfelelő vizsgálata. Az ok-okozati összefüggések alapján felállított prioritások rangsorolására lenne szükség a SWOT helyett, ami persze az egyes lobbicsoportoknak nem érdeke. Pedig a rangsor egy-két elemének kiemelt támogatás hatékonyabb lenne annál, mint amit az NFT érhet el sok prioritás alacsonyabb szintű támogatásával. Jó példaként a dánokat említette, ahol most néhány évig összesen két ágazat fejlesztésére koncentrálnak minden forrást.
Az uniós irányelvek szinte mindegyikét Magyarország mentességi kérelem nélkül fogadta el a környezetvédelmi fejezetben is, holott számos esetben még nem megoldott a probléma. Ilyen például az ivóvízminőség javítását célzó program is, melynek költséghatása csak a Dél-Alföldi Régióban 48 mrd Ft. Eddig a hétből három régióban készült el a megvalósíthatósági tanulmány. Korábban azt az ígéretet kapták a tárcától, hogy a 2006 és 2009 közötti időszakban a központi költségvetésből mintegy 90%-os támogatást ad a megvalósításra, 150 mrd Ft összeggel. A forrásokat azokra a területekre (és itt lehet még a szennycsatorna hálózat kiépítését is említeni) kellene koncentrálni, amelyek alól nem lehet kibújni, a vállaltakat teljesíteni kell. A régióban vannak nagy költségigényű ISPA programok is, és most azok is megtorpanni látszanak a források gondja miatt. Az NFT-ben legalább utalni kellene ezekre a kötelező feladatokra, megnevezve az őket előíró magyar jogszabályokat is, valamint azt, hogy mekkora forrásra és milyen ütemezésben van szükség ezek megvalósulásához. Akkor talán minden ágazat elsőbbséget adna ezeknek. (Elismerte, hogy a források valóban nem szerepelnek a Stratégiában, mivel a MEH még nem döntött az Operatív Programok közötti forrásmegosztásról. Várhatóan ez a jövő héten kerül elfogadásra. A jelenlegi tervek szerint három évre összesen 49 mrd Ft EU támogatás, és ugyanennyi hazai társfinanszírozás jutna környezetvédelmi fejlesztésekre a Strukturális, és várhatóan 100-120 milliárd forint a Kohéziós Alapból. Elismerte azt is, hogy az NFT nem fogja megoldani az ország problémáit, hiszen például a Dél-Alföldi Régió a szükséges 140 mrd Ft-tal szemben mindössze kb. 5-6 mrd forintra számíthat. A Strukturális Alapok összegét az ország GDP-je szabja meg, ennek arányában a támogatás nem szokott 4%-nál, sőt inkább 2,6%-nál nagyobb lenni. Emiatt fontos lenne, hogy a GDP maradék 97%-ának sorsáról is beszéljünk. Fontos tehát azt is tudni mi lesz az üzleti szektor és a központi költségvetés kiadásaival, hiszen ebből azt támogatjuk és választjuk, ami nekünk fontos. Itt nem befolyásolnak az uniós kötelezettségek. Reményét fejezte ki aziránt, hogy az OP-ban lesz forrásmegosztás és jelzik, hogy mely környezetvédelmi intézkedés kerül a Regionális Operatív Programba, s mely az ágazatiba. A régiók egyébként önállóan dönthetnek arról, mely intézkedéseket vállalják fel és melyeket nem. Összességében egy-egy régió a forráslehetőségek alapján három intézkedést tervezhet. A nagyobb projekteknek az Unió jobban örül, mert kevesebb adminisztrációt jelentenek. A döntés után az egyes intézkedések közötti forrásátcsoportosításhoz majd Brüsszel engedélye kell, azonban az intézkedéseken belül a felelős hatóságok dönthetnek ilyen kérdésekben. Hogy mely hatóság is lesz ez, az még csak körvonalazódik. A regionális tárgyalási fejezetet, mely a 21-es számot viseli, idén június 31-én zárták le ideiglenesen. Ennek értelmében az NFT intézményrendszere öt fő szereplőből fog állni. A környezetvédelmi és infrastruktúra program felelős hatósága, csakúgy mint a versenyképességé, a Gazdasági Minisztérium lesz, hiába lobbizott ellene a KvVM. Az agrárkérdések a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe kerülnek, a humánerőforrást a Munkaügyi Minisztérium irányítja, míg a regionális operatív programokat a Miniszterelnöki Hivatal. A főhatóság szerepét szintén a MEH látja el. A monitoring szerepet ellátó testületekben a hatóságok mellett a régiók, és a civilek is helyt kapnak majd. A SWOT analízis, mint módszer használatát szerinte nem Magyarország, hanem az Unió kérte. Persze az EU-ban nem meglepő, ha akár még egy Főigazgatóságon belül is két ember mást mond. Ez sokszor pusztán taktikai fogás. Elmondta azt is, hogy minden operatív programra el kell készíteni a környezeti hatások feltárását. Utalt arra is, hogy a tárca készített egy tíz oldalas jogszabálylistát a környezetvédelmi követelményekről és eredetileg szerepelt is az anyagban, de mások kivetették.) Egy későbbi hozzászólásában fájlalta azt, hogy a Pénzügyminisztérium kötelező önkormányzati feladatnak - tehát saját költségvetésből megoldandónak - titulált olyan feladatokat, melyeket azért kell elvégezni, mert a kormány nem kért mentességet bizonyos EU irányelvek alól. (Elismerte, hogy tavasszal nagy bajok lehetnek majd, ha tényleg nem lesz forrás - főképp, mert az EU ezt komolyan monitorozza, s emiatt egyre több forrásra lenne szükség. A társadalmi vita során elhangzott vélemények a tárcát is segítik abban, hogy nagyobb nyomatékot adjon álláspontjának, s később esetleg az Unió is ezt képviselje majd. Szólt arról is, hogy a hatóságokra mekkora feladatok várnak majd az NFT végrehajtásában, hiszen ők ismerik igazán a helyi problémákat. Ebben egyébként a civilek támogatására is számítanak. Elismerte azt a problémát is, amivel majd a kétezer lakos egyenérték alatti településeknek kell szembenézniük a szennyvíz területén, amihez ők még forrást sem kapnak majd máshonnan. Emiatt fontos lenne, hogy legalább az alsó forráshatárt nem tartalmazó Strukturális Alapokba bekerülhessenek. A társfinanszírozás kapcsán elmondta a PM azon tervét, mely a jövőben megszüntetné a jelenlegi 35 célelőirányzatot, és helyette az NFT prioritásainak társfinanszírozását biztosító 18 központi forrást hozna létre. Sajnos a KAC és a VICE összevonva sem lesz képes a jelenlegi egyéb finanszírozások kivonása következtében a teljes társfinanszírozást biztosítani a környezetvédelmi intézkedések számára, s ha még elég is lenne, más hazai célok támogatására nem maradna forrás. Úgyhogy itt még kemény küzdelem vár a tárcára.) A későbbi hozzászólásokhoz kapcsolódva utalt arra, hogy az EU Bizottság már 1997-ben jelezte Magyarországnak, hogy át kellene térnie a programfinanszírozásra, ami azóta sem történt meg. Az Unió azt is javasolta, hogy az 5 éves költségvetési tervezésre is át kellene térni, melyet azután már könnyű éves szinten lebontani az egyes programok költségvetéseire. Itt ismét utalt a dán példára. Az így kialakított és az öt éves költségvetéseket azután nagyon szigorúan kellene venni és komolyan betartani. És nem csak azért, mert az Unió olyan nagyon szigorú ebben a kérdésben. (Készült már 1999-ben programfinanszírozás, de végül feladatfinanszírozás lett a neve. Az NFT már a programfinanszírozást fogja szolgálni. Elismerte azt is, hogy valóban, ha az Unió nem látja külön soron, előre a társfinanszírozás forrását, akkor nem fogadja el az NFT-t és nem lesz fejlesztés. Márpedig most még nemigen látja, s a dolgokat nehezíti a Pénzügyminisztérium konzervativitása.)

Fersch Attila (Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatóság) konkrét észrevételeket tett, melyeket ígért, hogy elküld a koordinátoroknak. A 44. oldalon a védett területekről szóló részben a Natura 2000 program fejlesztése túl általánosan szerepel. Nem szabadna elvonatkoztatni attól, hogy ezek többsége erdő, vagy mezőgazdasági terület. Ezzel szemben a 47. oldalon a fejlesztések között nem szerepel az agrár- vagy erdőgazdálkodás ökológiai jellegű fejlesztése és ennek megfelelő támogatása. A mutatók közé javasolta felvenni a következőket: a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területek hány százaléka védett terület. Összegezve tehát azt kéri, hogy a mezőgazdaságról szóló részbe tegyék be az említett mutatót és az öko jellegű agrárgazdálkodási fejlesztési területeket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 47. oldalon a fejlesztési területek közé a biogazdálkodás fejlesztését is fel kell venni, aminek ráadásul van humánerőforrás vonzata is. Ennek a fejlesztési területnek a mutatójaként javasolta a következőt: biogazdálkodás részaránya a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területekben. Ez a két felvetett témakör szükséges lenne, hogy legalább stratégiai szinten jelenjen meg. (Kéri, hogy az észrevételt írásban is küldjék meg. Ők ezeket a felvetéseket már próbálták az FVM felé képviselni, eddig sikertelenül. Az írásos észrevétel talán segítheti a jobb érdekérvényesítést. Emellett később a független értékelő csoport által készítendő ex-ante értékelésben is fel lehet majd tüntetni.)

Schreffel Rudolf (Országos Vízügyi Főigazgatóság) nem értett egyet a hiányok kritizálásával, mert véleménye szerint az NFT 57 oldala stratégiaként tekintve elég jó lett, kerek egész. Nem szabad elfelejteni, hogy ez csak két évre szól és forrása tulajdonképpen ajándékpénznek tekinthető. Azzal a felvetéssel azonban egyetértett, hogy a monitoring hiányzik az anyag egészében. A SWOT véleménye szerint akár jól is alkalmazható. Kritikával illette viszont az NFT-t abból a szempontból, hogy vízügyileg hiányos, bár elismerte, ilyen kevés időre bizonyára nem tartalmazhat többet. Kérte viszont, hogy a fejlesztési csomagokban és elképzelésekben a környezet- és természetvédelmi követelmények mellett tüntessék fel a jövőben a vízgazdálkodási adottságokat is. Az Európai Unió már elfogadott egy keretirányelvet a vízügyekről, illetve vannak más jogszabályai is. Ezeket akár mellékletben érdemes volna felsorolni, hogy tudjuk, mihez kellene támogatást szerezni. A vízgazdálkodás terén megfelelő az NFT, bár készülnek szövegpontosítást adni. Rosszabb a helyzet azonban a vízkészletgazdálkodás esetében, mert ez teljesen kimaradt, holott itt számos nemzetközi kötelezettségünk van (a vízkártételek és a vízminőség terén). 2006-ra teljes vízgyűjtőterületi gazdálkodási tervet kell készíteni, mely egyenrangú lesz a területfejlesztési tervekkel. Ennek végrehajtási rendelete erős, a magyartól jelentősen eltérő monitorozást ír elő az Unió részéről. Felvetette, hogy a vízgazdálkodási kérdésekben a szomszédos országokkal össze kellene hangolni a feladatokat és saját NFT-nket. (Bocsánatot kért, amiért a vízgazdálkodás, mint fogalom kimaradt az anyagból. A gyakorlat terén viszont nem terheli őket felelősség, mivel az ivóvíz és szennyvíz, valamint a vizek kártétele elleni védekezés szerepelt eredetileg az anyagban, de az Unió csak a vizek kártétele elleni küzdelmet támogatja.

Horváth Lászlóné (Országos Vízügyi Főigazgatóság) elmondta, hogy a víziközmű ágazat két programja szerepel az anyagban: a szennyvíz és az ivóvíz. Viszont az operatív tervekre majd nagyon oda kell figyelni, hogy ott is benne legyenek a szükséges programok, illetve meg legyen a szükséges összhang. Elmondta, hogy kaptak már operatív program tervezetet, s ebben a szennyvíz és az ivóvíz kérdéseivel foglalkozó részek nem hasonló ismérvrendszer szerint lettek felépítve. Egy további konkrét problémát említve jelezte, hogy az arzén kapcsán tárgyi problémát tartalmaz a szöveg - nem azonos a megfelelő jogszabályban leírtakkal. (Kérte ismét az írásos anyag megküldését.) Később kérdezte a társfinanszírozások kapcsán, hogy amennyiben a többi operatív programban is szerepel környezetvédelmi és vízügyi feladat, annak hogyan alakul a finanszírozási háttere a tárcák munkamegosztásában. (Ők úgy gondolják, hogy csak a közvetlen környezetvédelmi és vízügyi célokat fogják finanszírozni, a többit meg majd a megfelelő társtárca. Persze elképzelhetőnek tartotta, hogy erről a többi tárca másként vélekedik. Remélhetőleg decemberre ez mind kiderül.) Tovább feszegetve a problémát, szerette volna tudni, hogy végül ki vállalja fel a szennyvíz és az ivóvíz feladatainak finanszírozását. Esetleg számíthatnak a Kohéziós Alapra is? (Lehetnek akár a regionális operatív programban is az intézkedések, a régió méretétől és készségétől függően. De azt nem szabad elfelejteni, hogy egy projektet csak egy Operatív Program támogathat. A forrásokat nem lehet keverni.)

Kertészné Zsuga Zsófia (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) kérdezte, hogy a költségvetési szervek, jelesül a nemzeti parkok csak koordinációs szerepet töltenek be a Strukturális Alapoknál, vagy pályázhatnak is. (Mivel a kedvezményezetti kör állami és önkormányzati, tehát pályázhatnak. Sőt, már most az intézkedések körére javaslatokat vár tőlük, mivel mind az EU, mind a MEH az egyetlen természetvédelmi típusú intézkedést - a Natura 2000-re vonatkozót - is ki akarta venni az anyagból.)

Horváth Imre (Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség) kicsit problémásnak érezte a kért véleményezési módot. A prioritástengely specifikus célját fel tudta fogni szakterületként, de főképp a regionális szempontok miatt viszont gondot okoz számára a megközelítés, bonyolultnak találja. Reméli, hogy a regionális gondolkodásnak sikerül szétfeszíteni a jelenlegi kereteket - főképp, mivel a most kiadott Országjelentés elmarasztalta hazánkat azért, mert nem haladt megfelelően a régiók infrastrukturális felkészülése. Kérdezi tehát, hogy a régió specifikus céljait számba vegye-e a véleményezés során. (Véleménye szerint keddig van idő a régiók tükröztetésére, tehát érdemes megtenni.)

Hargitai Katalin
2002. október 12.

Vissza a főoldalra - Vissza a "Programjaink"-hoz - Vissza a lap tetejére