Vissza a fõoldalra Egyesületünk bemutatásaTagszervezeteink bemutatásaPartnereink linkjeiEgyesületünk kiadványaiTámogatóinkElérhetõségeinkVissza a programjainkhoz


NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV

REGIONÁLIS STRATÉGIA
Területfejlesztési Operatív program intézkedései

2002. január


Készült az FVM Területfejlesztési Főosztály megbízásából

a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság
Stratégiai tervezési irodáján,
valamint
Elemző és Értékelő Irodáján

 


Tervezők: Brodorits Zoltán
Dobozi Eszter
Fodor Ágnes
Jusztin Valéria
Kiss Csaba
Nagy András
Németh Ákos
Sallai Anna
Somfai Ágnes
Szokolai Zsolt
Wächter Balázs


A stratégiai tervezés vezetője: Szendrényi Péter FVM főosztályvezető-helyettes
munkatárs: Bogdán Rajcs Katalin FVM
Balogh Timea VÁTI


Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS 4
I. A TERÜLETFEJLESZTÉS ORSZÁGOS STRATÉGIAI CÉLJAI 5
1.1 A területi fejlettségi különbségek mérséklése 6
1.2. Az innováció térbeli terjedésének elősegítése 6
1.3. A különböző természeti és földrajzi helyzetű térségekben az erőforrások fenntartható fejlődését biztosító fejlesztéspolitika megvalósítása 7
1.4. Az ország térségeinek bekapcsolása az európai gazdasági térbe 8
2. A RÉGIÓK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁI 9
2.1 Közép-Magyarországi régió 9
2.2 Közép-Dunántúli régió 10
2.3. Nyugat-Dunántúli régió 13
2.4. Dél-Dunántúli régió 15
2. 5. Észak-Magyarországi régió 18
2.6. Észak-Alföldi régió 20
2. 7. Dél-Alföldi régió 24
2. 8. Balaton régió 26
3. A RÉGIÓK STRATÉGIÁINAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSI IRÁNYOK 29
3.1 Térségi elérhetőség és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése 30
3.2. Regionális gazdaság versenyképességének javítása 31
3.3. Az életminőség helyi tényezőinek javítása 34
3.4. Térségi foglalkoztatás fejlesztése 37
IV. A TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM INTÉZKEDÉSEI 39
1. térségi elérhetőség és környezetvédelmi infrastruktrúra fejlesztése 42
2. regionálisgazdaság versenyképességének javítása 47
3. településfejlesztés és helyi életminség javítása 53
4. térségi foglalkoztatás fejlesztése 59

BEVEZETÉS

A Nemzeti Fejlesztési Terv részét képező regionális stratégia a hosszú távú országos területfejlesztési stratégia irányait szolgálva a régiók fejlesztési stratégiái alapján határozza meg azokat a beavatkozási területeket, melyek a Területfejlesztési Operatív Program keretében kerülhetnek végrehajtásra.

A területfejlesztés országos stratégiai céljai az Országos Területfejlesztési Koncepció és a területi folyamatokról készített országgyűlési jelentés alapján került leírásra. Ez a fejezet biztosítja a regionális stratégia összhangját a Nemzeti Fejlesztési Terv négy átfogó céljával.

A régiók fejlesztési stratégiái tartalmazzák az egyes régiók főbb fejlesztési irányait. Ezen stratégiák alapján készültek el a régiók célfái, melyek konkrétan fogalmazzák meg a fejlesztési irányok eléréséhez szükséges beavatkozási területeket. A régiók szükségletei alapján megfogalmazásra került stratégiák és feladatok megvalósulásának a szektoriális operatív programok és a Területfejlesztési Operatív Program kereteiben kell történnie.

A régiók stratégiáinak megvalósításához szükséges beavatkozási irányok azokat a fejlesztési feladatokat tartalmazzák, amelyeket a Területfejlesztési Operatív Program keretében javasolt megvalósítani. A beavatkozási irányok elérése az országos területfejlesztési stratégia megvalósulását segíti elő. Az NFT szinergiájának biztosítása érdekében a beavatkozási irányok leírásánál a régiók stratégiái alapján utalás történik az ágazati operatív programokban megvalósítandó intézkedésekre is. Ez a fejezet, hangsúlyosan szövegszerűen is szerves részét képezheti a Nemzeti Fejlesztési Tervnek.

A beavatkozási irányok elérését szolgáló intézkedések fejlesztési csoportok mentén kerültek leírásra. A Területfejlesztési Operatív Programban ezen intézkedések megvalósítása javasolt. Ez a fejezet szövegszerűen az operatív programnak, illetve az ahhoz készülő Programkiegészítő Dokumentumnak képezheti a részét.

I. A TERÜLETFEJLESZTÉS ORSZÁGOS STRATÉGIAI CÉLJAI

Magyarország területfejlesztési politikájának stratégiai céljait, cselekvési irányait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben előírtak alapján az Országos Területfejlesztési Koncepció határozza meg.

Az Országos Területfejlesztési Koncepció értelmében a magyar területfejlesztési politika jövőképe olyan térszerkezet felé való törekvés, amelyben:

" az európai államok közösségében Magyarország kulturális örökségének, földrajzi adottságainak és a nemzetgazdaság fejlettségének megfelelően híd szerepét tölti be kelet-nyugat és észak-dél között;

" a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon intenzív munkamegosztásban, egymással összhangban fejlődnek;

" mérséklődnek a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek köre csökken;

" Budapest Közép-Európa egyik meghatározó, dinamikusan fejlődő központja, intenzív együttműködésben régiójával és harmonikus munkamegosztásban az országgal;

" új gazdasági fejlesztési súlypontok teszik kiegyensúlyozottabbá a területi szerkezetet;

" az ország urbanizációs tengelyei, közlekedési folyosói szervesen kapcsolódnak az európai térszerkezetbe, dinamikus elemei a területi fejlődésnek;

" a városhálózat kiegyenlített szolgáltatást biztosít, szellemi és oktatási központok decentralizált rendszere biztosítja a térségi fejlődést;

" a települések között az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lévő különbségek csökkennek;

" meghatározó a környezet minősége, az adottságok hasznosítása során elsőbbséget élvez a környezeti elemek védelme, és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás.

" a településrendszer meghatározó szintje a kistérségi együttműködés, többirányú a munkamegosztás az egyes települések között;

" az ország régiói a szomszéd országok határmenti térségeivel közösen az európai és határmenti együttműködés fő szervezői, a régiók egyúttal a megyék és kistérségek közötti szoros kooperáció színterei.

A jövőkép eléréséhez az alábbi országos stratégiai irányok fogalmazhatók meg:

1.1 A területi fejlettségi különbségek mérséklése

A piacgazdasági átalakulás következtében a kilencvenes évtized közepére lényegében kialakult az az új térszerkezet, amelyet a korábbi időszaktól eltérően minden térségi viszonylatban nagyobb egyenlőtlenségek jellemeznek. A gazdasági fejlettség, a lakossági jövedelmek és a munkanélküliség jellemzőit nagytérségi szinten vizsgálva az egyenlőtlenségek elsősorban a főváros és vidék között, illetve a fejletlenebb Kelet-Magyarország és Dél-Dunántúl, valamint az ezekkel szemben álló fejlettebb régiók között mutatkoznak meg. Kistérségi szinten a gazdaság fejlettségének szerkezete mozaikszerűbb. A keleti országrészben is - különösen a nagyobb központokban és a fővárosból gyorsabban elérhető térségekben - jelen vannak a dinamika elemei, ugyanakkor a fejlett dunántúli régiókban - az aprófalvas, döntően agrárjellegű, és a közlekedés szempontjából perifériális területeken - is vannak elmaradottabb helyzetű térségek.

Mindezek következtében a regionális stratégia legfontosabb célja a fejlett és az elmaradott térségek, illetve települések között az életkörülményekben, a gazdasági, az oktatási, a kulturális, az egészségügyi, a szociális és az infrastrukturális ellátásban megnyilvánuló különbségek csökkentése. Törekedni kell a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítására, az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítésére. A túlzottan Budapest központú térszerkezet oldása érdekében fejleszteni kell a növekedésre alkalmas központokat, valamint a sugaras szerkezetű műszaki infrastrukturális hálózatokat gyűrűs, illetve transzverzális elemekkel kell kiegészíteni.

Mindez elengedhetetlen a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, mint átfogó cél megvalósításához, továbbá az infrastrukturális fejlesztések révén hozzájárul a gazdasági versenyképesség javításához.


1.2. Az innováció térbeli terjedésének elősegítése

Magyarország az 1990-es években, a piacgazdaságra való áttérés folyamatában egyre erőteljesebben kapcsolódott be a világgazdasági folyamatokba. A Magyarországon tevékenykedő vállalkozások egyre modernebb technológiát, termelési eljárásokat és menedzsment módszereket alkalmaznak. Ez a folyamat ugyanakkor a regionális tagoltságban erős különbségeket teremt, mivel a fejlesztések szorosan összefüggnek a külföldi tőke beáramlásával, ezért döntően az ország azon részében, így Közép-Magyarországon és az észak-nyugat dunántúli térségben vannak jelen, ahol a külföldi tőke jelenléte erőteljes. A térbeli különbségek csökkentése érdekében az új fejlesztések, modern műszaki megoldások fogadásának feltételeit országszerte meg kell teremteni, ami szükségessé teszi a munkavállalók képzettségi szintjének fejlesztését. Ennek érdekében kiemelt feladat a képzési, átképzési programok támogatása, az oktatási és a gazdasági szféra közötti kapcsolatrendszer erősítése. Ezzel párhuzamosan szükség van a vállalkozások működési, termelési és termékfejlesztési folyamatainak javítására.

A vállalkozások fejlődését és fejlesztéseit nagyban segítheti a jó alapokkal rendelkező hazai kutató és tudományos bázis. A gazdasági fejlődés támogatására képes tudományos központok azonban elsősorban Budapesten koncentrálódnak, az innovációs folyamatok tekintetében ma még a legnagyobb vidéki egyetemi és gazdasági központok sem tekinthetők a főváros igazi ellensúlyának. Az egyenlőtlenségek megszűntetése céljából az innováció térbeli terjedésének elősegítése nemzeti érdek. Ennek elősegítése érdekében ösztönözni kell a kutatási és fejlesztési tevékenységet, valamint az annak decentralizálására irányuló törekvéseket. A megfelelő szellemi és termelési háttérrel rendelkező településeken ki kell alakítani az innováció intézményes feltételeit. A gazdaságban jelentosen no a tudás, a technológia, valamint az információ szerepe. Ez a szerep azonban csak akkor érvényesül, ha a kutatás-fejlesztés eredményei gyorsan eljutnak a vállalati szféra szereploihez. Javítani kell tehát a kommunikációs kapcsolatokat a szellemi és termelési központok, illetve térségeik között a technológiai transzferközpontok, innovációs centrumok, ipari parkok, továbbá ezek hálózatainak fejlesztése révén.

A stratégiai irány az ország gazdasági versenyképességének javítása és a társadalmi-gazdasági kohézió erősítése felé mutat.


1.3. A különböző természeti és földrajzi helyzetű térségekben az erőforrások fenntartható fejlődését biztosító fejlesztéspolitika megvalósítása

Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági átalakulása a környezet állapotának jelentős mértékű megváltozását idézte elő. Elsősorban a nehézipari termelés visszaesésének és a nagyüzemi mezőgazdálkodás visszaszorulásának hatására javuló tendencia figyelhető meg a környezet állapotában, ugyanakkor egyre súlyosabb problémát jelent a hulladékgazdálkodás, és a szennyvízkezelés megoldatlansága, valamint a növekvő közúti forgalom légszennyező hatása. Minden fejlesztés alapfeltétele a megfelelő környezeti állapot, illetve a megvalósítás során a környezeti elemek védelmének szem előtt tartása. Ebből fakadóan a regionális politika egyik célja az erőforrások fenntartható hasznosítását biztosító fejlesztéspolitika támogatása minden térségben. Az ország egyes - speciális adottságú, és funkciójú - térségeiben a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, az ökológiai egyensúly fenntartása különösen nagy hangsúlyt kell kapjon.

A környezeti szempontból erősen veszélyeztetett, agglomerálódó térségekben alapvető cél az egészséges környezet, az épített és természeti környezet egyensúlyának és összhangjának megteremtését célzó területfelhasználás kialakítása, az extenzív növekedés mérséklése. Egyes üdülőkörzetekben elengedhetetlen a magas színvonalú, környezetbarát turizmus és az ehhez tartozó infrastruktúra fejlesztése. A természetvédelem alatt álló területek térségében elsőbbséget kell élvezzenek a természet megőrzését és a környezet állapotát javító fejlesztések, különösen az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek illetve a természetvédelemmel összhangban lévő mezőgazdasági termelésnek a kialakítása. A környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben előnyben kell részesíteni a károsító hatások mérséklését és megelőzését elősegítő fejlesztéseket.

A stratégiai irány teljes mértékben összhangban van a fenntartható fejlődés elősegítését támogató céllal, továbbá hozzájárul az életminőség javításához, valamint a turizmus fejlesztése, a környezeti károk felszámolása és a veszélyeztetés csökkentésének révén a gazdasági versenyképesség növeléséhez is.
1.4. Az ország térségeinek bekapcsolása az európai gazdasági térbe

Az európai integrációs törekvések kapcsán a régiók részéről egyre erőteljesebb az igény az európai, illetve világszintű gazdasági munkamegosztásba való bekapcsolódásra. Ez különösen nagy kihívást jelent a régióknak és azon belül is a határmenti területeknek. Az interregionális gazdasági folyamatokba való bekapcsolódáson túl szükséges a társadalmi és kulturális együttműködések erősítése is. A nemzetközi integrációban a főváros szerepe sajátos, hiszen az a cél, hogy Budapest a kedvező földrajzi, természeti környezetére és kulturális értékeire, gazdasági adottságaira alapozva a közép-kelet európai térség meghatározó központja legyen.

Az integrációs folyamatok különösen nagy kihívást támasztanak a határmenti térségek felé, melyek korábban a központtól távoli, perifériális területeknek számítottak. A politikai helyzet stabilizálódásával a Magyarországgal szomszédos államokban is a kétoldalú kapcsolatok, azon belül is a gazdasági együttműködések fejlődése várható. A határmenti térségekben a komparatív gazdasági előnyök hatékony kihasználásához szükséges az összekötő közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztése, a gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése és a környezeti problémák közös megoldásainak ösztönzése. A régiók fejlődését segíti, ha a hozzájuk hasonló adottságokkal rendelkező régiókkal együttműködve a tapasztalatok megosztásával próbálnak a társadalmi és gazdasági kihívásokra közös megoldásokat találni, ezzel szolgálva a társadalmi-gazdasági kohézió erősítését.

2. A RÉGIÓK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁI

2.1 Közép-Magyarországi régió

A Közép-Magyarországi régió az ország területileg legkisebb, ugyanakkor legnagyobb népességű, társadalmi-gazdasági szempontból központi szerepet betöltő régiója. A társadalmi-gazdasági átalakulás során a régió sikeresen használta ki azokat az adottságait (kedvező földrajzi fekvés, fejlett kommunikációs infrastruktúra, gazdasági potenciál és szellemi tőke koncentrációja, innovatív iparágak jelenléte), melyek hosszú távon is a versenyképesség alapjai lehetnek. A régión belül ugyanakkor jelentős területi különbségek vannak a dinamikusan fejlődő agglomeráció és Pest megye periférikus kistérségei között.

A régió főbb fejlesztési irányai:

1. A régió gazdasági teljesítményének és versenyképességének növelése
A dinamikusan fejlődő régió kiemelkedő gazdasági és szellemi potenciállal rendelkezik, de az adottságok tudatos fejlesztése révén szükséges egy európai szinten is versenyképes régió kialakítása.
A régióban koncentrálódik a felsőoktatási infrastruktúra, a K+F tevékenység. A versenyképesség további növelése érdekében javítani kell a K+F eredmények közvetítését a vállalkozások, különösen a KKV-k felé, és általában erősíteni a gazdaság szereplői közti együttműködést. Szükséges a vállalkozásokat és az innovációt támogató infrastruktúra, szolgáltatások fejlesztése. Az európai közlekedési folyosók metszéspontjában fekvő régióban elő kell segíteni Budapest illeszkedését az európai logisztikai központok hálózatához. A szakképzett munkaerőre, fejlett kommunikációs infrastruktúrára alapozva, elő kell segíteni a humán erőforrások versenyképességének és adaptációs készségének további növelését, az információs társadalom fejlődését. Annak érdekében, hogy a régió kihasználhassa kedvező fekvéséből adódó lehetőségeit, az üzleti infrastruktúra fejlesztése révén erősíteni kell a régió nemzetközi pénzügyi, üzleti szolgáltató funkcióját.
A Budapesten és térségében található nevezetességek az ország legfontosabb turisztikai vonzerejét képviselik. A turizmusban rejlő lehetőségek fokozott kihasználása érdekében fejleszteni kell a régió komplex turisztikai termékkínálatát, és minél több értéket közvetítő szabadidős és kulturális rendezvénnyel kell még vonzóbbá tenni. A belső aránytalanságokat enyhítendő különösen Budapesten kívül kell növelni a turisztikai vonzerők, a szálláshelyek számát, fejleszteni a turisztikai vállalkozások szolgáltatásainak a szabadidő eltöltéséhez szükséges infrastruktúra minőségét.

2. Az élhető régió kialakítása
A régió lakossága számára a jó életminőség biztosításához - a fejlett gazdasági környezeten kívül - javítani kell a régió környezeti állapotát, fejleszteni kell az infrastruktúrát, mérsékelni kell a régión belüli fejlettségi különbségeket.
A régió kis területe ellenére számottevőek a fejlettségbeli különbségek: a dinamikusan fejlődő Budapest és agglomerációja, valamint északi és dél-délkeleti perifériális és rurális jellegű kistérségek közt. A különbségek mérséklése érdekében, munkahelyteremtő beruházások révén növelni kell a foglalkoztatást a periférikus területeken. A kiegyenlített térszerkezet kialakítása érdekében a vidéki pólusok foglalkoztató, szolgáltató funkciójának növelése szükséges, a térségi identitás erősítése mellett. A régió úthálózata sűrű, de a haránt irányú kapcsolatok hiánya miatt, a belső elérhetőség javítása érdekében szükséges a tranzverzális úthálózat fejlesztése. A kiegyenlített szintű kommunális infrastruktúra biztosítása érdekében fejleszteni kell a hulladékgazdálkodást és a szennyvízkezelést, hiszen a csatornázottság aránya a régió dél-kelet térségeiben országos összehasonlításban is alacsony.
Az erősödő szuburbanizációs folyamatok miatt csökken az agglomeráció térségében a zöldfelület, ami a természet és tájvédelem erősítését indokolja az épített környezet minőségi megújítása mellett. A régió környezeti állapotát tekintve súlyos gond a közlekedésből származó lég- és zajszennyezettség. Ennek csökkentése érdekében fontos cél a tömegközlekedés minőségének, szervezésének javítása, a tömegközlekedési rendszerek integrálása. Az országos szinten megvalósuló fejlesztések a tranzitforgalom enyhítésén keresztül mérsékelhetik a közlekedésből származó környezeti terhelést.
Az élhető régió a társadalom összes csoportjának megfelelő életminőséget kínál. Ennek elérése érdekében a régióban élő hátrányos helyzetű csoportok (roma kisebbség) társadalmi és munkaerő-piaci integrációját elősegítendő képzési, foglalkoztatási programok indítása indokolt. Az egészségügy területén a régió mutatói országosan a legjobbak, azonban az erős centralizáltság miatt a vidéki központokban fejlesztendő az ellátás az egészségi állapot javítása érdekében. A szociális infrastruktúra fejlesztését a gondozásra szoruló (döntően fővárosi) idős népesség jelentős aránya, és a fővárosban koncentrálódó hajléktalanok problémája indokolja.

A stratégiai célok megvalósulása esetén a Közép-Magyarországi régió az ország nemzetközileg versenyképes térségeként mind erősebben bekapcsolódhat az európai gazdasági térbe, innovatív régióként elősegítheti az innováció térbeli terjedését, elősegítve az ország egészének fejlődését. A stratégia végrehajtása hozzájárulhat továbbá az épített és a természeti környezet egyensúlyának megteremtéséhez, az egészséges környezet kialakításához, a régión belüli egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

2.2 Közép-Dunántúli régió
A régió a politikai rendszerváltást követően megindult gazdasági-társadalmi megújulás egyik legsikeresebb magyarországi térségeként élte meg a '90-es évtizedet. A gazdaság strukturálisan átalakult, a régió a külföldi stratégiai befektetések potenciális célpontjává vált, az ipari termelés döntő része exportra irányul. A fejlődés dinamizmusának fenntartásához, a fejlett piacokhoz való kapcsolódás erősítéséhez elengedhetetlen, hogy a régió egy tudásalapú, innováció-orientált fejlődési pályára lépjen.

A régió főbb fejlesztési irányai:

1. A gazdasági környezet innováció-orientált fejlesztése

Az ország ipari parkjainak közel harmada a régióban található, ami hozzájárul az ipar megújulásához, az innováció-orientált fejlesztéshez, különösen Fejér megyében. Ezzel szemben a kutató-fejlesztő helyek száma és a ráfordítások volumene országosan a legalacsonyabb, a helyi gazdaság és a K+F között nincs közvetlen kapcsolat. Ezért elengedhetetlen a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézmények infrastruktúrájának erősítése, az ipari parkok, logisztikai központok és innovációs központok, inkubátorházak közötti együttműködések ösztönzése és szolgáltatásaik fejlesztése.

A vállalkozói szektor hiányosságokat mutat, a nagyvállalati- és a KKV szektor közötti gazdasági kapcsolat nem megfelelő, alacsony az integrátori funkciót ellátó középvállalatok aránya. Az egyensúly kialakítása érdekében ösztönözni kell a helyi vállalkozások közötti együttműködéseket, a korszerű technológiájú termékek előállítását, a vállalkozásokat fel kell készíteni a nagyvállalatok logisztikai, minőségügyi elvárásainak való megfelelésre, a beszállítói program keretében megvalósuló fejlesztésekre, beruházásokra.

A turizmus forgalmi mutatói kedvezőek, de a hagyományos Balatonhoz és Velencei-tóhoz kapcsolódó tömeges vízparti turizmushoz kötődnek, ami hátráltatja a minőségi fejlődést és a versenyképességet. A turizmus élénkítése és a bevételek növelése érdekében fejlesztendő az idegenforgalmi marketing hatékonysága, a turisztikai termékek és a turisztikai infrastruktúra, valamint a magas színvonalú szálláshelyek kapacitása.

Az innováció megteremtésének feltételét biztosítani kell még az agrárszférában is, ahol a termelés hatékonysága a kitűnő adottságok ellenére mérsékelt. A természeti adottságok és a komparatív előnyök szempontjából a legkedvezőbb területeken meg kell teremteni a versenyképes agrártermelés feltételeit. Az agrárstruktúra átalakítását vidékfejlesztési, tájgazdálkodási intézkedéseknek kell kísérniük, a lakosság jövedelemforrásait diverzifikálni kell (pl. turizmus, hagyományos kézműipar, ökogazdálkodás).

2. Szociálisan kiegyensúlyozott tudás-régió alapjainak lerakása

A lakosság munkaerő-piaci pozícióinak megtartása és erősítése érdekében növelni kell a képzettségi szintet, az át- és továbbképzési kínálatot össze kell hangolni a gazdaság követelményeivel, valamint általánossá kell tenni az élethosszig tartó tanulást. A közép- és a felsőfokú oktatásban résztvevők aránya alatta marad az országos átlagnak, nem alakult ki egységes felsőoktatási hálózat. A felsőoktatási intézmények száma és mérete elmarad az országos átlagtól, a képzési kínálat és a résztvevők száma alacsony. Elsősorban a régió gazdasági fejlődését biztosító iparágakhoz (járműipar és elektronika) kapcsolódó képzést kell fejleszteni, mely képzési területek közül kiemelkedik a műszaki képzés, a vállalkozásokban közvetlenül hasznosítható ismeretek átadása. A régió innovációs potenciáljának fejlesztése szorosan összefügg a felsőoktatási és kutató intézmények infrastrukturális feltételeinek javításával, egymás közötti kapcsolataik erősítésével, a tudományos közéletbe való bekapcsolásukkal. Fejleszteni kell az egyének és szervezetek innovációs képességét, menedzsment-, marketingszemléletét különböző képző, önképző, innovációs és marketing programok szervezésével.

A foglalkoztatottak aránya és a népesség gazdasági aktivitása az országos átlagnál magasabb, de belső szerkezete strukturális problémákat jelez. A munkaerőpiac fejlesztése érdekében meg kell oldani a hosszú távú munkanélküliek és a megváltozott munkaképességűek reintegrációját különösen a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű térségekben (Sárbogárd, Enying). A kedvező regionális foglalkoztatottsági adatok fenntartására további munkahelyteremtő és -megőrző intézkedések meghozatala szükséges.
3. Minőségi életfeltételek megteremtése

A megfelelő élettér és életkörülmények kialakítása, a kulturális és anyagi jólét megteremtése különösen fontos a régió népességmegtartó képességének növelése szempontjából. A régió vándorlási egyenlege pozitív, ugyanakkor fennáll a kistelepülések elnéptelenedésének veszélye. A jó gazdasági helyzet ellenére jelentős területi különbségek figyelhetők meg a kistérségek között. A dinamikusan fejlődő ipari területek (Székesfehérvár) mellett a hagyományosan rurális, de az idegenforgalom hatására felzárkózó térségek (Balaton északi part), illetve a lemaradás felé mozgó térségek egyaránt megtalálhatók (Enying, Sárbogárd, Sümeg, Kisbér). Az egészségügy színvonala átlagos, meg kell oldani az ellátások szintjeinek összhangját, aminek érdekében fejleszteni kell a járóbeteg ellátás és a rehabilitációs szolgáltatások színvonalát (kórházi ellátás csökkentése), területi eloszlását, valamint fel kell számolni a gép- és műszerhiányt. Az egészségügyi ellátáshoz szorosan kapcsolódó szociális szféra kapacitását növelni kell.

Elérhetőség szempontjából a régió - különösen Fejér és Komárom-Esztergom megye - rendkívül kedvező helyzetben van, azonban a közlekedési infrastruktúra jelenlegi kiépítettsége és minősége nem kellően igazodik a gazdaság elvárásaihoz. A régió külső és belső elérési viszonyainak javításához hozzájárul a térségközpontok elérhetőségének, illetve irányító-szervező és ellátó funkcióinak erősítése. Ezt a célt szolgálja a nemzetközi és országos közúti, vízi és légi közlekedési rendszerbe való integráció, valamint a régión belüli összeköttetés javítása (mellékúthálózat, vasúti mellékvonalak, összekötő utak, elkerülő utak, aprófalvak bekötése, vasúti fő- és mellékvonalak, kerékpárút-hálózat). Javítani kell az általános utazási és szolgáltatási színvonalat és közlekedési biztonságot.

A történelmi-gazdasági kapcsolatok indokolják a régióhatárokon átnyúló szoros kapcsolatok kialakítását, amelyek többek között hozzájárulnak a peremtérségek dinamizálásához és felzárkóztatásához. A szomszédos régiókkal való együttműködést elsősorban a közös környezetvédelmi, közlekedési és gazdaságfejlesztési programok megvalósítására kell koncentrálni. Az informatika egyenlőtlen terjedésével fokozódhat az egyébként is hátrányos helyzetű települések relatív leszakadása. A kiegyensúlyozott fejlődés érdekében ösztönözni kell a már meglévő információs infrastruktúra hálózat elemeinek kihasználtságát, javítani kell a kommunikációs és az információhoz jutási feltételeket, elő kell mozdítani egy integrált információs lánc kialakulását.

A régió változatos természeti és táji adottságokkal rendelkezik, azonban az ipari tevékenység rányomta bélyegét a környezet állapotára. A környezet védelme érdekében szükséges a régióban több területen kifogásolt ivóvíz minőségének javítása, a régióban nagy számban előforduló felszíni szennyeződésekre érzékeny ivóvízbázisok védelme (különösen Veszprém, Komárom-Esztergom megyében). A közműolló csökkentése, a szennyvízkezelés megoldása és a szennyvíziszapok hasznosítása általános feladat. Az ár- és belvízvédelemmel összefüggő feladatok Fejér és Komárom-Esztergom megyét érintik. A hulladékgazdálkodás színvonalát a modern elvárásoknak megfelelően kell alakítani, a hulladékártalmatlanítás különösen Veszprém megyében vár megoldásra. A szennyezett területeket kármentesíteni kell, különösen a felhagyott bányák tájsebeit, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolását kell megoldani. A közlekedési, ipari tevékenységből származó zaj- és légszennyezettséget csökkenteni kell. A megújuló energiaforrások felhasználását különösen a szélenergia bevonásával kell bővíteni. Kiemelten fontos a természeti értékek, vizes élőhelyek védelme, a változatos táji és természeti adottságok kihasználása. A települési környezet védelmét integrált településfejlesztési akciók keretében kell megvalósítani. A lakosság életminőségének javítása mellett fontos feladat a civil szervezetek segítségével a környezettudatos magatartásformák elterjesztése, a lakossági ismeretterjesztés.

A régió fejlesztési stratégiájának megvalósulása előre vetíti egy európai viszonylatban is versenyképes régió kialakulását, ami az innováció régiójává válva, mintegy magtérségként meghatározó szerepet tölt be a hazai modernizációban. A régióban egy olyan stabilan prosperáló gazdasági-társadalmi környezet alakul ki, ahol a területi egyenlőtlenségek csökkennek és a fenntartható fejlődés szemlélete általánossá válik.


2.3. Nyugat-Dunántúli régió

A politikai-gazdasági rendszerváltás követően már a '90-es évek elején felértékelődött az ország nyugati térsége. A Nyugat-Dunántúli régió sikeresen használta ki földrajzi helyzetéből fakadó előnyeit és napjainkra a megtermelt bruttó hazai termék alapján a második legsikeresebb a régiók rangsorában. A gazdasági fellendülés mértéke azonban nem egyenletes a régión belül, a Sopron, Szombathely és Sárvár által határolt terület, valamint az északon végigfutó autópálya menti fejlett térségek ellenpólusaiként belső perifériák alakultak ki, különösen a vasi és zalai aprófalvas területeken. A régió fejlettségének stabilizálásához és a további fejlődéséhez elsősorban a belső kohézió további erősítése szükséges.

A régió főbb fejlesztési irányai:
1. Emberi erőforrás fejlesztése, megújulásra kész, autonóm egyéni és közösségi cselekvésre képes társadalom megteremtése, a társadalmi kohézió erősítése

A régió versenyképességének növekedéséhez szükséges az innovatív kezdeményezések kialakulását erősítő oktatási rendszer és kutatás-fejlesztési szféra kialakítása. Ezért elengedhetetlen a modern szakképzés és felsőfokú képzési intézményhálózat (tárgyi és humán) infrastruktúrájának fejlesztése, a változó gazdasági igényekhez igazodni képes oktatási-kutatási profillal rendelkező universitas kialakítása a meglévő központok bázisán (Győr, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szombathely).
A társadalmi kohézió alapvető feltétele az egyenlő esélyek megteremtése a munka világába történő integrálódásban. Ennek feltétele a hátrányos helyzetű rétegek képzését és foglalkoztatását elősegítő programok támogatása, a jelenlegi pályaorientációs rendszer fejlesztése.

A helyi kezdeményezések megerősödésében egyre jelentősebb szerepet játszanak a régióban működő civilszervezetek. Annak érdekében, hogy a tevékenységükből származó hatás regionális szintűvé válhasson szükséges az innovatív közösségi, civil kezdeményezések támogatása. Az így létrejövő civilhálózat a szociális gazdaság és szociális ellátó szervezetek kiemelt fejlesztése esetén jelentős szerepet játszik a társadalmi kohézió erősítésében.

2. Európai szinten versenyképes, innovatív gazdasági szerkezet kialakítása, a gazdasági kohézió erősítése

A piaci viszonyok változása, a nagymértékű külföldi tőkebeáramlás a régióban jelentősen megváltoztatta a gazdaság korábbi összetételét. A régióban megtermelt GDP növekedésének mértéke az itt élők jövedelmi viszonyaiban nem tükröződik, mivel a helyi kis- és középvállalkozások és a betelepült multinacionális cégek közötti együttműködés mértéke jelenleg alacsony. Mindez nagymértékű alkalmazkodásra készteti és jelentős kihívások elé állítja a helyi gazdasági szervezeteket. A régióra jellemző gazdasági klaszterek - autóipari, elektronikai, termál, fa és bútoripari, gyümölcsfeldolgozói - tevékenységéhez szervesen kapcsolódó, dinamikus kis- és középvállalkozói szektor létrehozása érdekében szükséges a vállalkozásokat és a technológiai innovációt serkentő létesítmények és szolgáltatások (gazdasági központok, képzési és tanácsadási programok, klaszter szolgáltatások, promóció) fejlesztése, korszerű értékesítési, termelési és menedzsment módszerek meghonosítása.

A régió jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, elsősorban az aktív-, falusi-, vízi-, gyógy- és kulturális turizmus terén (Őrség, Keszthelyi-öböl, Fertő-tó, Kőszegi-, és Soproni-hegység, Sopron, Kőszeg, Győr, Pannonhalma). A kedvező adottságok megfelelő hasznosításának alapfeltétele a turisztikai szolgáltatások és kínálat színvonalának fejlesztése, valamint a megfelelő promóció.
A termőhelyi adottságok leginkább az állattenyésztés és gyümölcstermesztés számára kedvezőek. Az agrárium versenyképességének növelését fokozza - elsősorban a déli, tagoltabb, nagyüzemi módszerekkel nehezebben megművelhető területeken - az ökológiai gazdálkodás, ill. a tájjellegű termékek előállításának és feldolgozásának támogatása. A turisztikai szolgáltatások fejlesztése, valamint a környezettudatos mezőgazdasági tevékenységek térnyerése hozzájárul a régió komplex versenyképességének növeléséhez, valamint alternatívát kínál a belső periférikus térségek felzárkózására.

A régióban megalakult Pannon Gazdasági Kezdeményezés tevékenységének folyamatos bővítése lehetővé teszi a fenti tevékenységek összehangolt megvalósítását a gazdasági kohézió megteremtése érdekében.

3. Közlekedési és információ-technológiai elérhetőség fejlesztése, a társadalmi-gazdasági kohézió erősítése

A társadalmi-gazdasági kohézió alapvető feltétele a közlekedési és információtechnológiai elérhetőség fejlesztése a régióban. Az országhatárnál megszakadó nemzetközi közlekedési korridorok (V/a, V/b, V közötti csatlakozás) vonalának továbbvezetéseként megvalósítandó közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése országos érdek. A régió tranzitjellegéből adódóan elengedhetetlen a nemzetközi korridorok mentén fekvő logisztikai központok, a vasúti közlekedés, valamint a regionális repülőterek kiemelt fejlesztése. Ezáltal létrejön a régió észak-déli közlekedési és gazdasági tengelye, amely lehetőséget nyújt a gazdaságilag fejlettebb északi és az elmaradottabb déli területek közötti kooperáció felerősödésére, amely a kiegyenlített regionális fejlődés alapfeltétele.

A régión belüli társadalmi-gazdasági kapcsolatok élénkítésének további feltétele a helyi és helyközi közlekedés szervezésének összehangolt fejlesztése, valamint a modern kommunikációs technológiák infrastruktúrájának kiépítése. Ezáltal lehetőség nyílik az információs társadalomhoz kapcsolódóan megkezdett tartalomszolgáltatások bővítésére.
A közlekedési és információtechnológiai elérhetőségi mutatók javulása eredményeként, az integrált helyi, ill. településfejlesztési akciók ösztönzése a továbbiakban már egy-egy elszigetelt térségen jóval túlmutató hatást fejt ki a régióban, így egyúttal megvalósul a fejlesztési tevékenységek szinergiája.
4. Az életminőség javítása

A Nyugat-Dunántúli régió jelentős része természeti értékeket tekintve kiemelten értékes területen fekszik. A régió aprófalvas településszerkezetéből adódóan azonban a szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre/kiépítésre szorul ezen értékes területek jelentős részén (pl: Őrség, Vendvidék), a már szennyezett területek folyamatos kármentesítése mellett. A vizek mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása különösen nagy felelősséget ró a régióra a jelentős felszín alatti ivóvízkészlet, valamint az értékes vízgyűjtőterületek miatt (Szigetköz, Zala-folyó vízgyűjtőterülete, Kis-Balaton védműrendszere). A természet- és tájvédelmi tevékenységek során fokozott figyelmet szükséges biztosítani a környezettudatos nevelésnek, amely a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatásával jelentősen hozzájárulnak a fenntartható fejlődés kialakításához.

A minőségi élettér létrehozása érdekében elengedhetetlen a régióban a jelenlegi egészségügyi és szociális ellátó hálózat kiépítettségének fejlesztése, az ellátó rendszerek tárgyi feltételeinek korszerűsítése, annál is inkább mivel a régió korösszetétele az országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutat.

Nyugat-Dunántúl jelentős kulturális és építészeti örökséggel rendelkezik. Ezen örökség megóvásához szükséges a jelentős kulturális, helyi, építészeti értékekkel rendelkező épületek műszaki, technológiai, esztétikai színvonalának javítása.
A sajátos természeti értékek, a kielégítő egészségügyi és szociális ellátó rendszer, valamint az épített és kulturális örökség együttesen a minőségi élettér létrejöttét alapozzák meg a régióban.

A régió stratégiájának megvalósulása esetén a Nyugat-Dunántúli régió belső területi fejlettségbeli különbségei mérséklődnek, a régió fokozottan bekapcsolódódik az európai gazdasági térbe, versenyképessége növekszik a régión belüli kohézió erősödése és az életminőség javulása melletti. Társadalmi fejlettsége és gazdasági teljesítménye további térségekre gyakorol húzóerőt és ezáltal hozzájárul az ország kiegyensúlyozott térbeli fejlődéséhez.


2.4. Dél-Dunántúli régió

A régió mind országos, mind nemzetközi összehasonlításban a fejletlenebbek közé tartozik. Ennek oka elsősorban a régió nagy részének rossz megközelíthetősége ill. a déli határ menti fekvése, ami a történelem során kialakult elszigeteltség miatt fékezte a régió fejlődését. A régió azonban rendelkezik olyan belső adottságokkal, amelyek a külső folyamatokba való bekapcsolódással együtt a fejlesztések alapját jelentik.

A régió főbb fejlesztési irányai:

1. Gazdasági aktivitás erősítése

A régió foglalkoztatottsága az országos átlag alatti, a munkanélküliség az országos érték másfélszerese, a régió elmaradott kistérségeiben pedig annak két-háromszorosa, elsőrendű cél a régióban a vállalkozások aktivitásának és termelékenységének növelése. Jellemző, hogy a régióban a külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéje rendkívül alacsony (az országos érték 2%-a!), az egy lakosra jutó külföldi tőke az országos érték 20%-a. A régióban működő vállalkozások részesedése az exportból a legalacsonyabb (az országos érték 3,9%-a) és a vállalkozások bruttó hozzáadott értékéből (az országos érték 5,7%-a). A régió ipari termelési színvonala különösen gyenge, a régió rendelkezik a legalacsonyabb részesedéssel az ipari termelési értékből (az országos érték 6,1%-a). A Dél-Dunántúl egy főre jutó feldolgozóipari teljesítménye jóval alatta marad az országos átlagnak.

A gazdasági szerkezet további diverzifikálásához feltétlenül szükséges a modern technológiájú termelő vállalkozások letelepítése a régióban. Ehhez a nagyobb városokban fejleszteni kell a vállalkozásokat és a technológiai innovációt támogató létesítményeket és szolgáltatásokat (ipari parkok, inkubátorházak kiépítése; továbbá logisztikai központok fejlesztése a Kapos-völgyben Dombóvár-Kaposvár között, Barcs körzetében, illetve a Pécs-Szekszárd-Mohács által határolt területen).

A meglévő tudományos centrumokra alapozva fokozni kell az alap és alkalmazott kutatási központok tevékenységét és el kell érni az eredmények gyakorlati hasznosítását. Elő kell segíteni a kisüzemi termék-előállítás és szolgáltatás szakmai és technológiai színvonalának emelését. Az egyetemi városokban meglévő műszaki, művészeti és kulturális tudásra alapozva ösztönözni és támogatni kell az innovatív kommunikációs és információs technológiában, valamint az ipari formatervezésben működő vagy kezdő vállalkozásokat regionális kockázati tőketársaságok létrehozásával. A régió egészében ösztönözni kell az információs társadalom fejlesztéséhez kötődő tartalomszolgáltatások bővítését, ami minden téren hozzájárul a régió gazdaság- és turizmusfejlesztési céljainak eléréséhez.

A régió magas munkanélküliséggel küzdő kistérségeiben támogatni kell a jelentős számú munkahelyet teremtő vállalkozásokat, egyben a volt nehézipari központokban található iparterületeket (barnaöveket), azok rekultivációjával alkalmassá és vonzóvá kell tenni a modern ipari tevékenységek végzésére. A régióban meglévő üzleti lehetőségek széleskörű megismertetése érdekében erősíteni kell a régióban folyó befektetés-ösztönzési tevékenységeket.

Az agrár-foglalkoztatottság az országos átlagot jelentősen meghaladja, a régió kiváló agrár-potenciáljára alapozva növelni kell az agráriumból származó helyi jövedelmeket az agrártermékek feldolgozottságának növelése, valamint a vertikális és horizontális integrációk és kooperációk ösztönzése által. A vidéki területek jövedelemtermelő képességének javításához cél a gazdasági tevékenységek diverzifikálása, elsősorban a falusi- és ökoturizmus fejlesztésével.

A gazdasági szerkezetváltás elengedhetetlen feltétele a régió nemzetközi és hazai piacokról történő gyors, biztonságos elérhetőségének megteremtése a gyorsforgalmi utak (M6-M56 nemzetközi és M9, M65 regionális feltáró gyorsforgalmi utak), a vasútvonalak (Helsinki-folyosók és nemzeti vasúti fővonalak) és a Dunai nemzetközi vízi úthoz kapcsolódó infrastruktúra kiépítésével, illetve fejlesztésével. A régión belüli gyors és megbízható szállítási viszonyok elérése érdekében fejleszteni kell az egy- és kétszámjegyű utak településeket elkerülő szakaszait, valamint Baranya és Somogy megyékben a kistelepülések közötti alsóbbrendű úthálózatot. A közlekedés és tömegközlekedés szervezése minőségi javításával el kell érni, hogy a régió összes településéről biztosítva legyen az adott gazdasági centrumokba történő gyors és rendszeres eljutás.

2. Magas jövedelemtermelő képességű turizmus

A turizmus kiemelt jelentőségre - a régió kitűnő adottságai ellenére -a Balaton-parton kívül csak Pécs-Pécsvárad-Siklós kistérségekben tett szert. Jelentős fejlesztési potenciállal rendelkeznek az említett térségen kívül a megyeszékhelyek, a gyógyfürdők, a Duna-Dráva Nemzeti Park területe (vízi-, öko-, kerékpáros turizmus), a szekszárdi és tolnai borvidékek és a vadászterületek.
A turisztikai szektorban működő vállalkozások szolgáltatásainak minőségét fejleszteni kell a már most is jelentősebb idegenforgalommal rendelkező Pécs és Dél-Baranya (Harkány-Siklós-Villány) körzetében. A régió egyéb területein a meglévő adottságokra épülő termékfejlesztést kell ösztönözni a régiók egyedi értékeire alapuló turisztikai vonzerők fejlesztésével (bor-, vízi, öko-, zöld- és falusi turizmus), valamint kulturális, szabadidő programok támogatásával. E programok megvalósulásukkal hozzájárulnak a települések kulturális életének színesítéséhez is. A regionális turisztikai promóciós tevékenységek és hatékony marketing stratégiák elősegítik a régiós célok elérését.
Rendkívül fontos olyan kiemelt fejlesztések megvalósítása, amelyek jelentős tényezővé teszik a régiót a jövedelmező hivatás- és gyógyturizmus piacán. A megyeszékhelyeken a konferenciatermek és a magas kategóriájú szálláshelyek kialakítását kell ösztönözni, míg a gyógyvízzel rendelkező településeken a gyógy-, termál- és wellness központok fejlesztése szükséges.

3. Magasan képzett munkaerő megtartása, munkanélküliség csökkentése

A betelepülő modern iparágak munkaerőigényének kielégítése érdekében támogatni kell a régió hagyományosan fejlett felsőoktatását a piaci igényekhez illeszkedő új szakok és képzési programok elindításával (műszaki, informatikai, terület- és településfejlesztési felsőoktatás, ipari formatervezés). A szak- és átképzési programok piaci igényekhez történő igazításával biztosítható a betelepülő vállalkozások munkaerőigényének gyors kielégítése. Támogatni kell a vállalkozóvá válást, a munkanélküliek önálló vállalkozásalapítását eredményező képzési programokat elsősorban a magas munkanélküliséggel küzdő térségekben. A jelenleg még kezdetleges pályaorientációs tanácsadó rendszert fejleszteni kell tanácsadás biztosításával és az oktatási intézmények támogatásával. A fenti célok eléréséhez szükséges még a szak- és felsőfokú képzés infrastruktúrájának fejlesztése is.


4. Minőségi környezet és életminőség

A régió környezeti állapotának javulásához elengedhetetlen a Nemzeti Környezetvédelmi Programban szereplő kármentesítési programok megvalósítása. A komplex légszennyezés jelentős a pécsi és komlói kistérségben, a közlekedési eredetű légszennyezés különösen Pécsett és Kaposváron, a nitrogén-dioxid koncentrációja pedig Pécsett és Komlón. A felszíni vizek védelménél kiemelendő a Balaton, a sóterheléssel kapcsolatosan a Kapos és Duna folyók. A felszín alatti vizek védelme érdekében fel kell számolni a felhalmozódott szennyezéseket Szekszárdon (Lőtéri vízbázis, Veszélyes hulladéktároló), Pécsett (Edison út, Tortyogó), és Garéban. Védeni kell a sérülékeny ivóvízbázisok területeit a Duna-mentén és Baranya nagy részén. Az arzénszennyezés elhárítása Dél-Baranyában jelent feladatot. A középtávon tájvédelmi körzetté nyilvánítandó Sárvíz-mente és Szekszárdi-dombság környezeti állapotának megőrzése is kiemelt feladat. A helyi, települési léptékű szennyezett területek kármentesítését el kell végezni (illegális lerakóhelyek felszámolása). A fenntartható fejlődés érdekében ösztönözni és támogatni kell a megújuló energiaforrások felhasználásának különböző módozatait.

Az épített környezet védelme érdekében ösztönözni kell a helyi, integrált településfejlesztési akciókat és programokat. A településfejlesztési programok fenntarthatóságát és a helyi közösségi, civil kezdeményezések dinamikájának mobilizálását elősegíti az innovatív közösségi kezdeményezések támogatása.

A lakosság megfelelő színvonalú egészségügyi ellátását az aprófalvas és peremterületeken is biztosítani kell az egészségügyi ellátás szerkezetének javításával és tárgyi feltételeinek korszerűsítésével. A szolgáltatás-hiányos, főleg aprófalvas térségekben hangsúlyozottan fejleszteni kell a kommunikációs technológiák infrastruktúrájának fejlesztését (teleházak, adattovábbítást lehetővé tevő infrastruktúra), növelve ezzel az esélyegyenlőséget az információhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén.

A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (amelyekbe beletartoznak a hátrányos gazdasági-társadalmi helyzetű kistérségek lakói is) társadalmi integrációjának elősegítése, marginalizálódásuk elkerülése érdekében szükséges a szociális gazdaság és a civil szociális ellátó intézményrendszer fejlesztése, különösen a régió belső és külső perifériális övében. Támogatni kell a régiós szinten mindenütt jelen levő, települési szinten sokszor egy tömbben élő romák, marginalizálódott csoportok, tartós munkanélküliek, valamint a megváltozott munkaképességűek oktatását, szak- és átképzését, valamint a foglalkoztatásukat segítő programok megvalósulását.
A Dél-Dunántúl fejlesztési stratégia céljainak megvalósulásával a területi fejlettségbeli egyenlőtlenségek mérséklődnek mind a régión belül, mind a régió és az ország többi területe között. A kutatás-fejlesztés hangsúlyos fejlesztésével és gyakorlati hasznosulásának ösztönzésével elősegíti az innováció egyenletesebb térbeli terjedését. A régió környezeti értékeinek fejlesztése nemcsak a helyi életminőség javításához járul hozzá, hanem lehetőséget nyújt a növekvő kereslettel rendelkező öko-, gyógy-, termál- és wellness turizmus fejlesztéséhez is. A K+F hasznosuló eredményei, a rugalmas munkaerő és a javuló közlekedési feltételek hatására a térségbe irányuló tőkebefektetések értéke és a vállalkozások száma nő, a régió elszigeteltsége csökken, a térség bekapcsolódik a nemzetközi gazdasági folyamatokba.


2. 5. Észak-Magyarországi régió
Észak-Magyarországot a kilencvenes években egyértelműen homogenizálta és összekötötte a térség átfogó visszaesése, az ipari depresszió. Ugyanakkor az autópálya mentén és a Közép-Magyarországhoz legközelebb fekvő nyugati térségekben már érezhető a gazdasági fejlődés, de a régió kistérségeinek fele stagnáló, vagy elmaradott terület. A kialakult súlyos gazdasági helyzet a régiót középtávon is a magyar regionális politika legfontosabb célterületévé teszi.
A régió főbb fejlesztési irányai:
1. A gazdaság versenyképességének javítása
A régióban jelenleg a gazdaság teljesítőképessége alacsony, megújuló-képessége hiányzik és alacsony a technológiai színvonal. Kevés a vállalkozói tőke, és a viszonylag kevés beáramló külföldi tőke sem hajt végre korszerűsítő beruházásokat. A régió szempontjából ezért az egyik legfontosabb stratégiai cél a gazdaság versenyképességének javítása.
A régió tradicionális ipara válságba került (Ózd, Salgótarján térsége), a modern ipar kialakulásának pedig még csak a csírái jelentek meg (pl. Rétság, Kazincbarcika). Az iparfejlesztés távlati iránya a diverzifikált, több lábon álló iparszerkezet és a piacnak megfelelő termelési struktúra kialakítása, amihez elengedhetetlen az innováció feltételeinek megteremtése. Kiemelten fontos a vállalkozásokat és technológiai innovációt támogató létesítmények és szolgáltatásaik (Ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai központok, innovációs és technológiai, alkalmazott kutatási központok) fejlesztése, valamint az újszerű termékek, előállítási, működtetési és értékesítési eljárások terjedésének ösztönzése. A régióban a felsőfokú oktatás szerepe meghatározó. A jelentős K+F kapacitások kihasználása érdekében alapvető az intézmények és kutatóhelyek versenyképességének és ezek gazdasági szektorral való kapcsolatának az erősítése.
A korábban domináns nagyvállalati struktúrával jellemzett régióban a gazdaságfejlesztés területén különösen erősítésre szorul a KKV szektor. A kis és középvállalkozásoknál a vállalkozói és menedzsment ismeretek szélesebb körű elterjesztésével, a termék-előállítás műszaki, technológiai színvonalának javításával, hatékonyabb termelési és értékesítési formák ösztönzésével kell versenyképességet javítani
A mezőgazdaság adottságai különösen a gyümölcs- és a szőlőtermesztésnek kedveznek, emellett a régióban országos szinten legmagasabb a gyep- és erdőterületek aránya. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintje viszont alacsony, hiányoznak az ehhez szükséges tároló és feldolgozó kapacitások és a modern technológiák. Egy versenyképesebb mezőgazdaság megteremtéséhez mindenekelőtt a termőhelyi adottságoknak megfelelő, egyedi, speciálisan tájjellegű termelési formáknak kell előtérbe kerülniük. A termékszerkezet váltás mellett növelni kell a termékek feldolgozási szintjét, pótolni kell a hiányzó tároló és feldolgozó kapacitásokat, végül de nem utolsósorban javítani kell a termelők közötti együttműködést.
Az idegenforgalmi szempontból kiváló földrajzi és természeti adottságokkal (Bükki és Aggteleki Nemzeti Park, Tokaj-Hegyalja borvidéke, üdülési körzetek, világörökségi területek) rendelkező régióban, a turisztikai ágazat teljesítménye elmarad az országos átlagtól, hiányoznak a komplex turisztikai termékek, a kulturális örökség minőségi jellemzői nem megfelelőek, az infrastrukturális kapacitás korszerűtlen. Kitörési pont lehet a régió imázsának javítása, régióra jellemző specifikus turisztikai termékek fejlesztése, a turisztikai vállalkozások szolgáltatásainak fejlesztése.
2. A foglalkoztatottsági szint növelése
A régióban évek óta magas a munkanélküliség 15,6% (1998), ráadásul a munkanélküliek 60%-a tartós munkanélküli, nagy részük pedig fizikai munkás. A strukturális munkanélküliség elsősorban a korszerűtlen nehéziparral és a bányászattal rendelkező Borsod és Nógrád megyéket érinti. Sokat ront a helyzeten, hogy a munkanélküliekkel foglalkozó intézményrendszer mennyiségi és minőségi kapacitása szűkös. A régió kiemelt prioritását, a munkanélküliség csökkentését szolgálja egyrészt a piaci igényekhez illeszkedő, gyakorlat orientált képzési struktúrák támogatása, az oktatás tárgyi és technikai feltételeinek javítása, valamint az oktatási és gazdasági szféra közötti kapcsolatrendszer erősítése. Másrészről fontos a munkahelyteremtő vállalkozások támogatása. A foglalkoztatás elősegítésére irányuló programok - a tartós munkanélküliek foglalkoztatását szolgáló intézményrendszer kiépítése mellett - a strukturális munkanélküliség kezelését, illetve a tradicionális szakképzettségű munkaerő tömeges átképzését segíthetik elő.
3. Az esélyegyenlőség megteremtése
Az Észak-Magyarországi régió roma népességének száma évről-évre nő, egyes településeken (különösen Észak-Borsod, Dél-Heves és Nógrád területén) akár a 90%-ot is elérheti arányuk. A roma népesség jelentős hányada halmozottan hátrányos helyzetű, a hozzájuk kötődő intézményrendszer sokszor átláthatatlan, a számukra is elérhető (a kultúrát és tradíciókat is figyelembe vevő) tartós foglalkoztatási formák szűkösek. A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében, fontos stratégiai cél a roma kisebbség felzárkóztatásának elősegítése, amely alapvetően meghatározza a társadalomba való integrálódásuk sikerességét. A célt a speciális, rájuk szabott képzési, szakképzési lehetőségek biztosításával, speciális foglalkoztatási, és mentálhigiénés programokkal lehet elérni. Másrészről a programokat működtető intézményrendszer hatékonyságát is javítani kell, hogy a felhasznált erőforrások megfelelően szolgálják az elérendő célt.
4. Kiegyensúlyozott területi fejlődés és az életminőség javítása
A régión belül az életminőség terén jelentős térségi különbségek jelennek meg, melyeknek többek között infrastrukturális okai vannak. A belső elérhetőség a régió elnyúlt alakja, határ menti fekvése, és a domborzati viszonyai miatt - különösen Nógrád megye nyugati térségeiből és Borsod megye határmenti területeiről - kedvezőtlen, de a szomszédos térségekkel való kapcsolat is fejlesztésre szorul. A kiegyensúlyozott területi fejlődését tehát a régió elérhetőségének javításával, ezen belül is a szomszédos térségekkel való kapcsolat erősítésével, továbbá az információs és kommunikációs infrastruktúra fejlesztésével lehet biztosítani.
Az életminőségbeli elmaradottság jól tetten érhető abban, hogy magas szinten állandósult a halálozási arány, a várható élettartam a régiók között a legalacsonyabb, és elsősorban a határmenti térségekből erős az elvándorlás. Az életminőség javulását elsősorban a humán infrastrukturális szolgáltatások (egészségügyi, szociális intézményrendszer) minőségének javításával, helyi településfejlesztési akciók ösztönzésével lehet elérni. A lakosság életkörülményeit jelentősen befolyásolja a környezet minősége is. Ennek érdekében kiemelten fontos Nógrád és Borsod szennyezett ipari területeinek kármentesítése, valamint a környezeti infrastruktúra színvonalának fejlesztése, különösen Borsod megye határmenti térségeiben, amely hozzájárulhat a régió népességmegtartó képességének erősítéséhez is.
A regionális stratégia megvalósulása esetén a régió stagnáló és leszakadó kistérségeinek gazdaságszerkezete korszerűsödik, a régió képes lesz bekapcsolódni az ország gazdasági vérkeringésébe. Mindennek pozitív hatása lesz az egész ország fejlődésére, mert mérséklődnek a területi különbségek, kiegyensúlyozottabbá válik az ország területi szerkezete.


2.6. Észak-Alföldi régió

Az Észak-Alföldi régióban az egy főre jutó GDP 1999-ben az országos átlagnak mindössze 68%-a volt, és az arány 1997 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat (1997-ben 80,5% volt, 1998-ban 73,3%) és ezzel az országban az utolsó helyen áll. A régióra jellemező a rurális területek magas aránya, a szántóterületek, a szénhidrogén-lelőhelyek, a termálvíz- és az agyag-készletek viszonylag jelentősek. Ugyanakkor a régió egyes térségeiben kedvezőtlenek a termőhelyi adottságok, melyek megnehezítik a térségek felzárkóztatását, kiterjedtek a belső és külső periférikus területek. Ez alapján fontos a gazdasági szerkezet átalakítása, a képzett és rugalmas munkaerő fejlesztése és megtartása, valamint a környezet- és természetvédelem.

1. Gazdasági szerkezet átalakítása

A régió kistérségeinek több mint 60%-ában, a régió elmaradott térségeiben a munkanélküliségi ráta magasabb, mint 10%. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéje az országos érték 4,6%-a. Itt a legalacsonyabb a régióban működő vállalkozások részesedése az exportból és a vállalkozások bruttó hozzáadott értékéből. A kedvezőtlen periférikus helyzetből eredően a régió 23 kistérsége közül 20 kedvezményezett kistérség. A megyeszékhelyek térségének kivételével a vállalkozássűrűség alig kétharmada az országos átlagnak. A régióban az egy főre eső jövedelem értéke itt a legalacsonyabb. A természeti adottságok révén a régió agrár jellegű, az ipar dinamikus fejlődése még nem kezdődött meg (az országosan megtermelt ipari értékből csak 10,3%-kal részesül), az ipari parkok kihasználtsága nem megfelelő. Hasonlóan kihasználatlanok a turisztikai adottságok (Tisza, Tisza-tó, Hortobágy, termál- és gyógyvizek) is. Ugyanakkor a kiemelkedő K+F intézményi hálózata lehetőséget biztosít a kutatási potenciál kihasználásához, különösen Debrecenben, Nyíregyházán és Szolnokon.
A gazdasági szerkezet átalakításához és a foglalkoztatás javításához szükséges a nagy munkaerő igényű low-tech letelepítése és fejlesztése a gép- és műszeripari profilú középvárosi térségekben, valamint a high-tech iparágak és technológiák fejlesztése a három megyeszékhely, mint K+F központok térségében, amelyek egyben hozzájárulnak a gazdaság diverzifikálásához. A vállalkozások betelepítéséhez, illetve a meglévők megerősítéséhez fejleszteni kell a vállalkozások működési környezetét javító és a technológiai innovációt támogató létesítményeket és a meglévők szolgáltatásait (ipari parkok, inkubátorházak a közepes városokban, míg logisztikai központok Szolnokon, Debrecenben, Záhonyban). Debrecen egyetemi, Tiszavasvári vegyipari központként rendelkezik az országos átlagot meghaladó kutatói kapacitással, erre alapozva kiemelten szükséges a K+F tevékenység és a gazdaság, a kapcsolatának erősítése. Ez aktív befektetés ösztönző marketing tevékenységgel párosulva elősegítheti tőkeigényes és fejlesztési tevékenységet folytató vállalkozások letelepedését.
A gazdaság jövedelmezőségének és a foglalkoztatás javításához szükséges továbbá a helyi KKV-k fejlesztése, értékesítési lehetőségeik növelése és a nagyobb vállalatokkal való üzleti, beszállítói kapcsolatok teremtése. A vállalkozások versenyképességének javításához a régió egészében szükséges az információkhoz való naprakész hozzáférés biztosítása, amihez különösen az elmaradott kistérségekben kell fejleszteni a kommunikációs technológiák (Internet, térinformatika) infrastruktúráját.
A turizmus kihasználatlan lehetőségei a vonzerők fejlesztését, valamint a turisztikai szolgáltatások színvonalának javítását indokolják. Így tovább erősítendő Hajdúszoboszló - termálfürdőn alapuló - nemzetközi versenyképessége, a Hortobágy, mint világörökség részének, színvonalas megjelenítése, továbbá növelni kell a régió települései különösen kiemelkedő vonzerőinek (Tisza, Tisza-tó, az egyedi, tájjelleget őrző vidéki népi művészetek) látogatottságát, meg kell teremteni az öko- és rendezvényturizmus kialakításának, fejlesztésének lehetőségeit.
A közlekedési infrastruktúra fejletlensége akadályozza az áruk gyors szállítását és a munkaerő mobilitását. Ezért szükséges a régión belüli elérhetőséget javító közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése (összekötő utak építése a szórvány települések között) és az integrált közlekedési rendszerek fejlesztése, a kombinált szállítási formák, valamint a tömegközlekedés eszközállományának fejlesztésével. Mivel a régió távol van Budapesttől és a nyugat-európai piacoktól, a külső elérhetőség javítása érdekében elsősorban a debreceni, a kunmadarasi és a nyíregyházi regionális repülőterek fejlesztése fontos.

A régió versenyképességének növelése szempontjából alapvető fontosságú az A2 hazai törzshálózati és a B1 egyéb vasúti fő- és mellékvonalak korszerűsítése, a Tisza nemzetközi vízi úttá nyilvánítása, a hajózhatóság és a kikötési, rakodási feltételek biztosítása, valamint a gyorsforgalmi utak fejlesztése, különös hangsúlyt fektetve a 4-es főútra.
Az Észak-Alföldi Régió országhatár menti területein az EU-s csatlakozás után a schengeni határőrizeti szabályokat kell alkalmazni, ezért a már meglévő határátkelők korszerűsítése és a határőrizeti rendszer modernizációja mellett - a jelentős határforgalomra és az ebből adódó hosszú várakozási időre tekintettel - a jövőben új határátkelők megnyitása is indokolt. A határ dinamikus peremmé válása hozzájárul az országok közötti társadalmi és gazdasági kapcsolatok élénküléséhez.
A régió mezőgazdasági adottságainak eredményes hasznosítása érdekében szükséges a jelentős hozzáadott értéket termelő, illetve a munkaintenzív agrárbusiness megteremtése, fejlesztése, az agrárgazdaság diverzifikálása, a munkaigényes növényi kultúrák elterjesztése, a termelés, feldolgozás és értékesítés összekapcsolása (új típusú TÉSZ-ek alakítása), mezőgazdasági klaszterek létrehozása, valamint a rossz minőségű területek művelés alóli kivonása, az erdősítés fokozása.

2. Képzett és rugalmas munkaerő fejlesztése és megtartása

A gazdasági szerkezet átalakítása a humánerőforrás területén felmerülő problémák megoldását sürgeti A tartós munkanélküliség az országos átlag több mint kétszerese, különösen a hátrányos helyzetű csoportok, a romák és az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők körében. A gazdaság alacsony teljesítőképessége és a fiatal korszerkezet következtében a népesség aktivitási aránya ebben a régióban a legalacsonyabb. A magasabb képzettségűek körében a megfelelő munkalehetőségek hiánya miatt magas az elvándorlás aránya, a legjelentősebbek Csenger, Nyírbátor és Fehérgyarmat kistérségeinek vándorlási veszteségei.
A lakosság egészségi állapota összességében az országos szint körüli, ugyanakkor az egészségügyi alapellátás elérhetősége a régió falvaiban a közlekedési feltételek miatt erősen korlátozott. A lakosság rendkívül alacsony színvonalú egészségügyi ellátásának problémáján elsősorban az ellátás szerkezetének és tárgyi feltételeinek korszerűsítése segíthet. Kiemelt fontosságú, a jelentős területi különbségeket mutató progresszív betegellátás tárgyi és szervezeti feltételeinek javítása, az elavult épület- és műszerállomány korszerűsítése, felújítása az alap- és fekvőbeteg-ellátást biztosító településeken.

A régióban megjelenő és letelepülő új vállalkozások szükségessé teszik a piaci igényekhez illeszkedő szak- és átképzési programok elindítását. A rugalmas képzési és munkaerőpiaci rendszerre különösen az elmaradott, kedvezményezett térségekben van szükség. A képzések hatékony lebonyolításához szükséges a szakképzés, felsőfokú képzés infrastruktúrájának fejlesztése Debrecenben és a megyeszékhelyek térségében.
A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok társadalmi integrációjának elősegítése, marginalizálódásuk elkerülése érdekében szükséges a szociális gazdaság és a civil szociális ellátó intézményrendszer fejlesztése, különösen a régió belső és külső perifériáin. Támogatni kell a településeken belül koncentráltan élő romák, marginalizálódott csoportok, tartós munkanélküliek oktatását, szak- és átképzését, valamint a foglalkoztatásukat segítő programok megvalósulását. A munkaerőpiacon történő elhelyezkedésük segítéséhez hozzájárul a pályaorientációs rendszer fejlesztése, tanácsadás és az oktatási intézmények támogatása.

Az életminőség növeléséhez szükséges továbbá a korai halálozás okainak visszaszorítása, különösen a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint a daganatos megbetegedések terén, a megelőzés szerepének növelése, a prevenció és felvilágosítás és szűrés módszerének segítségével.

3. Környezetfejlesztés és természetvédelem

A legsúlyosabb környezeti problémák a szennyvízkezelés (a lakások 33,2%-a csatlakozott rá a szennyvízcsatorna hálózatra) és a hulladékgazdálkodás hiányosságai mellett a szikesedés következtében bekövetkező talajminőség romlás, de jelentős károkat okoz az ár- és a belvíz is.
A régióban különösen fontos a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése a szennyvízelvezetés és a korszerű hulladékgazdálkodás továbbfejlesztésén keresztül. A településeken az életminőség javításához szükséges az integrált helyi, településfejlesztési akciók ösztönzése a kulturális örökség, a természeti és épített környezet állapotának megőrzésével, javításával.

El kell végezni szennyezett területek kármentesítését, a Tisza menti kistérségekben fejleszteni kell az ár- és belvízvédelmi rendszereket. A természetvédelem és tájvédelem erősítésén belül különös figyelmet kell fordítani a Tisza és mellékfolyói szennyezésének mérését és monitoringját szolgáló, a régióval szomszédos országokra is kiterjedő figyelőszolgálat kiépítésére, a vízminőség és a talaj védelmére.

A minőségi élet feltételeinek megteremtéséhez a fent megfogalmazott feladatok megvalósítása mellett lényeges az ipari szennyezések visszaszorítása. A régióba elsősorban környezetbarát vállalkozásokat kell betelepíteni, a szennyezőanyag kibocsátás minimalizálására kell törekedni. Ehhez fontos lépés lenne a régióban a környezetvédelmi háttéripar fejlesztése.

A fenntartható fejlődés érdekében az ökológiai szemléletmód elterjesztése kiemelten fontos, amelynek megvalósulásához a célt szolgáló intézmények (iskolák, civil szervezetek, önkormányzatok) és eszközök fejlesztése szökséges.
A gazdasági szerkezet átalakításával és a kapcsolódó képzettségi szint javításával fejlődhet a régió gazdaság, hozzájárulva az országon belüli területi különbségek mérsékléséhez. A régió, a meglévő ipari parkokra, az innovációs központok szolgáltatásaira, valamint a jelen levő kutatói bázisra és felsőoktatási központokra építve a tőkeigényes és fejlesztő tevékenységet folytató vállalkozások fogadóbázisa lehet. A régió környezeti és természeti értékeinek védelme biztosítja a fenntartható fejlődés szolgálatát. A határ menti fekvésből következően, a kedvező természeti adottságokra építve és a képzettségi színvonal fejlesztésével a régió szervesen kapcsolódhat be a nemzetközi együttműködésekbe is.


2. 7. Dél-Alföldi régió
A régió országos jelentőségét máig mezőgazdasága és az arra épülő élelmiszergazdaság adja. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. A korszerűtlen foglalkoztatási szerkezet ellenére a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál kedvezőbb. A külföldi tőke aránya még nem jelentős a régió gazdaságában. A határmenti fekvés ösztönzi a vállalkozások létrejöttét, azonban számarányuk még elmarad az országos átlagtól. Egyetemi hagyományainak, kutatóbázisainak köszönhetően a régió országosan is egyedülálló K+F kapacitással bír.

A régió főbb fejlesztési irányai:

1. A régió gazdasági versenyképességének javítása

A mezőgazdasági termelés szerkezetének átalakítása a gazdasági versenyképesség javításának alapeleme. Profitorientált, versenyképes vállalkozások erősítése érdekében ösztönözni kell a helyi vállalkozások közötti együttműködést, fejleszteni kell a beszállítói kapcsolatokat, valamint segíteni kell a termékek piacra jutását. Fontos a gazdasági szerkezet diverzifikálása, a külföldi működő tőke beáramlásának ösztönzése, hogy elősegítse a technológiai és tudástranszfert, és a helyi beszállítói hálózatok bázisaként működjön. Szükséges a stratégiai jelentőségű nagyvállalatok megtelepedésének, beágyazódásának segítése, a beszállítói hálózatok kialakításának és bővítésének támogatása, a gazdasági szereplők innovációs készségének javítása. Törekedni kell környezetkímélő termelési technológiák bevezetésére, az agrárinnováció és technológiai transzfer fejlesztésére, valamint a bio- és ökogazdálkodási rendszerek elterjesztésére.

A tudás alapú gazdaság fejlődésének elősegítése érdekében fontos az innovációt és a vállalkozásokat támogató létesítmények létrehozása, valamint a vállalkozói kultúra és szaktudás fejlesztése, korszerű módszerek bevezetése.

A vállalkozásokat segítő pénzügyi szolgáltatások terén az általános tőkehiányra reagálva regionális kockázati tőketársaság létrehozása szükséges, valamint egy új, bővített mikrohitel-alap megteremtése (országos szinten Békés megye, illetve Bács-Kiskun déli kistérségei a legszegényebbek a külföldi tőkebeáramlás tekintetében).

A kutatóintézetek, egyetemi és főiskolai tanszékek és vállalkozások szoros együttműködése érdekében fokozni kell az agrárszektor innovációs képességét, javítani kell a K+F és az innováció-transzfer feltételeit, ösztönözni kell a kutatóintézetek, egyetemi és főiskolai tanszékek és vállalkozások közötti együttműködést.

Alapvető feladat a turizmusban dolgozó vállalkozások szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a regionális gazdasági és turisztikai promóciós tevékenységek támogatása. A Dél-Alföldi régióban a hagyományokkal rendelkező és kiemelt fontosságú gyógyturizmus mellett az ún. zöld turizmus (Alsó-Duna, Alsó-Tisza, Körösök vidéke), falusi turizmus, hobby- és aktív turizmus fejlesztésére kell hangsúlyt fektetni. Javítani kell a kulturális és rendezvény turizmus infrastruktúráját.

2. A gazdasági infrastruktúra fejlesztése
A gazdasági infrastruktúra fejlesztés megvalósulása alapvetően a régió külső-belső elérhetőségének javításán, a turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseken, illetve a vállalkozások infrastrukturális feltételeinek javításán valamint az ipari parkok, logisztikai központok és kutató központok fejlesztésén keresztül érhető el. Történtek konkrét lépések ezek javítása érdekében, új határátkelőhelyek nyíltak a térségben, és 1990 óta az országosnál nagyobb mértékben növekedett a kereskedelmi szállásférőhelyek és a vendégéjszakák száma, viszont ezek az értékek még mindig 20-30%-kal maradnak el az országos átlagtól. A megyeszékhelyek elérhetősége országos viszonylatban átlagos, egyedül a Duna menti dél-nyugati kistérségek közelíthetők meg nehezebben.

A régió külső-belső elérhetőségét javító közlekedési infrastruktúrafejlesztés (közúti, vasúti, légi, vízi) nélkülözhetetlen. Javítani kell a közlekedés szervezésén és minőségén, úthálózat fejlesztésekkel, elkerülő-, illetve kerékpárutak építésével.

A vállalkozói infrastruktúra fejlesztés az új logisztikai központok, ipari parkok, üzleti központok kialakításával, valamint a már meglévők támogatásával történhet. Fontos a befektetések ösztönzése, és egyéb beruházások támogatása a regionális gazdaság erősítése érdekében.

Kiemelt fontossággal bírnak a turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések.

3. Az életminőség javítása

A Dél-Alföldi régióban a négy legjelentősebb városhoz tartozó kistérség kivételével az összes többi az elmaradott, fejletlenebb kategóriába tartozik. A komplex kistérségi mutató alapján a régió kistérségei teljesen átlagosak, nincs igazán kiugró terület. Az ország jelenlegi kedvezőtlen demográfiai helyzete erre a régióra is igaz. Folyamatos a népességcsökkenés, mert magas a halandóság, és negatív a vándorlási egyenleg is.

A cél elérésének érdekében szükséges a kistelepülések külterületének minőségét, valamint a környezet általános állapotát javítani, az ott élő népesség által igénybe vett szolgáltatásokat fejleszteni. A kistelepülések fejlesztését a tanyafejlesztés támogatásával, a kistelepülési és tanyasi ellátórendszerek fejlesztésével, a tanyasi - esetenként hátrányos helyzetű - rétegek számára gazdálkodási ismeretek nyújtásával lehet elősegíteni.

Elengedhetetlen a környezetvédelmi infrastruktúra (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés) fejlesztése, valamint az állami felelősség körébe tartozó szennyezett területek kármentesítése (a régióban található megyei jogú városok szennyvíztisztító telepeinek bővítése és rekonstrukciója szükséges). A nagyobb folyók árvízvédelmi műveinek fejlesztése kiemelt feladat. A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása, különösen a mezőgazdaság területén nem csak a környezetvédelem érdeke, hanem a helyi gazdaságra is élénkítő hatással van.

Az egészségügy átszervezésének feladatai főként a régió elnéptelenedő térségeit érintik (főleg Békés és Bács-Kiskun déli részén). Az egészségügyi ellátás szerkezetének és tárgyi feltételeinek korszerűsítése kiemelt szempont. Javítani kell a rendelőintézeti ellátást, a járóbeteg-szakellátást a szakorvosi ellátás elérhetőségének javításával területileg kiegyenlítettebbé kell tenni. Speciális foglalkoztatási program indítása szükséges a roma lakosság és a hátrányos helyzetűek számára, elsősorban a nagyobb munkanélküliséggel sújtott térségekben (Észak- és Dél-Békés, Mórahalmi, Bácsalmási kistérségek).

A közoktatás szempontjából a Dél-Alföld jelentős része az ellátási hiányosságokkal küzdő térségek közé sorolható, különösen hátrányos az egységnyi lakosra jutó oktatási férőhelyek száma a déli határmenti övezetben. Ezen, valamint a tömegoktatás színvonalán javítani szükséges.

Felsőoktatási szempontból a régió helyzete előnyös, Szeged az ország második legjelentősebb tudományos centrumának számít. Fontos feladat az egyetemi szintű műszaki felsőoktatás megteremtése. Több kisebb főiskola is működik a régióban, ezért támogatni kell a helyi és regionális főiskolai szövetségeket. Hangsúlyos szerepet kell kapnia ezen intézmények egybehangolt fejlesztésének az innovációs centrumok megvalósításával összefüggésben. Szükséges a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés és felnőttképzés kialakítása, a növekedési ismeretek oktatása a KKV-k számára. Törekedni kell a "többnyelvű régió" kialakítására, megteremtésére.

Az életminőség javításában szerepet kell kapjon a civil szervezetek támogatása, regionális szerveződésük elősegítése.

4. A régió nemzetközi szerepkörének erősítése

Nem csak regionális, de európai érdek is, hogy a régiót érintő helsinki folyosók középtávon elérjék az országhatárt. Ez biztosítaná, hogy a régió becsatlakozzon az európai közlekedési vérkeringésbe. Ha ezek a fejlesztések nem valósulnak meg, akkor a Dél-Alföld nem lesz képes betölteni a kapu szerepét a balkáni országok felé.

A stratégiai cél eléréséhez a régió földrajzi fekvéséből adódó előnyök kiaknázásához nemzetközi logisztikai központok kialakítása célszerű. Ehhez kiemelt feladat a határátkelők fejlesztése, a határmenti eurorégiós együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása. A keleti piacok felé nyitás szükségszerűvé teszi a TEN korridorok kiépítését.
Szintén a nemzetközi szerepkör erősítéséhez tartozik a régióspecifikus termékeknek az európai, illetve a világpiacra történő szállítása. Ehhez elengedhetetlen, hogy a specifikus termékeket előállító üzemek folyamatosan korszerűsítsék, fejlesszék a minőségi termékgyártásukat.
Amennyiben a régiónak sikerül e fejlesztési célokat megvalósítani, a Dél-Alföld egy olyan fejlődőképes régiójává válhat Magyarországnak, amely képes lesz magasabb életszínvonalat biztosítani lakosságának. A ma még hátrányos helyzetű kistérségeinek nagy része a fejlődés útjára léphet, és így a régió hatékonyan tud majd bekapcsolódni a hazai és az európai vérkeringésbe.

2. 8. Balaton régió
A Balaton Régió egy sajátos, döntően a Balaton vizére, és környezete egyéb természeti értékeire, adottságaira alapozott és kiépült idegenforgalmi térség. Területét a Balatont érintő három statisztikai régió (Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúl) part menti és partközeli települései alkotják. Jelentős területi különbségek vannak a parti és a partközeli települések között. A térségen belül az észak-déli megosztottság mellett a kelet-nyugati divergencia is jellemző. A régió fejlődésének alapvető feltételei: a stabil környezeti állapot kialakulása, a gazdasági erőforrások aktivizálása, a turizmus jövedelemtermelő képességének javítása, valamint a rugalmas, a régiós igényeknek megfelelő humánerőforrás-bázis megerősítése.
A régió főbb fejlesztési irányai:
1. Stabil környezeti állapot kialakítása
A Balaton Régió alapvető értéke a tó. A víz minőségét, élővilágát, a táji, természeti adottságok gazdag kínálatát, a településkörnyezet egyediségét veszélyezteti a sérülékeny vízminőség (különösen veszélyeztetett a Keszthelyi-öböl), a környezeti károk felszámolásának hiányosságai, a korszerűtlen hulladékgazdálkodás (kilenc engedélyezett és több száz illegális hulladéklerakó) és a szezonális vízellátás igényeihez képest elmaradó szennyvízkezelés (a szennyvízkibocsátók által befogadóba vezetett szennyvizek a kibocsátási határértéket túllépik). A légszennyezés legfőbb oka a part menti településekre koncentrálódó közlekedés, jellemző továbbá az utak szezonális túlterheltsége.
A problémák megoldásának érdekében biztosítani kell a stabil vízminőséget és vízmennyiséget, különös figyelmet kell fordítani a tó vízkészlet-gazdálkodásának optimalizálására, a tápanyagterhelés csökkentésére (a Keszthelyi-öböl mederkotrása, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítése), valamint a vízzel kapcsolatos kutatások folytatására. A környezet minőségének megőrzéséhez fontos továbbá a természet és a tájvédelem erősítése.
A pannon táj arculatának megőrzése érdekében az előzőeken túl támogatni kell a települések integrált fejlesztését is. A szigorodó környezetvédelmi rendszabályok betartásához elengedhetetlen az alternatív, megújuló energiaforrások felhasználásának növekedése, az egységes monitoring rendszer kiépítése, a szennyvíztisztító berendezések korszerűsítése és a korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek kialakítása.
A nyári főszezonban kialakuló levegőszennyezés mérséklése érdekében át kell szervezni a régió közlekedését, ennek keretében meg kell építeni a parti települések tehermentesítő útjait, villamosítani kell az északi part vasútvonalát, javítani kell az állomások és szerelvények minőségét, továbbá ki kell alakítani egy levegőtisztasági mérőhálózatot.
A megfelelő szintű környezeti állapot eléréséhez elengedhetetlen a környezettudatos szemléletmód kialakítása.

2. A gazdasági erőforrások aktivizálása, a turizmus jövedelemtermelő képességének javítása
Az idegenforgalomban és a kereskedelemben jelentős belföldi és külföldi piaci lehetőségek rejlenek. Kiaknázásuk érdekében egyrészt a szezonális és területileg koncentrált (főként a part menti településekre jellemző), egyedi vonzerőket hasznosító komplex turisztikai vonzerő- bázist kell fejleszteni, úgy, hogy az elősegítse a szezonális foglalkoztatás okozta probléma megoldását is. Másrészt meg kell akadályozni a háttértelepülések leszakadását.
A turizmus területén profilváltásra van szükség, amelynek keretében a tömeges turizmussal ellentétben a magasabb jövedelemmel rendelkező turisták és családok kiszolgálására alkalmas turisztikai szolgáltatások kiépítését kell előnyben részesíteni. Ennek megvalósításához emelni kell a turizmusban tevékenykedő vállalkozások szolgáltatásainak színvonalát. Kiemelten fontos a Balaton egyedi értékein alapuló turisztikai vonzerők fejlesztése és a szezon meghosszabbítását hatékonyan segítő turisztikai promóciós tevékenységek támogatása.
A közúti kapacitás elégtelensége, a háttértelepülések nehézkes elérhetősége, valamint a régió komplex információs rendszerének gyengesége gátat szab a régió további fejlődésének, és a már kiépült idegenforgalmi infrastruktúra kihasználásának. Ennek megfelelően a gazdaság élénkítése és a turizmus további, minőségi fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a régió elérhetőségének javítása a térséget érintő országos közutak fejlesztésével (M7, M9, M76, a Tapolca- Veszprém közötti útszakasz gyorsforgalmi úttá fejlesztésével), a vasút kétvágányúsításával, a balatoni körvasút pályakorrekcióinak megvalósításával, a vízi közlekedés fejlesztésével, különösen a komp és a tavi hajózás feltételeinek kialakításával. A régió repülőtereinek többfunkciós hasznosításával támogatni kell légi közlekedés fejlesztését, (Sármelléken, Siófok-Kilitin, Szentkirályszabadján és Tapolcán), tehermentesítő utak építésével és a zsáktelepülések elérhetőségének javításával a belső közúthálózat fejlesztését. A turizmus élénkítése érdekében bővíteni kell a kerékpárút hálózatot bővítését, és javítani kell a közlekedés szervezését, valamint minőségét. Az információs rendszer fejlesztése területén elsősorban az információs hálózatok és rendszerek kiépítése kap prioritást.
Az innovációs elemek (vállalkozások, szervezeti egységek, piaci szereplők) a szűk parti sávban és azok centrumaiban koncentrálódnak. A háttértelepülések gazdasági aktivitásának előremozdítása, valamint népességmegtartó képességük növelése érdekében ösztönözni kell a tradicionális mezőgazdasági termények termelését, különösen a turisztikai vonzerőként is funkcionáló szőlőművelés és az ehhez kapcsolódó borászat térnyerését.

3. Rugalmas, a régiós igényeknek megfelelő humánerőforrás bázis megerősítése, a képzett munkaerő megtartása

A Balaton Régió jövőjét alapvetően befolyásolja, hogy egyrészt a humánerőforrás felkészült legyen a sokszínű fejlesztések fogadására. Ezt segíti elő a szakképzési rendszer fejlesztése, amely lehetőséget biztosít a régió területén foglalkoztatottak és a vállalkozók célirányos képzettségi színvonalának folyamatos emelésére. Mivel a foglalkoztatottak aránya a turizmusra épülő szolgáltatási szektorban magas, ezért kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a turizmushoz kapcsolódó szakmai képzés, a vendéglátóipari munkavállalók, továbbá a turisták fogadásának alapvető feltételét képező idegen nyelvi képzés. A turisztikai ágazat nagyrészt azonban csak szezonális munkalehetőséget biztosít. E probléma kezelésére megoldást nyújthat a speciális önfoglalkoztató formák elterjesztése, a munkaerő más szférában történő alkalmazása. E cél eléréséhez hozzájárul az átképzési programok támogatása, különös tekintettel a hagyományos kézműiparágak újjáélesztése, mezőgazdasági vállalkozók képzése. A szakképzés fejlesztése mellett a már kialakult iskolarendszeren belüli képzés továbbfejlesztése is kiemelt szerepet kap, főként az idegenforgalmi, környezetvédelmi és vidékfejlesztési szakember képzés területén.
A stabil környezeti állapot kialakulása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás megvalósulása, a gazdasági aktivitás növekedése, a turisztikai lehetőségek jobb kihasználása, valamint az ezekhez szükséges képzettségi szint javítása által a Balaton térsége továbbra is megőrizheti kiemelt turisztikai régió státuszát, és ezáltal hatékonyabban kapcsolódhat be az európai gazdasági térbe.


3. A RÉGIÓK STRATÉGIÁINAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSI IRÁNYOK

A fejezetben a régiók fejlesztési stratégiái alapján meghatározott és a területfejlesztés országos stratégiai céljait szolgáló beavatkozási irányok kerülnek bemutatásra. Ezen beavatkozási irányok elérését a Területfejlesztési Operatív Program végrehajtásával kell biztosítani.

1. Térségi elérhetőség és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése
1.1 Térségek közlekedési elérhetőségének javítása
1.2 A környezeti elemek, természeti értékek védelme és a környezetvédelem infrastrukturális feltételeinek javítása

2. A régiók gazdasági versenyképességének javítása
2.1 Helyi vállalkozások termelési hatékonyságának javítása
2.2 Új vállalkozások letelepedésének elősegítése a régiókban
2.3 A régiók turisztikai adottságainak jobb kihasználása

3. Az életminőség helyi tényezőinek javítása
3.1 Fenntartható térségi fejlődés, településkép megújítása és természeti értékek hasznosítása
3.2 A régiókban a szociális és egészségügyi ellátás minőségének és elérhetőségének javítása
3.3 Helyi civil társadalom, közösségek fejlesztése
3.4 A kommunikációs és információs technológiákhoz való hozzáférés segítése

4. Térségi foglalkoztatás fejlesztése
4.1 A régióban élő lakosság gazdasági igényekhez igazodó képzettségi szintjének növelése
4.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása

3.1 Térségi elérhetőség és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése

3.1.1. Térségek közlekedési elérhetőségének javítása

A régiók közötti és régión belüli fejlettségi egyenlőtlenségek kialakulásának egyik oka az egyes térségek elérhetőségében jelentkező különbség, valamint a régiókon belüli elégtelen közlekedési hálózat. A lassabb megközelíthetőség rontja a térség tőkevonzó képességét és gátolja a helyi gazdaság fejlődését. A régiókon belüli gyenge kohéziót is nagy részben a belső közlekedési útvonalak hiánya vagy rossz minősége okozza. A közlekedési szempontból perifériális helyzetű térségekben a gazdasági aktivitás alacsony, a lakosság hátrányos helyzetbe kerül a javakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférést tekintve, miközben a térség fejlesztését lehetővé tévő adottságok kihasználatlanok maradnak. Közlekedési szempontból különösen hátrányos helyzetű az Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl, valamint a kiterjedt tanyasi településhálózattal rendelkező Dél-Alföldi régió. Azonban minden régióban találhatók olyan perifériális területek, amelyek rendkívül rossz közlekedési feltételekkel bírnak.

Az áruk, szolgáltatások gyors és megbízható szállításához illetve a munkaerő mobilitásához a régiókon belül elengedhetetlen a rossz minőségű, hiányos szerkezetű közúthálózat fejlesztése. Mivel a közúti fejlesztés rendkívül időigényes, szükséges a regionális repülőtér-hálózat kiépítésével és fejlesztésével rövid távon is jelentősen javítani a régiók elérhetőségi viszonyain. A pontos és gyors áruszállítás lebonyolítását lehetővé tévő regionális repülőterek főként a multinacionális vállalatok telephelyválasztási döntéseiben játszanak jelentős szerepet. A helyi gazdaság szempontjából központi funkciókat betöltő települések hatékony és gyors elérhetőségét biztosítani kell az integrált közlekedési rendszerek kialakításával és fejlesztésével.

A fejlesztések megvalósulása várhatóan hozzájárul az országban meglévő területi (mind régiók közötti, mind régiókon belüli) különbségek csökkentéséhez. A jobb elérhetőség segíti az innovációs folyamatok térbeli terjedését és alkalmat ad arra, hogy az adott térség intenzívebben bekapcsolódjék az európai gazdasági folyamatokba.
A közlekedési elérhetőség javítása érdekében a nemzeti szintű fejlesztések keretében szükséges az országos közúti gyorsforgalmi út- és vasúti törzshálózat minőségi fejlesztése és a Duna vízi út infrastruktúrájának kiépítése. Ezek biztosítják az európai piacokról az ország jó minőségű elérését, valamint alkalmasak a földrajzi helyzetből adódó jelentős nemzetközi tranzit forgalom biztonságos levezetésére.

A fejlesztés eredményének mutatója:
" Elérhetőségi viszonyok alakulása - komplex mutató (ESS - Equivalent Straigh-line Speed); Forrás: felmérés alapján

3.1.2 A környezeti elemek, természeti értékek védelme és a környezetvédelem infrastrukturális feltételeinek javítása

Magyarország környezeti állapotában az utóbbi évtizedben kedvező változások következtek be, a környezeti elemek állapota azonban nem kielégítő. A környezetvédelmi infrastruktúra kiépítettségének nem kielégítő szintje, a hulladékgazdálkodás hiányosságai, a szennyvízkezelés megoldatlansága napjainkban is hozzájárulnak a talaj, valamint a felszínalatti, ill. felszíni vizek folyamatos szennyezéséhez. A terhelés elsősorban a Közép-Magyarországi, Közép-Dunántúli és Észak-Magyarországi régiókban a legjelentősebb, ott a legmagasabb a szennyvízkibocsátás mértéke és az elszállított települési szilárd hulladék mennyisége is. Az elmúlt évtizedek környezeti szempontokat nem kellő mértékben figyelembevevő gazdaságfejlesztésének hatására az országban jelentős kiterjedésű erősen szennyezett területek alakultak ki, melyek kármentesítésének elmaradása a további fejlődés gátját képezheti. Súlyos problémát jelent a felszíni és felszín alatti vizek minőségének nem megfelelő színvonala. Míg a felszín alatti vizek nitrát-szennyezettsége országos jelenség, addig e vizek arzén-terhelése leginkább a Dél-Alföldi régióra jellemző. Nagy tavaink vízszint és vízminőség szabályozása sem megoldott. Az Alföld és a Közép-, ill. Nyugat-Dunántúli régió egyes területein nagy az ár-, és belvízveszély, ugyanakkor a Duna-Tisza közén az elmúlt évtizedben rendkívül mélyre süllyedt a talajvíz szintje. A levegő-, és zajszennyezettség szintje különösen a nagy települések városias belterületeire és a nagy átmenő forgalmat bonyolító településekre koncentrálódik.

A környezeti elemek állapotának javítása érdekében folytatni kell a környezetvédelmi infrastrukturális beruházásokat, növelni kell a hulladékgyűjtési és kezelési rendszer kapacitását, emelni kell a hulladék-újrahasznosítás szintjét, javítani kell a szennyvízelvezetés és tisztítás arányát. A szennyezett területek kármentesítése továbbra is fontos feladat. Támogatni kell a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét szolgáló fejlesztéseket, valamint a fenntartható fejlődés követelményét szem előtt tartva a megújuló energiaforrások hasznosítását.

A cél - teljesülése esetén - nagymértékben elősegíti a területfejlesztés egyik stratégiai céljának, az erőforrások fenntartható hasznosításának megvalósulását. Az infrastrukturális - mindenekelőtt a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés terén megvalósuló - beruházások következtében csökkennek az életminőségben és a vállalkozások működési feltételeiben meglévő területi egyenlőtlenségek is.

A cél eléréséhez elengedhetetlen az ágazati hatáskörbe tartozó környezetvédelmi és vízügyi beruházások megvalósulása is a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés; a lég- és zajszennyezettség, a kármentesítés, a vízbázis-védelem, az egészséges ivóvíz biztosítása, valamint a vizek kártétele elleni védelem területén.

A fejlesztés eredményének mutatói:
" A felszín alatti vizek szennyezettsége, károsodása (µg/L); Forrás: területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség
" A települési szilárd hulladék gyűjtésébe bevont háztarások aránya; Forrás: KSH
" Harmadik tisztítási fokozattal tisztított szennyvizek aránya; Forrás: KSH
" A vízvezeték hálózatra és a közcsatorna hálózatra csatlakozott lakások arányának különbsége (közműolló); Forrás: KSH


3.2. Regionális gazdaság versenyképességének javítása

3.2.1. Új vállalkozások letelepedésének elősegítése a régiókban

Az egyes régiók eltérő fejlődési pályája miatt az új vállalkozások letelepedésének ösztönzése térségenként eltérő gazdasági környezetben mehet végbe. A három legfejlettebb régió (a Közép-Magyarországi, a Nyugat- és Közép- Dunántúli régiók) gazdasági feltételrendszere lehetőséget biztosít a vállalkozások számára az európai gazdasági folyamatokban való közvetlen részvételhez. Bekapcsolódásukra beszállítói, alvállalkozói vagy egyéb partneri minőségben, a régiókban működő multinacionális vállalkozásokkal létesített közvetlen üzleti kapcsolatokon keresztül kerülhet sor. A szabad munkaerő szűk keresztmetszete, a folyamatosan emelkedő bérszínvonal és a már elért fejlettségi szint miatt ezekben a térségekben különösen fontos a tudás és tőke intenzív iparágakba tartozó vállalkozások letelepedésének segítése. A kevésbé fejlett régiókban az eddigi fejlődési sajátosságokból következően gyengébb a tőkeabszorpciós képesség, ami az egy lakosra jutó jegyzett külföldi tőke értékének különbségeiben is nyomon követhető. Ezért ezekben a térségekben elsődleges cél a vállalkozások letelepedésének ösztönzése és a munkaintenzívebb termelési formák ösztönzése.

A cél elérése érdekében támogatni szükséges a vállalkozások működését közvetlenül segítő fizikai infrastruktúra fejlesztését és a kapcsolódó szolgáltatásokat. Az ipari parkok régióspecifikus sajátosságoknak megfelelő fejlesztése és az általuk nyújtott szolgáltatások bővítése mellett a fejletlenebb régiókban inkább ösztönzőleg hathat az inkubátorházak tevékenységének támogatása és számuk gyarapítása, míg Közép- és Nyugat-Dunántúlon az innovációt jobban segítő technológiai és alkalmazott kutatási központok és logisztikai központok fejlesztése szükséges. Támogatni kell a vállalkozások, befektetők vonzásához szükséges marketing programokat.

Ezek a fejlesztések elősegítik az innováció térbeli terjedését, valamint a régióknak az európai gazdasági térbe való sikeres bekapcsolódását. A munkahelyteremtő beruházások támogatásán keresztül pedig csökkenhetnek a foglalkoztatás, áttételesen a jövedelmi és az életkörülményekben meglévő területi különbségek.

A vállalkozások letelepedését nagymértékben befolyásolja az adott térség közlekedési elérhetősége, ami elsősorban a régiók elérhetőségét biztosító országos fejlesztéseket feltételez. Szükséges továbbá a K+F kapacitások országos szintű fejlesztése is, mely a régiókban kedvezőbb innovációs feltételeket teremthet.

A fejlesztés eredményének mutatói:
" Egy lakosra jutó működő-tőkebefektetés nagysága (ezer Ft/fő); Forrás: KSH
" Újonnan teremtett munkahelyek száma (az összes munkahely arányában); Forrás: felmérés alapján


3.2.2. Helyi vállalkozások termelési hatékonyságának javítása

A gazdaság fejlődésének alapvető feltétele a vállalkozások - különösen a Kis- és Középvállalkozások (KKV-k) - termelési hatékonyságának javítása. A hazai KKV-k exporttevékenységét és a multinacionális vállalatokkal való kapcsolataik bővítését sok esetben korlátozza működésük nem megfelelő hatékonysága, a szolgáltatások alacsony színvonala és az üzleti információk nem megfelelő áramlása. A helyi piacra termelő mikro-vállalkozásoknál - többnyire a hátrányos helyzetű, alacsony népsűrűségű térségekben - jellemző a működéshez és kisebb fejlesztésekhez szükséges beruházási források szűkössége.

A hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások piacának folyamatos bővítéséhez, az országban megtelepült multinacionális vállalatokhoz való szorosabb kapcsolódásukhoz szükséges a helyi vállalkozások közti együttműködések ösztönzése, beszállítói kapcsolataik fejlesztése és termékeik piacra jutásának segítése. A KKV-k versenyelőnyének javításához szükséges a képzési és tanácsadási programok meghonosítása, a vállalkozói kultúra és szaktudás fejlesztése, a korszerű értékesítési, termelési és menedzsment módszerek elterjesztése. A kis- és mikro vállalkozások körében különösen fejleszteni kell a termékek előállításával és a szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai és technológiai színvonalat. A termelékenység javításához szükséges a vállalkozásoknak a K+F bázisokkal való kapcsolatok erősítése közös képzési, fejlesztési programokon keresztül.

A vállalkozások termelési hatékonyságának javítása elősegíti az innováció térbeli terjedését, valamint az ország integrálódását az európai gazdasági folyamatokba. Az elmaradott térségekben történő fejlesztések hozzájárulnak a területi különbségek mérsékléséhez is.

A cél elérésének előfeltételei a K+F szféra, a műszaki infrastruktúra és az információ-technológia területén megvalósuló ágazati fejlesztések. A termelési hatékonyság javítását célszerű összekapcsolni a környezetbarát, fenntartható termelési struktúra kialakításával és erőforrás-takarékos technológiák alkalmazásának ösztönzésével.

A fejlesztés eredményének mutatói:
" KKV-k árbevételei (millió Ft); Forrás: saját felmérés / KSH / GM
" KKV-k termelékenysége (egy főre jutó termelési érték, Ft); Forrás: saját felmérés / KSH


3.2.3 A régiók turisztikai adottságainak jobb kihasználása

A gazdasági szerkezet átalakításában fontos szerepet játszik a turizmus fejlesztése. Az ágazat jövedelemtermelő képessége a régiónként eltérő természeti, kulturális értékekre épülő turisztikai vonzerők versenyképességétől és a megfelelő kapcsolódó szolgáltatások színvonalától függ. Jelenleg hazánkban a turisztikai kínálat kiépítettsége többnyire a települések általános fejlettségével és nem a valós keresleti igényekkel van összhangban. Problémát jelent az ország egész területén az erőteljes szezonalitás és viszonylag rövid tartózkodási idő. Budapestet, a gyógy- és termálfürdő helyeket, valamint a nyári szezonban a Balaton térségét kivéve átlagosan 2-3 napot töltenek a turisták a régiókban. A szezon alatt a turisztikai infrastruktúra, a kiszolgáló létesítmények túlterheltek és a vendéglátóhelyek, szállások szinte teljes mértékben kihasználtak, míg a főszezonon kívül a kapacitás kihasználása helyenként még a 20%-ot sem éri el. A főleg infrastrukturális és a szolgáltatások területén tapasztalható hiányosságok (a vonzerők közlekedési elérhetőségének nehézségei, a higiéniai feltételek hiányosságai, a szállás- és vendéglátóhelyek alacsony minősége) jelenleg esetenként az egyes üdülőterületek és települések zsúfoltságához, fogadási színvonalának romlásához, máshol a kapacitások nem megfelelő kihasználásához vezetnek. Jellemző továbbá a turisztikai feltételek nem egymást erősítő, összehangolt kihasználása, hanem egyedi kiajánlása a szétaprózódott turisztikai marketing tevékenységek miatt.

A cél eléréséhez szükséges egyrészt a régiók egyedi értékein alapuló turisztikai vonzerők kínálatának összehangolt fejlesztése, másrészt a turizmusban dolgozó vállalkozások (szállás- és vendéglátóhely) által nyújtott szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése. Ezek a fejlesztések hatékonyságukat csak abban az esetben képesek kiteljesíteni, ha megfelelően összehangolt regionális turisztikai marketing tevékenységgel, összehangolt termékkínálattal párosulnak.

A turisztikai vonzerők fejlesztése és a vállalkozások minőségi színvonalának emelése a természeti környezeti értékek fenntarthatóságának és környezetbarát fejlesztésének figyelembevételével történik, szolgálva a fenntartható fejlődés célját. A fejlesztéseknek jelentős hatásuk van a régiók gazdasági szerkezetének átalakításában és a lakosság életkörülményeinek javításában, hozzájárulva a jövedelmekben meglévő területi különbségek csökkentéséhez.

A fenti fejlesztések nagyobb infrastrukturális beruházások nélkül nem érik el hatásukat, így a vonzerők megközelíthetőségét javító és a szükséges környezetvédelmi beruházások más intézkedések keretében kell, hogy megvalósuljanak. Ezen felül a nagyobb látogatottságot feltételező, jelentős nemzetközi vonzerejű adottságok (termál- és gyógyfürdők, várak, kastélyok, konferencia központok) fejlesztéseit - rendkívül nagy forrásigényük miatt - a gazdaságfejlesztést szolgáló ágazati programban kell megvalósítani.

A fejlesztés eredményének mutatói:
" 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma; Forrás: KSH
" Turizmusból származó bevételek alakulása; Forrás: APEH adatokból közvetett statisztikai módszerek alapján
3.3. Az életminőség helyi tényezőinek javítása

3.3.1 Településfejlesztés és a természeti értékek környezetbarát hasznosítása

Az országban sok helyütt hiányzik a gazdasági tevékenységek működését segítő tudatos településfejlesztés. A települések építészeti hagyományait és örökségeit figyelembe vevő, a modern kor igényeinek megfelelő esztétikus és rendezett településkép, valamint az aktív kulturális és társadalmi élet a helyi lakosság életminősége mellett a település tőkevonzó képességét is pozitívan befolyásolja. A legtöbb településen található építészetileg értékes, ám leromlott állagú, esetenként használaton kívüli épület, amelyek felújítva és közösségi (vagy barnaövezetben ipari) célú feladatokat ellátva kedvezően alakítja a településképet és a települések életét. A településeket körülvevő természeti környezet megfelelő állapota szintén fontos tényező a települések fejlődése érdekében. Az esztétikus településkép kialakítása, a természeti környezet állapotának megóvása, illetve megfelelő hasznosítása a lakosság magas szintű környezettudatos gondolkodásán kell, hogy alapuljon.

A fenti szempontból kritikus helyzetű területeken ezért nagyon fontos az integrált kistérségi és települési fejlesztési akciók ösztönzése. A vonzó településkép kialakításához - kapcsolódóan a települések gazdasági életének ösztönzéséhez - szükséges a jelentős kulturális, építészeti vagy helyi értékekkel rendelkező épületek megóvása és közösségi, kulturális vagy gazdasági jellegű hasznosítása. A különféle szabadidős, kulturális és művészeti programokhoz tartozó megfelelő infrastrukturális feltételek kialakítása hozzájárul a lakosság élet minőségének és a települések lakosságmegtartó erejének javításához. A fenntartható térségi fejlődéshez kapcsolódóan szükséges a természetvédelmi és tájvédelmi értékeknek megóvása és környezetbarát hasznosítása.

A fejlesztés eredményének mutatója:
" Települések népességmegtartó képessége (vándorlási egyenleg); Forrás: KSH


3. 3.2 A szociális és egészségügyi ellátás minőségének és elérhetőségének javítása

A magyar lakosság egészségügyi állapota európai viszonylatban kedvezőtlen, ezt jelzi, hogy a születéskor várható élettartam alacsonyabb az európai átlagértéknél. A halálozás területi különbségei részben a települések lélekszámával (kistelepüléseken élők várható élettartama több mint 2 évvel alacsonyabb, mint a fővárosban), részben a regionális társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekkel mutatnak egyezést, legmagasabb a várható élettartam a Nyugat-Dunántúli, míg a legalacsonyabb az Észak-Magyarországi régióban. A kedvezőtlen helyzet kialakulásának hátterében az egészségtelen életmód és a környezetszennyezés mellett az egészségügyi és szociális ellátórendszer hiányosságai állnak.

A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében alapvető jelentőséggel bír az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének átalakítása, a területi aránytalanságok megszüntetése. Halaszthatatlan feladat az egészségügy területén a megelőzést és rehabilitációt szolgáló intézményrendszer fejlesztése, a járóbeteg szakellátás arányának növelése a fekvőbeteg szakellátással szemben, a krónikus kórházi ágyak számának bővítése az aktív ágyak rovására, az otthoni szakápolás bővítése. Az egészségügyi intézményrendszer területi struktúráját a megbetegedések területi különbségeihez kell igazítani.

A szociális ellátás terén a szükségletekhez igazodó ellátórendszer kapacitásának bővítése, a szociális ellátásban tevékenykedő civil szervezetek hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtése, a falu- és tanyagondnoki rendszer fenntartása, illetve fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír. Az ellátási szintek korszerűsítését mind az egészségügyi, mind a szociális ellátás esetében a tárgyi és infrastrukturális feltételek javításával kell elérni.

Az egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése, az e téren jelentkező területi aránytalanságok megszüntetése, a hátrányos helyzetűek hatékonyabb szociális ellátásának megteremtése nagymértékben csökkenti az ország lakosai közti életminőségbeli különbségeket, hozzájárulva a területi egyenlőtlenségek mérsékléséhez.

Mind a szociális, mind az egészségügyi ellátás minősének javítását célzó, Területfejlesztési Operatív programban megvalósuló fejlesztések szorosan integrálódnak a humánerőforrás-fejlesztési, valamint az infrastruktúrafejlesztési operatív programokba.

A fejlesztés eredményének mutatói:
" Egy háziorvosra/házi gyerekorvosra jutó lakosok száma; Forrás: KSH
" Gép és műszerállomány értéke / kórházi ágy; Forrás: KSH)
" 15 percen belüli kiérkezés / 100 mentőfeladat; Forrás: OMSZ
" Teljes szociális alapellátást biztosító települések aránya; Forrás: KSH


3.3.3. A helyi civil társadalom, közösségek fejlesztése

A demokratizálási folyamat kiterjesztése érdekében szükséges az állampolgárok önkéntes kezdeményezéseinek ösztönzése és azok hasznosítása a helyi szintű, lakosságot érintő döntési folyamatokban, azok hatékonyabbá tétele mellett. Számos kezdeményezés bizonyítja a társadalomban meglévő önszerveződő képesség jelentősségét. Különösen fontos a civil szervezetek működése, mert ezek amellett, hogy hozzájárulhatnak a települések fejlesztéséhez, önálló kezdeményezéseik révén erősíthetik a helyi kötődést, és számos, az állami szféra által nem megfelelően lefedett szociális, egészségügyi, környezeti területen tudnak jó eredményeket elérni. Ugyanakkor a helyi civil és non-profit szervezetek tárgyi és humán feltételei rosszak, mindezek korlátozzák eredményességüket. A helyi szintű közigazgatás humán- és eszközállománya szintén nem megfelelő. Többek között az elavult technikai háttérnek köszönhetően az ügyintézés lassú és sokszor átláthatatlan, ami megnehezíti a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális kezdeményezések, fejlesztési elképzelések megvalósulását.

A jövőbeni fejlesztési elképzelések fenntartható megvalósítása tehát megköveteli a helyi civil társadalom (NGO) és különböző polgári kezdeményezések támogatását, intézményi hátterük és humán erőforrásaik fejlesztését. A közigazgatási ügyintézés modernizálása szükségessé teszi a működés tárgyi, műszaki feltételeinek javítását, a modern kommunikációs és információs ismeretek, készségek tréningeken, tapasztalatcserén alapuló elterjesztését. A köz- és civil szféra működési feltételeinek megteremtése mellett a két szféra közötti partnerségi kapcsolatok kiépítésének támogatása is jelentős feladat.

A fenti fejlesztések segítik a területi különbségek mérséklését, a hátrányos helyzetű területeken az életminőség javítását. A közigazgatás hatékonyabbá és modernebbé tétele pedig hozzájárul az innováció térbeli elterjedéséhez.

A fejlesztés eredményének mutatója:
" Helyi civil szervezetek száma, taglétszáma; Forrás: felmérés alapján

3.3.4. A kommunikációs és információs technológiákhoz való hozzáférés segítése

Napjainkban az "Új Gazdasághoz" való csatlakozás, a folyamatosan megújuló környezet létrehozása kulcsfontosságú azon országok számára, melyek a gazdasági versenyben nem akarnak lemaradni. Magyarország hátrányban van az informatikai és modern kommunikációs eszközök fejlesztésében és használatában élenjáró országokhoz képest. A lemaradás a technológiai és gazdasági fejlettségben, a piaci környezetben, az Internet hozzáférésben és -használatban, az elektronikus üzletvitel megoldásaiban jelenik meg. Az információs társadalomban meglévő különbségek területileg, települési szinten is jelentkeznek. A kistelepülések lemaradása jellemzőbb, az infrastrukturális hiányosságaik alacsony lakosságszámukkal és a fejlesztéshez szükséges magasabb egy főre jutó költségekkel magyarázható, míg a felhasználást korlátozza a lakosság alacsonyabb képzettségi szintje is. Ezek a települések elsősorban az ország aprófalvas régióban vannak jelen nagy számban. Az informatikai technológia nyújtotta lehetőségek jelentős részben kihasználatlanok a közszférában, különösen a közigazgatás, a települések befektetés-ösztönzése, a kultúra, a szociális és egészségügyi ellátás területén.

A lehetőségek kihasználásához nagy sebességű hálózatok építésével meg kell teremteni szükséges infrastrukturális feltételeket. Az alacsonyabb lakosságszámú településeken ezek kiépítése többnyire csak támogatással lehetséges. Ezek a fejlesztések nem csak a közösségi, hanem az egyéni felhasználás fejlődését is segítik. Ugyanakkor a közszolgáltatások minőségének javításához és a hatékonyabb ügyintézéshez szükséges a kommunikációs és információs tartalomszolgáltatások (portálok, adatbázisok, intranethálózatok) fejlesztése az ország minden területén.

A kommunikációs és információs kapcsolatok fejlesztése elsősorban az innováció térbeli elterjedését segíti elő, ami egyben hozzájárul a gazdasági és társadalmi tényezőkben meglévő területi különbségek csökkentéséhez. A modern kommunikációs eszközök használata egyben elősegíti az egyes térségek egymással való kommunikációját, másrészt bekapcsolódásukat a nemzetközi gazdasági folyamatokba.

Az információs társadalom területén csak akkor érhető el teljes siker, ha országos szinten megvalósulnak a nagyobb települések közötti gyors adatáramlás infrastrukturális fejlesztései. Ágazati feladatkörbe tartozik, hogy az oktatás minden szintjén a felhasználói szintű képzési programok induljanak, valamint hogy az infokommunikáció iránti igény felkeltésével, a számítógép vásárlások támogatásával ösztönözzék a lakossági és közösségi felhasználást.

A fejlesztés eredményének mutatói:
" Személyi számítógéppel rendelkező háztartások aránya; Forrás: KSH
" ISDN vonallal rendelkező háztartások aránya; Forrás: KSH
" Iskolákban Internet kapcsolattal rendelkező személyi számítógépekre jutó gyerekek száma; Forrás: felmérés alapján
" Internet kapcsolattal rendelkező önkormányzatok aránya; Forrás: felmérés alapján


3.4. Térségi foglalkoztatás fejlesztése

3.4.1. A régióban élő lakosság gazdasági igényekhez igazodó képzettségi szintjének növelése

A magyar munkaerőpiac az elmúlt években nagymértékben alkalmazkodott a megváltozott gazdasági helyzethez. Kiépültek és megszilárdultak a foglalkoztatáspolitika jogi és intézményi keretei. A modernizálódó gazdaságnak általánosságban magasabban képzett és új kompetenciákkal rendelkező munkaerőre van szüksége, ennek következtében jelentősen megváltozott a foglalkoztatás szerkezete. A vállalkozások igénye növekszik a számukra speciális képzettséggel és készségekkel rendelkező munkatársak alkalmazására. A foglalkoztatottak képzettségi színvonala és minőségi összetétele nagymértékben javult, szakmastruktúrája korszerűsödött, jelenleg már 80%-uk rendelkezik legalább középfokú végzettséggel. Napjainkban a munkanélküliek jelentős hányada az alacsonyan képzettek köréből kerülnek ki, legnagyobb probléma a Dél-Dunántúli, Észak-Magyarországi, és Észak-Alföldi régiókban van, ahol a regisztrált munkanélküliek 45-47%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van. A fejlettebb, nyugati régiókban is fontos a munkaerő képzettségi szintjének javítása, de ott kifejezetten a helyi gazdasági igényekhez igazodó kvalifikált munkaerőre és a képzési programoknak helyet adó intézményekre van szükség.

A cél eléréséhez szükséges a régiókban a saját gazdasági igényekhez illeszkedő, kompetencia alapú szak-, és átképzési programok támogatása. A képzés programok mellett különösen fontos a szakképzés, és a felsőfokú oktatás infrastruktúrájának fejlesztése. Ahhoz, hogy az egyéni elképzelések és igények a képzettségi szükségeltekhez megfelelően igazodjanak szükséges az oktatási intézmények által támogatott pályaorientációs tanácsadó rendszer kialakítása és fejlesztése.

A foglalkoztatottság fejlesztése hangsúlyos az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének elősegítése érdekében, valamint segíti az innováció térbeli terjedését. Amennyiben megvalósul a megfelelő foglalkoztatáspolitika, jelentősen csökkenthetők a térségek közötti fejlettségbéli különbségek, javulhat a lakosság életminősége, mivel magasabb képzettséghez magasabb jövedelem társul.

A kiemelt fejlesztési feladatok közül a leginkább ágazati jelleggel a felsőfokú oktatás infrastruktúrája bír, ez az a terület, amely a legjelentősebb beruházást igényli. Ennek az ágazati operatív programokból kell támogatást kapnia. A többi terület nem igényel kiemelkedő forrásokat, azok a regionális programokból finanszírozhatók.

A fejlesztés eredményének mutatói:
" Képzés, átképzés után elhelyezkedett munkanélküliek aránya a program utáni egy évvel; Forrás: Munkaügyi Központok felmérései
" A 18-x éves korosztályból a legalább érettségivel rendelkezők aránya (%); Forrás: KSH


3.4.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása

A munkaerőpiacról történő kirekesztődés leginkább a fogyatékosokat és a roma népességet sújtó probléma. A fogyatékosok, súlyosan egészségkárosodottak több százezres csoportjának túlnyomó többsége rokkant ellátásban részesülő inaktív státuszú, mindössze egytizedük foglalkoztatott. Hasonlóan és csak hosszabb távon megoldható feladat a mintegy félmilliósra becsült roma kisebbség munkaerő-piaci helyzete. A cigányság körében a foglalkoztatottság fele, a munkanélküliségi ráta négyszerese a nem roma lakosság körében mértnek. A tartós munkanélküliség részben következménye a hátrányos munkaerőpiaci helyzetnek, ugyanakkor a hosszan tartó munkanélküli helyzet nehezíti a további elhelyezkedési esélyeket is. Országosan a tartós munkanélküliek aránya 2/3, ez az arány magas munkanélküliségű régiókban a legmagasabb. Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon ugyanakkor a romák valamint a rokkantsági és megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők aránya magasabb az országos átlagnál.

A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának javítása érdekében szak- és átképző valamint foglalkoztatási programok támogatása indokolt. Az iskolázatlan szakképzetlen roma munkanélküliek esetében a képzettségi szint növelése és a közösségi tevékenységekben való részvételük ösztönzése, a fogyatékosok esetében a megmaradt munkaképességekre építő foglalkoztatási programok támogatása növelheti a foglalkoztatottságot.

A célhoz kapcsolódó intézkedések révén országosan mérséklődhetnek a területi különbségek a foglalkoztatottság, ezen keresztül a jövedelmi viszonyok, életkörülmények terén.

A fogyatékosok társadalmi beilleszkedésének további feltétele, a középületek akadálymentesítése, integrált oktatásuk megteremtése. Ki kell alakítani továbbá a tanulási nehézségekkel küzdő főleg roma fiatalok speciális oktatási programjait.

A fejlesztési eredményének mutatói:
" Fogyatékos népesség foglalkoztatottsági rátája; Forrás: KSH
" Roma népesség foglalkoztatottsági rátája; Forrás: KSH
" Tartós munkanélküliek aránya (OMMK)

IV. A TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM INTÉZKEDÉSEI

A regionális fejlesztési stratégiákhoz illeszkedő tevékenységek elsősorban a Területfejlesztési Operatív programban kerülnek végrehajtásra. A regionális fejlesztési stratégia sikeres megvalósulásának feltétele, hogy bizonyos regionális fejlesztési elképzelések az ágazati operatív programokban valósuljanak meg.

A Területfejlesztési Operatív Programnak elsősorban a régiók sajátos értékein alapuló fejlesztési igényeket, valamint a nemzeti területfejlesztési politika megvalósítását kell szolgálnia, így tartalma a régiók fejlesztési stratégiáján alapszik, illeszkedve az országos területfejlesztési stratégia irányvonalaihoz.

A területfejlesztés középtávú beavatkozási irányai intézkedések megvalósításán keresztül érik el eredményüket. A fejezet a Területfejlesztési Operatív Programba javasolt intézkedéseket/akciókat mutatja be. A Területfejlesztési Operatív Programba javasolt intézkedések tartalmának meghatározása az 1. sz. mellékletben szereplő szempontrendszer figyelembe vételével történt. A javasolt intézkedések/akciók végeleges megjelenése az egyeztetések következtében változhat, pontosodhat. Az intézkedéseknél a régiókat egyelőre csak felsoroltuk, a későbbiekben az intézkedések kiegészülnek az egyes régiókon belüli földrajzi beavatkozási területek részletes megjelölésével.

Az intézkedések végső csoportosítása az operatív program szerkezetétől függ, ami lehet regionális felosztású, illetve tematikus felosztású is. A beavatkozási irányok és az intézkedések közötti koherenciát az alábbi felsorolás mutatja be:

1. Térségi elérhetőség és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése
1.1 Térségek közlekedési elérhetőségének javítása
" 1. Intézkedés: Régiós elérhetőségi viszonyokat javító közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése
" 2. Intézkedés: Regionális repülőterek fejlesztése
" 3. Intézkedés: Integrált közlekedési rendszerek kialakítása

1.2 A környezeti elemek, természeti értékek védelme és a környezetvédelem infrastrukturális feltételeinek javítása
" 4. Intézkedés: Térségi környezetvédelmi infrastruktúra (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés) fejlesztése
" 5. Intézkedés: Szennyezett területek kármentesítése
" 6. Intézkedés: Megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása
" 7. Intézkedés: Vizek mennyiségi és minőségi védelmét szolgáló fejlesztések

2. A régiók gazdasági versenyképességének javítása
2.1 Új vállalkozások letelepedésének elősegítése a régiókban
" 8. Intézkedés: Vállalkozásokat és technológiai innovációt támogató létesítmények és szolgáltatásaik fejlesztése (Ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai központok, innovációs és technológiai, alkalmazott kutatási központok)

2.2 Helyi vállalkozások termelési hatékonyságának javítása
" 9. Intézkedés: Helyi vállalkozások közti együttműködések ösztönzése, beszállítói kapcsolatok fejlesztése
" 10. Intézkedés: A kisüzemi termék előállítás, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás szakmai és technológiai színvonalának emelése
" 11. Intézkedés: Innovatív intézmények és a vállalkozások közötti együttműködések elősegítése

2.3 A régiók turisztikai adottságainak jobb kihasználása
" 12. Intézkedés: Turisztikai vállalkozások szolgáltatásainak mennyiségi és minőségi fejlesztése
" 13. Intézkedés: Regionális gazdasági és turisztikai marketing tevékenységek támogatása
" 14. Intézkedés: A régiók egyedi értékein alapuló, kisebb turisztikai vonzerők fejlesztése

3. Az életminőség helyi tényezőinek javítása
3.1 Fenntartható térségi fejlődés, településkép megújítása és természeti értékek hasznosítása
" 15. Intézkedés: Integrált kistérségi és településfejlesztési akciók ösztönzése
" 16. Intézkedés: Fenntartható térségi fejlődés, természet- és tájvédelmi értékek hasznosítása

3.2 A régiókban a szociális és egészségügyi ellátás minőségének és elérhetőségének javítása
" 17. Intézkedés: Szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer tárgyi és infrastrukturális feltételeinek javítása
" 18. Intézkedés: Civil szociális és gyermekvédelmi ellátó szervezetek fejlesztése
" 19. Intézkedés: Egészségügyi ellátás szerkezetének és tárgyi feltételeinek korszerűsítése

3.3 Helyi civil társadalom, közösségek fejlesztése
" 20. Intézkedés: Helyi civil társadalmi kezdeményezések és a helyi közigazgatás modernizálásának ösztönzése

3.4 A kommunikációs és információs technológiákhoz való hozzáférés segítése
" 21. Intézkedés: Infokommunikációs technológiák infrastruktúrájának fejlesztése
" 22. Intézkedés: Az Információs társadalomhoz kapcsolódó közösségi célú tartalomszolgáltatások fejlesztésének ösztönzése

4. Térségi foglalkoztatás fejlesztése
4.1 A régióban élő lakosság gazdasági igényekhez igazodó képzettségi szintjének növelése
" 23. Intézkedés: A piaci igényekhez illeszkedő szak-, és átképzési programok támogatása, különös tekintettel a hagyományos kézműiparágak újjáélesztésére és a vállalkozói ismeretek oktatására
" 24. Intézkedés: Szakképzés, felsőfokú képzés infrastruktúrájának fejlesztése
" 25. Intézkedés: Pályaválasztási orientációs és tanácsadó rendszer kiépítése

4.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása
" 26. Intézkedés: Hátrányos helyzetűek (megváltozott munkaképességűek, romák, tartós munkanélküliek, szülés után visszatérő nők) szak- és átképzését, foglalkoztatását segítő programok támogatása


1. TÉRSÉGI ELÉRHETŐSÉG ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI INFRASTRUKTRÚRA FEJLESZTÉSE

1. Régiós elérhetőségi viszonyokat javító közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése
Az intézkedés közvetlen célja:
A közúthálózat mennyiségi és minőségi fejlesztésével a régiók belső elérhetőségi viszonyainak javítása.
Az intézkedés indoklása:
A régiók úthálózata nem felel meg a gyors és megbízható szállítás, a lakossági mobilitás, és a települések környezetét legkevésbé szennyező vonalvezetés követelményeinek. A növekvő szállítási igények okozta forgalomnövekedés ütemét nem követték az úthálózat kapacitásbővítő beruházásai. A mellékúthálózat különösen a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön hiányos, a meglévő hálózat minősége pedig országszerte rossz, az utak keskenyek és az útburkolat gyenge minősége miatt balesetveszélyes.
Az intézkedés tartalma:
" Közlekedési szempontból perifériális helyzetű települések hiányzó összekötő úthálózatainak kiépítése, valamint a rossz minőségű három- és négyszámjegyű útvonalak felújítása.
" Iparterületek, logisztikai központok és turisztikai vonzerők hiányzó, illetve elégtelen kapacitású, a közvetlen megközelítést elősegítő vagy lehetővé tévő bekötő útjainak megépítése
" Jelentős közlekedési eredetű környezeti terheléssel sújtott települések vagy településközpontok elkerülő úthálózatának kiépítése.

2. Regionális repülőterek fejlesztése
Az intézkedés célja:
A III-as kategóriájú regionális repülőterek fejlesztésével alkalmassá tenni azokat a nemzetközi személy- és áruforgalom fogadására, és ezzel megkönnyíteni a régiók gyors elérhetőségét a fejlett nemzetközi piacokról.
Az intézkedés indoklása:
Az ország közúthálózata jelenlegi állapotában nem képes biztosítani az áruk és szolgáltatások gyors és biztonságos szállítását a régiók és a fejlett külföldi piacok között, amely a gazdasági tevékenységek bővítése ellen hat. A gyorsforgalmi úthálózat kiépítésénél kisebb ráfordítással és lényegesen hamarabb kiépíthetőek a regionális repülőterek, amelyek biztosítják a betelepülő gyárak folyamatos működésének feltételeit (megbízható nyersanyag- és alkatrészellátás), a munkatársak mobilitását, és javítják a cégek szállítási megbízhatóságát. Így a régiók elérhetősége már rövidtávon is jelentősen javul, ami hozzájárul a régiók gazdasági tevékenységének bővüléséhez.
Az intézkedés tartalma:
" III-as kategóriájú repülőterek alkalmassá tétele nemzetközi személy- és áruforgalom fogadására a következő fejlesztésekkel:
" Szilárd burkolatú kifutópályák építése, felújítása vagy bővítése
" Utasforgalmi és kiszolgáló épületek építése
" Üzembiztonsági és légi-irányítási berendezések beszerzése és üzembe helyezése

3. Integrált közlekedési rendszerek kialakítása
Az intézkedés közvetlen célja:
A regionális centrumok tömegközlekedéssel történő elérhetőségének javítása az adott nagyvárosi területeken szolgáltató vállalatok tarifaközösségének létrehozásával és az integrált közlekedési rendszerek kialakításával, fejlesztésével
Az intézkedés indoklása:
A régión belüli egyenlőtlenségek kialakulásának egyik oka a régiókon belüli elégtelen közlekedési hálózat. A nagyvárosi jellegű és regionális központi funkciókat betöltő települések hatékony és gyors elérhetőségét biztosítani kell az integrált közlekedési rendszerek kialakításával és fejlesztésével. A közösségi közlekedés részarányának megőrzése vagy növelése az egyéni közlekedési móddal szemben egyben hozzájárul a közlekedési eredetű környezetszennyezés mérsékléséhez.
Az intézkedés tartalma:
" Intermodális (különböző közlekedési ágak közötti átszállási lehetőségeit biztosító) csomópontok és P+R csomópontok kialakítása, fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások
" P+R parkolók létesítése, bővítése
" Kerékpártárolók létrehozása
" Tarifaközösségek létrehozása a közforgalmú közlekedésben
" Integrált közlekedési rendszerek kialakításához szükséges infrastrukturális beruházások (kötöttpályás és úthálózat fejlesztése, megállóhelyek, utasforgalmi épületek építése)
4. Térségi környezetvédelmi infrastruktúra (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés) fejlesztése

Az intézkedés közvetlen célja:
A képződő hulladékok mennyiségének csökkenése, a hasznosított hulladékok arányának növelése és a nem hasznosuló hulladékok ártalommentes elhelyezése, ezáltal a hulladékok okozta környezet- és egészség-károsodások csökkenése. A felszíni és felszín alatti vízkészletek szennyvizek okozta szennyezésének megszüntetése, illetve határértéken belül tartása.

Az intézkedés indoklása:
A hulladékgazdálkodás színvonala jelentősen elmarad a hazai társadalmi igényektől és az európai uniós átlagtól az infrastrukturális ellátottság és a kapcsolódó szolgáltatások terén. A hulladékgyűjtési és kezelési rendszer kapacitása, logisztikája és műszaki színvonala nem felel meg a környezetvédelmi követelményeknek. A települési szilárd hulladék hasznosítható alkotóinak szelektív gyűjtése kezdeti stádiumban tart, a lakosság tájékoztatására, a visszanyert alkotók hasznosításának, értékesítésének biztosítására különös hangsúlyt kell fektetni. A lerakással ártalmatlanított hulladék magas szervesanyag tartalmát megfelelő komposztálási kapacitás kiépítésével kell csökkenteni.
A felszíni és felszín alatti vízminőség alakulásának egyik jelentős befolyásoló tényezője a települési szennyvízelvezetés- és tisztítás elégtelensége. A környezeti kockázat csökkentése érdekében növelni kell a csatornahálózatba kötött lakások számát, biztosítani kell az összegyűjtött szennyvizek megfelelő tisztítását és a szennyvíziszapok elhelyezését. Azokon a területeken, ahol a csatornázást környezeti-gazdaságossági szempontok nem indokolják korszerű, csatornapótló eljárások alkalmazása indokolt.
Az intézkedés tartalma:
" A települési folyékony és szilárd hulladék korszerű begyűjtési és szállítási rendszereinek kialakítása
" Működőképes szelektív hulladékgyűjtési rendszerek létrehozása
" A hulladék hasznosítását szolgáló berendezések, létesítmények telepítése
" Szennyvízelhelyezés létesítményeinek kialakítása, a szennyvíztisztító telepek tisztítási hatásfokának növelése
" Csatornahálózat kiépítése
" A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok befogadásához, hasznosításához és ártalmatlanításához szükséges berendezések és létesítmények támogatása
" A fenti tevékenységek eredményességét szolgáló tájékoztatási és szemléletformáló akciók megtervezése és lebonyolítása
" A beruházás jellegű tevékenységek műszaki-környezetvédelmi előkészítését szolgáló tanulmányok, tervek elkészítése


5. Szennyezett területek kármentesítése

Az intézkedés közvetlen célja:
A felszín alatti vizek, a talaj veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése és a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elosegítése.
Az intézkedés indoklása:
Az elmúlt évtizedekben olyan környezeti károk keletkeztek, melyek - vízkészletre, élővilágra, sok esetben a közvetlenül ott élő emberek egészségére és magára a gazdasági tevékenységekre gyakorolt veszélyességük miatt- a további fejlődés gátját képezik, és ezért felszámolásuk, mérséklésük feltétlenül szükséges. Ezeknek az örökölt szennyeződéseknek az a legnagyobb veszélye, hogy az emberi szem elől rejtve a talajban és ezeken keresztül a felszín alatti vizekben megmaradnak és károsító hatásuk gyakran nem a szennyezés helyén és időpontjában érezhető.
Magyarországon a szennyezett területek száma 10-20 ezer közöttire tehető, melyek közül jelentős számban az önkormányzati szféra felelős a kármentesítésért. Ha a szennyezett terület vízbázis védőövezetén fekszik, az önkormányzat szintén érdekelt a terület megtisztításában. Az intézkedés ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez járul hozzá.
Az intézkedés tartalma:
" Az önkormányzati érdekeltségű kármentesítés egyes szakaszainak (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, utóellenőrzés) elvégzése.
" Az illegális, nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakók felszámolása.
6. Megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása
Az intézkedés közvetlen célja:
A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése és a környezetszennyezés csökkentése.
Az intézkedés indoklása:
Egyes megújuló energiahordozók (biomassza, geotermikus energia, napenergia) területén jó adottságokkal rendelkezünk, melynek optimális kihasználásához a feltételek adottak. Összhangban az európai uniós tendenciákkal növelni kell a megújuló energiahordozók részarányát az energia felhasználás szerkezetében, ami kedvező hatást gyakorol a külkereskedelmi és a fizetési mérlegre. A megújuló energiahordozók bővítése esetében fosszilis energiahordozók kerülnek kiváltásra, ami csökkenti jelenlegi 53%-os importfüggőségünket, valamint hozzájárul a nem megújuló energiahordozók fenntartható használatához. A megújuló energiaforrások használatának foglalkoztatási és jövedelmi hatásai helyi szinten érezhetők.
A régiók változatos adottságokkal rendelkeznek a megújuló energiaforrások hasznosítására. Közép Dunántúlon a szélenergia hasznosítása már megkezdődött, Nyugat-Dunántúlon a geotermikus, a biomassza, a nap- és a szélenergia hasznosítására van lehetőség. Észak-Magyarország mezőgazdasági területein a biomassza megújuló energia-potenciáljára lehet építeni, Észak-Alföldön a nap-, a szél- és a geotermikus energia kihasználható. A Dél-Alföldön a napenergia, illetve a geotermikus energia érdemel említést.
Az intézkedés tartalma:
" Megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia-termelő kapacitások létesítése, pl: energetikai célú növénytermesztés, biomassza-felhasználás, geotermikus energiafelhasználás, napenergia hasznosítás.
" Megújuló energiaforrásokkal előállított villamosenergia-termelő kapacitások létesítése, pl. szélenergia hasznosítása, szerves hulladékok felhasználása.

7. Vizek mennyiségi és minőségi védelmét szolgáló fejlesztések
Az intézkedés közvetlen célja:
Az intézkedés célja az egészséges ivóvíz biztosításán, a felszíni és felszín alatti vizek minőségének javításán, és a vizek kártétele elleni védelmen keresztül a lakosság egészségi állapotának, élet és vagyonbiztonságának, ezen keresztül életminőségének javítása, a fenntartható fejlődés elősegítése; a turizmus élénkítésén keresztül a gazdasági versenyképesség növelése.
Az intézkedés indoklása:
Magyarország településeinek jelentős hányadán az ivóvíz minősége nem éri el az európai normák által meghatározott szintet. Az életminőség terén megvalósuló területi kiegyenlítés követelményének eleget téve el kell érni, hogy a lakosság 98-99 %-a európai normákkal megegyező minőségű ivóvizet fogyasszon. Magyarországon - az ország medencejellegéből fakadóan - kiemelten fontos a vízkárelhárítás és a vízrendezés, hiszen a szinte évente megjelenő ár, és belvízkárok felszámolása súlyos terheket ró a gazdaságra, és a társadalomra egyaránt. A megfelelő minőségű felszíni vizek kiváló turisztikai vonzerők, a turisztikai hasznosítás megkezdéséhez azonban számos - a vizek mennyiségi és minőségi védelmét szolgáló - beruházásra van szükség. A vízgazdálkodás hatékonyágának növelése érdekében elengedhetetlen a magas színvonalú tervező tevékenység és a helyi szinten működő vízgazdálkodási társulatok létrehozása.
Az intézkedés tartalma:
" Egészséges ivóvíz biztosításához szükséges infrastrukturális fejlesztések
" Veszélyeztetett vízbázisok biztonságba helyezését szolgáló beruházások
" Belterületi vízrendezési művek létesítése, fejlesztése, ehhez szükséges tervek készítése
" Vízminőség-védelmi célú, ill. a dombvidéki vízrendezést szolgáló tározók, szűrőmezők létesítése
" Felszíni vizek hasznosításához tanulmányok készítése
" Regionális szennyező forrás-kataszter készítése
" Balaton vízminőség-védelmét szolgáló beavatkozások
" A vizek kártétele elleni védekezést szolgáló beruházások

2. REGIONÁLISGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA


8. Vállalkozásokat és technológiai innovációt támogató létesítmények és szolgáltatásaik fejlesztése (Ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai központok, innovációs és technológiai, alkalmazott kutatási központok)

Az intézkedés közvetlen célja:
A vállalkozásokat és technológiai innovációt támogató intézmények és az általuk nyújtott szolgáltatások kialakításának és fejlesztésének célja, hogy azok az innováció, a kutatás-fejlesztés és a modern iparágak megtelepedésének kiemelt helyszíneivé váljanak, továbbá kedvező külső gazdasági környezetet, termelési feltételeket biztosítva motorját képezzék a helyi gazdaságnak.
Az intézkedés indoklása:
Az Ipari parkok folyamatosan bővülő betelepülési aránya ellenére az általuk nyújtott szolgáltatások mennyiségi és mennyiségi színvonala még alacsony. Jelenleg az Ipari parkoknak kevesebb, mint a fele nyújt valamilyen szolgáltatást a betelepült vállalkozásoknak. Innovációs szolgáltatás (többnyire tanácsadás) csak az Ipari parkok egytizedében, inkubációs szolgáltatás 15%-ában, logisztikai szolgáltatás 30%-ában található. Kiemelten fontos tehát a szolgáltatási infrastruktúra bővítése, amely kedvező környezetet biztosít új vállalkozások letelepedéséhez is. Az intézkedés megvalósítása nyomán tovább folytatódik az Ipari parkok létesítése az ország kevésbé fejlett, illetve lefedett területein, így lehetőség nyílik új vállalkozások telepítésére, illetve regionális alapokon nyugvók beindításának ösztönzésére. Az ország fejlettebb nyugati és középső régióiban pedig mód adódik a már működő Ipari parkok tevékenységi körének bővítésére, kutatási és innovációs központok kialakítására, integrálására.
Az intézkedés tartalma:
" az ország kevésbé fejlett területein új ipari parkok infrastruktúrájának kialakítása és szolgáltatásaik fejlesztése, illetve a volt ipari területek helyén és környezetében kialakított "barna mezős" beruházások támogatása
" technológiai és innovációs központok kialakítása, melyek az alábbi tevékenységeket végzik:
- közvetítői szerep a felsőoktatás, a kutatói központok és a kkv-k között a kutatási eredmények gyakorlati adaptációjának megkönnyítése érdekében;
- brókeri szerep a technológiai és innovációs szükségletek és a rendelkezésre álló kutatási lehetőségek között;
- kutatói laboratóriumok és a szükséges eszközök, gépek és berendezések biztosítása részben vagy egészben;
- információs fórumok szervezése, adatbázisok létrehozása és kezelése, szakmai információs és tájékoztató anyagok készítése és promóciója.
" a kevésbé fejlett gazdasági háttérrel bíró térségekben, illetve a sok kezdő vállalkozással és kkv-val jellemezhető régiókban inkubátorházak felállítása és szolgáltatásaiknak támogatása így:
- felszerelt irodahelyiség, internet hozzáférés és irodai szolgáltatások biztosítása;
- workshop-ok szervezése, rendezése;
- jogi, könyvviteli és pénzügyi tanácsadás nyújtása

9. Helyi vállalkozások közti együttműködések ösztönzése, beszállítói kapcsolatok fejlesztése
Az intézkedés közvetlen célja:
Az intézkedés célja a feldolgozóipar, területén működő olyan beszállítói tevékenységet folytató (vagy beszállítóvá szándékozni váló) kis- és középvállalkozások fejlesztési célú beruházásainak támogatása, ahol a fejlesztés eredményeként javul a vállalatközi kooperáció, valamint a kis- és középvállalkozások beszállítói képessége és termékeik piacra jutásának esélye.
Az intézkedés indoklása:
A gazdaság dualitását jelzi az erősen exportorientált, döntően külföldi tulajdonú nagyvállalati kör, valamint a belső piacra termelő, alapvetően hazai tulajdonú kis- és középvállalati szektor viszonylag erős szegregáltsága. Magyarországon a multinacionális nagyvállalatok által létesített beruházások sok esetben még "szigetszerűen" működnek, nem kötődnek szorosan sem közvetlen földrajzi környezetükhöz, sem az ebben a környezetben működő hazai vállalatokhoz. A magyar beszállítói arány a vámszabad-területi vállalkozások bruttó termelésére vetítve mindössze 8%, míg a vámterületi vállalatoknál is csak 45-55% körül mozog. A helyi kkv-k támogatását célzó intézkedés nyomán részben kiváltható a multinacionális nagyvállalatok külföldi beszállítói hálózata, továbbá javulnak a hazai kis- és középvállalkozások technikai, minőségi, termelési és gazdálkodási feltételei.
Az intézkedés tartalma:
A vállalkozói kapcsolatok fejlesztéséhez és a vállalkozások közti együttműködés erősítéséhez az alábbiak szükségesek:
" termék előállítását, illetve szolgáltatás nyújtását segítő technológiai fejlesztés, új eszközök, gépek berendezések vásárlásának támogatása
" minőségjavító rendszerek, minőségbiztosítási standardok, szabványok (pl.: ISO) vagy módszerek bevezetésének és fejlesztésének támogatása
" szállítási biztonság erősítését segítő logisztikai fejlesztések;
" beszállítói kapcsolatok hatékonyságát javító informatikai fejlesztések;
" beszállítói jellegű tevékenységet támogató, annak bővítését elősegítő tanácsadói hálózat kialakítása és üzemeltetése
" marketing tevékenységek támogatása
10. A kisüzemi termék előállítás, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás szakmai és technológiai színvonalának emelése
Az intézkedés közvetlen célja:
A kézműves, a kisüzemi és a kisipari tradíciók újjáélesztésének meggyorsítása, a meglévő vállalkozások életképességének biztosítása, valamint a kézműves termelésben rejlő gazdasági potenciál kiaknázása.
Az intézkedés indoklása:
A rendszerváltást megelőző időszak gazdasági környezete nem kedvezett a kisüzemi, kisipari és kézműves alapokon nyugvó termékek előállításának. A környezettudatosság erősödése, a javuló életkörülmények és a fogyasztói szokások változása következményeként napjainkban egyre szélesebb körű igény keletkezik a magas élőmunka igényű, kézműves kivitelű, valamint nagyobb szellemi értékű, egyedi gyártású termékek iránt. Magyarországon a korábbi időszakban jellemző mesterségesen visszafogott egyéni aktivitás ellenére jelentősek a kézműves, kisipari termelés hagyományai, melynek nyomai főleg a kerámiaiparban, az ötvös-, a díszkovács, a bőr, fém és fafeldolgozó tevékenységben, vagy a népi iparművészetben fedezhetőek fel Ugyanakkor, ezen hagyományos iparágak versenyképessége a lehetőségekhez képest komoly hiányosságokkal küszködik.
Így a kézműves és a kisipari hagyományokra és munkakultúrára alapozva, azokat modern technikával és korszerű szervezeti formákkal ötvözve sikeres gazdaságfejlesztés valósítható meg, ami összekapcsolható a tartós gazdasági növekedés és a társadalmi felemelkedés feltételeinek megteremtésével is.
Az intézkedés tartalma:
A kézműves, a kisüzemi és a kisipari tradíciók felfrissítése, valamint a kézműves termelésben rejlő gazdasági és humán erőforrások kiaknázása több szereplő összehangolt tevékenységét kívánja meg. Így az államon kívül fontos szerep jut a helyi és a regionális önkormányzatoknak, a helyi és regionális szintű munkaerőpiaci intézményrendszernek, a központi és a helyi vállalkozásfejlesztési intézményeknek, valamint a szakmai érdekképviseleteknek. Az intézkedés alkalmazásának keretében megvalósításra kerül többek között:
" szakmai szervezetek segítségével a piaci partnerek közötti beszállítói, termelési és értékesítési kapcsolatok megteremtésének és erősítésének támogatása
" a formatervezés és design-igényes fejlesztések támogatása
" a piacképes, ám hatékonyságban fejlesztendő kézműves/kisipari termékeket előállító vállalkozások versenyképességének megerősítése érdekében tárgyi jellegű fejlesztéseik, beruházásaik közvetlen támogatása (pl.: gépvásárlás);
" a kézműves mesterségek fejlesztésére szakmai oktatásban illetve mesterképzésben való részvétel támogatása

11. Az innovációs intézmények és a vállalkozások közötti együttműködések elősegítése
Az intézkedés közvetlen célja:
A vállalkozások és a szakképző, felsőoktatási intézetek szorosabb együttműködése, az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök kiaknázása.
Az intézkedés indoklása:
Az innováció terjedését fékezi, hogy az innovációs intézmények és a környezetükben működő vállalkozások között nem alakultak ki kölcsönösen előnyös együttműködések. A vállalkozások növekvő igénye, hogy a számukra szükséges képzettséggel és készségekkel rendelkező munkatársakat tudjanak alkalmazni. Ehhez szükséges a vállalkozások és a szakképzési, felsőoktatási intézmények kapcsolatának erősítése, ami egyben elősegíti a gyorsan változó piaci körülményekhez igazodó képzési programok kialakítását, a piaci keresletnek megfelelni képes szakemberek képzését, így jelentősen javítva a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit. Ugyanakkor a rendelkezésre álló tudományos kapacitás kihasználása támogatóan hat az innovatív tevékenységek végzésére és a tudományos tevékenységet végző intézmények gazdasági integrálására. Az intézkedés megvalósítása a nagyobb városokba koncentrálódó tudományos bázisok bevonásán keresztül kivitelezhető, regionális aspektust az adott térség általános gazdaságfejlesztési céljainak figyelembe vételével kap. Az együttműködés révén javulhat a végzettek elhelyezkedésének lehetősége és a felsőoktatási, kutató-fejlesztő intézetek által nyújtott szolgáltatások igénybevétele, kutatási eredmények hasznosítása.
Az intézkedés tartalma:
" A gazdasági életben tevékenykedő szakemberek bevonása (pl.: meghívott előadóként, óraadóként) az oktatás gyakorlat orientált fázisaiba, egyes szakmai kurzusok szervezése;
" A tudományos intézetekben (egyetemeken, kutató központokban) megtalálható szellemi erőforrás kihasználása a szaktanácsadás, az elméleti továbbképzés terén, illetve amennyiben lehetséges a gyakorlati adaptációra is alkalmas kutatási eredmények átültetésén keresztül;
" A végzés előtt álló hallgatók szakmai gyakorlatának és ezáltal tapasztalatszerzésének biztosítása a programba részt vevő vállalkozásoknál, valamint bevonásuk a vállalati szféra igényeinek is megfelelő tanulmányok készítésébe.
12. Turisztikai vállalkozások szolgáltatásainak mennyiségi és minőségi fejlesztése
Az intézkedés közvetlen célja:
A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása a régiókban és a turisztikai fogadóképesség kiegyenlítettebb területi eloszlásának elősegítése a turisztikai szolgáltatások fejlesztésével.
Az intézkedés indoklása:
Magyarországon a turizmus jövedelemtermelő képessége alacsony. Ennek legfőbb oka, hogy a turisztikai fogadóképesség alapját jelentő szállás- és vendéglátóhelyek száma és minősége, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások színvonala a turisztikai keresletnek nem felel meg.
A turisztikai kínálat több szempontból sem képes kielégíteni a turisták által támasztott igényeket. Egyrészt a szálláshely kínálat szűkös és rendkívül egyenetlen eloszlású. Másrészt a szálláshelyek és vendéglátóhelyek által nyújtott színvonal sem megfelelő, viszonylag alacsony a magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások száma, de az alacsonyabb kategóriájú szállás- és vendéglátóhelyek színvonala is fejlesztésre szorul, a turisztikai vonzerők mellett hiányoznak a kiegészítő szolgáltatások.
Az intézkedés tartalma:
" a kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátóhelyek magasabb komfortfokozatot elérő beruházásainak támogatása,
" a magánszálláshelyek (fizetővendéglátás és falusi turizmus) minőségét fejlesztő beruházások támogatása,
" a turisztikai vonzerőkhöz és a szálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatások (pl. ajándéktárgyak, kerékpárkölcsönző) fejlesztése,
" a fejlesztésekhez kapcsolódó marketing eszközök támogatása.
13. Regionális gazdasági és turisztikai marketing tevékenységek támogatása
Az intézkedés közvetlen célja:
A régiók vállalkozásainak betelepülését és a turisták térségbe vonzását elősegítő marketingtevékenységek elősegítése.
Az intézkedés indoklása:
A Magyarországról kialakult kép mind a turizmus mind a gazdaság egyéb területein nem tükrözi híven a valós helyzetet. Ennek okai a régiók önálló arculatának hiányára, a regionális marketing tevékenységek hiányosságaira vezethetők vissza.
Annak érdekében, hogy a régiók vonzó turisztikai célterületekké válhassanak szükség van színvonalas marketing eszközökre és hatékony elosztási csatornákra. A turisták tájékoztatása ugyanis sem az utazás megkezdése előtt, sem a turisztikai vonzerő helyszínén nem megoldott.
A gazdaság előrelendítése a régiókban és azon belül a külföldi-belföldi befektetői tőke vonzásához a megfelelő ösztönzők kialakításán, az infrastrukturális és a humánerőforrás fejlesztéseken túl a marketing tevékenység fokozását is indokolttá teszi. Ahhoz, hogy a befektetői lehetőségekről és a régió egyéb gazdasági inputjairól megfelelő információval rendelkezzenek a gazdaság szereplői, elengedhetetlen a gazdaság egyes ágairól regionális marketing anyagok készítése és megfelelő kommunikációja regionális rendezvényeken, szakvásárokon.
A versenyképes idegenforgalom kialakításához alapvető fontosságú, hogy a marketing akciókat összehangolt, tematikus, célcsoport-orientált megközelítés jellemezze, továbbá fontos, hogy a speciális igényeket is kielégítő, újszerű, színvonalas tájékoztató anyagok elkészítését hatékony terjesztési módszerek bevezetése kísérje.
Az intézkedés tartalma:
" Régió arculatának kialakítása
" Térségi marketing tervek elkészítése
" Regionális tematikus és összefoglaló marketing kiadványok elkészítése
" Turisztikai és gazdasági marketing akciók és kampányok támogatása (elektronikus és nyomdai promóciós anyagok, WEB lapok készítése, PR akciók, szakvásárok, kiállítások szervezése, rendezése)

14. A régiók egyedi értékein alapuló, kisebb turisztikai vonzerők fejlesztése

Az intézkedés közvetlen célja:
A régiók turisztikai adottságainak jobb kihasználása a meglévő turisztikai vonzerők minőségbeli fejlesztésével, valamint új vonzerők kiépítésével.
Az intézkedés indoklása:
A természeti adottságok közül Balaton Európa legnagyobb fürdésre alkalmas "édesvizű" tava, az ország nemzetközileg legértékesebb idegenforgalmi térsége, kiemelkedő értékű egyedi természetföldrajzi ritkaságok a nemzeti parkok és egyes tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek. Hazánk egyedülálló gyógy- és termálvízkinccsel rendelkezik, néhány nemzetközileg is ismert és látogatott fürdőhely kivételével azonban ezek idegenforgalmi hasznosítása azonban még elmarad a lehetségestől. A világi és egyházi műemlékek és a hozzájuk kapcsolódó múzeumok vonzereje európai viszonylatban csak közepes, kiaknázandó lehetőséget jelent továbbá a magas turisztikai költést igénylő, szervezett vadászat, a folyó és tópartok körüli horgászat, a megfelelő tulajdonviszonyok mellett kialakult lovaglás, lovastúrázás, a változatos vízi adottságokra építő vízi turizmus, a történelmi borvidékek, a gasztronómiai és néprajzi vonatkozású vonzótényezők, valamint a művészeti fesztiválok, sportesemények, nyári egyetemek és nemzetközi vásárok.
A vonzerők kihasználtsága elmarad a lehetőségektől - jelenleg hiányoznak a minőségi, sokoldalú hasznosítás alapfeltételei, a szolgáltatási háttér. A magas költést lehetővé tevő többféle termék összehangolt kínálataként megjelenő turisztikai termékcsomagok kínálata szűkös, az egy főre eső átlagos költés alacsony. Nincsenek kihasználva a nemzetközi trendek adta lehetőségek, mint az egyedi szolgáltatások iránti igény erősödése, a kulturális és az alternatív turizmus iránti növekvő kereslet megfelelő programok hiányában. Kedvezőtlenül befolyásolja a turisztikai termékek versenyképességét a környezeti kultúra alacsony színvonala, és a természeti értékek nem megfelelő védelme.
Az intézkedés tartalma:
" Az aktív turizmust közvetlenül kihasználó létesítmények fejlesztése (pl. kerékpártárolók, csónak és jachtkikötők, magas színvonalú lovas létesítmények);
" Bortermeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés
" Az előzőekben támogatott turisztikai termékhez közvetlenül kötődő kisebb mértékű infrastrukturális beruházások támogatása (pl. parkolók kiépítése, a terület rendezése);
" Megalapozó tanulmányok, turisztikai fejlesztési tervek készítése


3. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS HELYI ÉLETMINSÉG JAVÍTÁSA

15. Integrált kistérségi és településfejlesztési akciók ösztönzése

Az intézkedés közvetlen célja:
Ipari, kereskedelmi és turisztikai fejlesztéseket közvetetten elősegítő települési infrastruktúra és településkép megújítása a közszféra és magánszféra együttműködésének ösztönzésével, valamint a települési zöldfelületek, az épített környezet és a kulturális örökség védelme és minőségi fejlesztése.
Az intézkedés indoklása:
Az országban az integrált, a települések és kistérségek életét meghatározó, magán forrásokat is mozgósítani képes, partnerségen alapuló településfejlesztési stratégiák nem terjedtek el. Számos rendezetlen közterület, funkciójukat vesztő településközpont, hasznosítatlan vagy alulhasznosított romló állapotú iparterület, valamint nem, vagy nem megfelelően hasznosított építészeti értékkel rendelkező épületek rontják a befektetői környezetet és a helyi lakosság életminőségét.
Az intézkedés tartalma:
" Ipari zónák hasznosítási szintjének növelése funkcióváltással és rehabilitációval, valamint településközpontok és romló állapotú és alacsony státuszú, hátrányos helyzetű társadalmi vagy etnikai csoportok által lakott lakóterületek rehabilitációja a következő eszközökkel:
" Ipari területek kármentesítése, hasznosítatlan és építészetileg értéktelen épületek bontása, ipari műemlékek felújítása és hasznosítása
" Rendezett és esztétikus közterületek kialakítása és felújítása és az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzés.
" Településközpontok forgalomcsillapított vagy gyalogos zónáinak kialakítása és az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzés
" Településeken belüli zöldfelületi rendszerek kialakítása és felújítása
" A közterületek fejlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó és ahhoz szükséges közművesítés: kommunális infrastruktúra (szennyvízhálózat, csapadékvíz-elvezető hálózat) építése, felújítása.
" Civil (közösségi), kulturális, oktatási vagy helyi turisztikai információszolgáltatási tevékenységek végzésére alkalmas építészeti értékkel bíró épületek felújítása

16. Fenntartható térségi fejlődés, természet- és tájvédelmi értékek hasznosítása

Az intézkedés közvetlen célja
A természeti környezet megóvásának, a természet- és tájvédelmi területek, illetve értékek megőrzésének, fenntartásának alapvető célja a térség biodiverzitásának fenntartása, illetve az ott élők életminőségének javítása. A természeti értékek bemutatásán, környezetbarát hasznosításán keresztül növelhető a térség turisztikai vonzereje, és ezáltal ösztönözhető a térség fenntartható fejlődése.
Az intézkedés indoklása
A csatlakozó Közép-Kelet európai államok, különösen Magyarország egyik legfőbb értéke, gazdag biodiverzitása, a viszonylag épen maradt természeti öröksége. Ez mind a fenntartható fejlődés és magas életminőség elérése, mind gazdasági-társadalmi szempontból egyaránt fontos. Megőrzése - a turizmus fejlesztése révén - jó lehetőséget biztosít a helyben megtermelhető bevételek növelésére. Megújuló energiaforrásaink közül a biomassza megőrzését, bővítését jelentheti, valamint igen fontos szerepe van a globális környezetvédelmi feladatok ellátásában is.
A természetvédelmi értékek megóvásának és a helyi gazdaság fejlesztésének igénye gyakran szemben állnak egymással. Az ellentét feloldását kínálja az arra alkalmas területeken az extenzív természetbarát gazdálkodási formák elterjesztése, valamint hozzájárul az ellentét feloldásához a természetvédelem népszerűsítését és a térség turisztikai vonzerejének növelését is szolgáló természeti értékeket bemutató intézményhálózat (bemutatóhelyek, tanösvények, erdei iskolák stb.) kialakítása, illetve fejlesztése. A természeti értékek környezetkímélő hasznosítását nagymértékben hátráltatja a lakosság környezettudatának nem kielégítő szintje. A környezeti nevelés támogatása nem csak a természetvédelem, hanem az egész magyar társadalom jövőjének záloga.
Tartalom
" Regionális természetvédelmi kataszterezési és biodiverzitás-monitorozó rendszer kiépítése
" Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET) helyi elemeinek kijelölése és azokra helyi hasznosítási programok kidolgozása
" Helyi védelem alatt álló területek, értékek, ill. gazdasági korlátozás alá eső területek kiterjedésének/számának növelése, ill. ezek helyreállítása, fenntartása, kezelése
" Országos védelem alatt álló természeti értékek, természeti emlékek, egyedi tájértékek megóvása, fenntartása
" Táji, -természeti értékek megismerését szolgáló ökoturisztikai programok támogatása, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése
" A környezeti és természetvédelmi nevelés infrastrukturális feltételeinek javítása
" A helyi foglalkoztatottságot növelő extenzív természetbarát gazdálkodási formák elterjesztése az Érzékeny Természeti Területeken
" Természetes patakszabályozás ill. revitalizáció
" Tó és holtág-rehabilitáció
17. Szociális ellátórendszer tárgyi és infrastrukturális feltételeinek javítása

Az intézkedés közvetlen célja
Az intézkedés közvetlen célja a tárgyi és infrastrukturális beruházások támogatásán keresztül a szociális ellátások színvonalának és elérhetőségének javítása, amely közvetlenül hozzájárul az esélyegyenlőség megteremtéséhez, a szociális biztonság növeléséhez, valamint ezeken keresztül közvetve az egész lakosság életminőségének javításához.
Az intézkedés indoklása
Az 1990-es évek társadalmi-gazdasági átalakulása korábban nem tapasztalt méretű kihívást jelentett a szociális ellátó rendszer számára. Ennek átfogó fejlesztése arra irányul, hogy a jelenlegi ellátórendszer minél hatékonyabban működjön. Ez kivitelezhetetlen a tárgyi és infrastrukturális feltételek javítása nélkül, hiszen a szociális gondoskodást nyújtó intézmények és gyermekintézmények egy részében a működési feltételek nincsenek megfelelő szinten biztosítva.
Tartalom:
" Szociális alap, és szakellátó intézmények kiépítése és rekonstrukciója
" Szociális alap, és szakellátó intézmények eszközállományának, informatikai infrastruktúrájának fejlesztése
" Fogyatékkal élők akadálymentesítéséhez szükséges tárgyi és infrastrukturális feltételek megteremtése
" Falu- és tanyagondnoki hálózat tárgyi és infrastrukturális feltételeinek javítása
" Nappali ellátórendszer és házi segítségnyújtás kialakításához szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése
18. Civil szociális és gyermekvédelmi ellátó szervezetek fejlesztése

Az intézkedés közvetlen célja
A civil szociális ellátó szervezetek fejlesztésének célja a szociális ellátás minőségének és elérhetőségének javítása által az egész lakosság, különösen a nők, a gyermekek és a hátrányos helyzetűek életminőségének javítása.
Az intézkedés indoklása
Az 1990-es évek társadalmi-gazdasági változása új helyzetet teremtett a szociális ellátások terén. Lehetőség nyílt arra, hogy a szűkös anyagi források miatt nem megfelelően kiépített, nem kellő hatékonysággal működő állami szociális ellátórendszer kiegészítéseként non-profit társadalmi, humán szolgáltatást végző szervezetek jöjjenek létre, és lássanak el szociális tevékenységet. Az intézkedés célja a közösségi kezdeményezésekben rejlő erők felszabadítása.
Tartalom
" A szociális ellátás területén tevékenykedő újonnan létrejött és már működő non-profit szervezetek folyamatos tevékenységének, az ezek által szervezett programok megvalósításának támogatása.
19. Egészségügyi ellátás szerkezetének és tárgyi feltételeinek korszerűsítése

Az intézkedés közvetlen célja
Az intézkedés célja az egészségügyi ellátás szerkezetének átalakításán, valamint tárgyi feltételeinek korszerűsítésén keresztül az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása, ezen keresztül a lakosság jobb egészségi állapotának, illetve magasabb életminőségi szintjének elérése.

Az intézkedés indoklása
A hazai lakosság nemzetközi összehasonlításban kirívóan rossz egészségi állapotának hátterében az egészségtelen életmód és a környezetszennyezés mellett az egészségügyi ellátórendszer működési egyensúlyzavarai, az egészségügyi intézmények és tárgyi eszközök elavultsága állnak. A kedvezőtlen helyzet megszüntetéséhez elengedhetetlen az egészségügy teljes megújulása, új struktúra létrehozása, ezen belül a progresszív ellátás kialakítása, az aktív-krónikus fekvőbeteg ellátási kapacitás arányváltozása, a területi egyenlőtlenségek megszüntetése, a prevenciós és rehabilitációs intézményrendszer megerősítése. Mindezek feltétele az egészségügyi intézmények tárgyi eszközállományának felújítása, bővítése. A lakosság egészségi állapotának javítását szolgálja az önkormányzatok és civil szervezetek fokozott szerepvállalása a prevenció területén.


Tartalom:
" Prevenciós intézmények fejlesztése
" A járó- és fekvőbeteg szakellátás gép- és műszerparkjának, illetve infrastrukturális adottságainak fejlesztése
" A halmozottan hátrányos helyzetűek életkörülményeinek és egészségi állapotának javítása érdekében az egészséges életmód elterjesztését szolgáló egészségházak létrehozása, ezek tárgyi feltételeinek javítása
" Mozgó labordiagnosztikai begyűjtő rendszer létrehozása/fejlesztése

20. Helyi civil társadalmi kezdeményezések és a helyi közigazgatás modernizálásának ösztönzése

Az intézkedés közvetlen célja
A közösségi és civil kezdeményezések erősítése, partnerségen alapuló fejlesztési akciók ösztönzése és a helyi közigazgatási ügyintézés modernizálása.
Az intézkedés indoklása
A demokratizálási folyamat kiterjesztése érdekében szükséges az állampolgárok önkéntes kezdeményezéseinek ösztönzése és azok hasznosítása a helyi szintű, lakosságot érintő döntési folyamatokban, azok hatékonyabbá tétele mellett. A civil szervezetek hozzájárulnak a települések fejlesztéséhez és számos, az állami szféra által nem megfelelően lefedett szociális, egészségügyi, környezeti területen tudnak jó eredményeket elérni. Ugyanakkor a helyi civil és non-profit szervezetek tárgyi és humán feltételei rosszak, mindezek korlátozzák eredményességüket. A helyi szintű közigazgatás humán- és eszközállománya szintén nem megfelelő. Többek között az elavult technikai háttérnek köszönhetően az ügyintézés lassú és sokszor átláthatatlan, ami megnehezíti a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális kezdeményezések, fejlesztési elképzelések megvalósulását.

Az intézkedés tartalma
" Szervezetfejlesztési és projekt-menedzsment célú technikai segítségnyújtás önkormányzatoknak és település- és térségfejlesztési célokat kitűző civil szervezeteknek
" Önkormányzatoknál minőségbiztosítási (ISO) rendszer bevezetésének támogatása
" Szervezetfejlesztési programok támogatása önkormányzatok és intézményei vezetőinek
" Kompetencia alapú tréningek (pl. projekt-menedzsment, tárgyalás-tréningek, kommunikációs tréning) támogatása önkormányzati és civil szervezetek munkatársainak
" Civil és magán szférával való szoros együttműködés erősítését célzó partnerségi mintaprogramok (pilot-projektek) támogatása
" Kapcsolatépítés és belföldi tapasztalatcsere támogatása

21. Infokommunikációs technológiák infrastruktúrájának fejlesztése

Az intézkedés közvetlen célja
A kommunikációs és információs technológiákhoz való hozzáférés segítése.
Az intézkedés indoklása
Magyarország az infokommunikációs műszaki infrastruktúra kiépítettségében jelentős lemaradásban van. A számítógép park hiányosságai, a hálózatok kiépítettségi fokának alacsony szintje, az adat átvitel sebessége jelentősen megnehezíti az elektronikus információ - cserét, egyáltalán az információhoz való hozzájutást, különös a kisebb településeken. Ezért kiemelkedően fontos az informatikai hálózatok minőségi és mennyiségi fejlesztése, valamint a Teleházak rendszerének kiépítése. Így megfelelő sebességgel biztosítható a kistelepülésen élők információhoz való hozzáférése, az elektronikus kapcsolattartás, elősegíthető a számítógépes kézségek elsajátítása.
Az intézkedés tartalma
" az infokommunikációs hálózatok minőségi és mennyiségi fejlesztése
" az önkormányzatok számítógép beszerzései és fejlesztései, hálózatba kerülése
" Teleházak rendszerének kiépítése
22. Az Információs társadalomhoz kapcsolódó közösségi célú tartalomszolgáltatások fejlesztésének ösztönzése

Az intézkedés közvetlen célja
A kommunikációs és információs technológiákhoz való hozzáférés segítése.
Az intézkedés indoklása
Napjaink tendenciái szükségessé teszik a folyamatosan megújuló technológiai környezethez való alkalmazkodást. Ennek egyik fontos momentuma a Világháló és más, helyi hálózatok által nyújtott információk és tartalom szolgáltatások igénybevétele. Magyarország jelentős lemaradásban van az információs technológia használatát, illetve az információs társadalom kialakulását tekintve. Az infokommunikációs technológia nyújtotta lehetőségek kihasználtsága különösen a közszféra területén alacsony fokú.
Az intézkedés tartalma
" elektronikus - önkormányzatok: önkormányzati honlapok és adatbázisok kialakítása, települési portálok, szoftver beszerzések támogatása
" elektronikus - ügyintézés: on-line közigazgatási, szociális, egészségügyi ügyintézés, és tanácsadás, ügyintézési portálok kialakítása
" elektronikus - kultúra: on-line szolgáltatások (könyvtárak, színházak, művelődési házak) elterjedésének támogatása


4. TÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSE

23. A piaci igényekhez illeszkedő szak-, és átképzési programok támogatása, különös tekintettel a vállalkozói ismeretek oktatására

Intézkedés közvetlen célja:
A piaci igényekhez illeszkedő szakképzési programok fejlesztésével és bevezetésével megkönnyíteni a vállalkozóvá válást, a munkaerőpiacra történő bejutást, illetve a munkavállalók hatékonyabb munkavégzését. A vállalkozói ismeretek (korszerű értékesítési, termelési és menedzsment módszerek) meghonosítása és széleskörű elterjesztése.
Rövid indoklás:
A modernizálódó gazdaságnak minőségi munkaerőre van szüksége, miközben a munkaerőpiac zsugorodásával párhuzamosan jelentősen megváltozott a foglalkoztatás szerkezete. A vállalkozások által végzett tevékenységek folyamatos megújításhoz elengedhetetlen a munkavállalók szakmai ismereteinek fejlesztése. A technológiai fejlődés új típusú szakmai és képzési programok indítását teszi szükségessé. A szakmai ismeretek mellett az elhelyezkedés szempontjából felértékelődött a személyes kompetenciák és készségek, valamint a nyelvtudás, informatikai ismeretek jelentősége is. A piacgazdaság kihívásainak való megfeleléshez szükséges továbbá az egyéni vállalkozók és a kkv-k körében a vállalkozói kultúra elterjesztése, a menedzsment készségek fejlesztése. A felnőttképzési rendszer kiszélesítésével, a képzések bővítésével és minőségének javításával szükséges a munkaerőpiac igényeit kielégíteni.
Az intézkedés tartalma:
" új technológiai, gazdasági fejlődéssel kapcsolatos képzési programok kidolgozása és lebonyolítása
" vállalkozások képzési programjaink támogatása az állásrotációs programok alkalmazásával
" a munkaerőpiac által megkövetelt, egy-egy szakmaterülethez nem köthető célcsoport-orientált készségek, képességek fejlesztése (pl. az idegennyelv- és informatikai ismeretek)
" a tantervekbe, képzésekbe beépülve a személyes életvitelt segítő kompetenciák (önismeret, konfliktus-kezelés a csapat-munkára való képesség) fejlesztése
" kkv-k, egyéni vállalkozók körében szakmai szervezetek bevonásával - vállalkozói ismeretek, menedzsment készségek elsajátításának támogatása
" vállalkozói ismeretek oktatásának bevezetése a hagyományos oktatási rendszerben
24. A szakképzés és a felsőfokú oktatás infrastruktúrájának fejlesztése

Az intézkedés közvetlen célja:
A szakképzést és felsőfokú oktatást közvetlenül kiszolgáló infrastrukturális feltételek javítását célzó beruházások megvalósítása, melynek keretében kollégiumok, könyvtárak, informatikai központok, regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok kerülnek kialakításra.

Az intézkedés indoklása:
Az elmúlt években jelentősen megnőtt a felsőfokú intézményekben tanulók száma. Ez nem párosult a képzés infrastruktúrájának mennyiségi és minőségi bővülésével. Ennek következtében nem kielégítő a tanterem ellátottság, az informatikai ellátottság, a könyvtári készletek szűkösek, sok helyen nem tudnak eszközt biztosítani a megfelelő színvonalú oktatáshoz.

Az intézkedés tartalma:
" A felsőfokú és szakképző intézmények oktató termeinek bővítése
" Az intézmények informatikai rendszerének hálózati kapcsolatának fejlesztése, a minőség- és mennyiségbeli javítása
" Új kutatóhelyek létesítése, a meglévők felszereltségének javítása
" A könyvtárak technológiai modernizálása, új könyvtárak létesítése
" A kollégiumok férőhelyeinek bővítése, felszereltségük javítása
25. Pályaválasztási orientációs és tanácsadó rendszer kiépítése

Az intézkedés közvetlen célja:
Átfogó és egységes pályaválasztási orientációs és tanácsadó rendszer kiépítésével és továbbfejlesztésével az elhelyezkedés elősegítése.
Az intézkedés indoklása:
Napjainkban többlépcsőssé vált a pályaválasztás. A szakmaválasztás sokkal tudatosabb folyamattá alakul, melyhez szükséges a szakmához kapcsolódó gazdasági, társadalmi körülmények ismerete. A munkaerőpiaci kereslet is befolyásolja a pályaválasztást, tehát nem egy egyszeri döntésről van szó. A pályaorientáció segíti a tanulók pálya- és szakmaválasztását annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek, valamint tudatában legyenek pályaválasztási döntésük felelősségének. Felkészíti a tanulókat az életpálya során előforduló rugalmas pályamódosításokra.
Az intézkedés tartalma:
" Az információs centrumok kialakítása, a meglévők fejlesztése
" Ismeretterjesztő kiadványok és bemutató programok támogatása
" Pályaválasztási tanácsadó szolgáltatások bővítése és a hozzáférés javítása
26. Hátrányos helyzetűek (megváltozott munkaképességűek, romák, tartós munkanélküliek, szülés után visszatérő nők) szak- és átképzését, foglalkoztatását segítő programok támogatása

Az intézkedés közvetlen célja
A munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő csoportok esélyegyenlőségének biztosítása szak- és átképző programok indításával, a foglalkoztatásának növelésével
Az intézkedés indoklása
Az európai összehasonlításban alacsony foglalkoztatottság bizonyos társadalmi csoportok így a megváltozott munkaképességűek és az alacsony képzettségű romák körében különösen súlyos problémát jelent. A regisztrált munkanélküliek csoportján belül a legnehezebb helyzetben vannak, akik több mint fél éve regisztráltatták magukat, ők a munkanélküliek 2/3-át alkotják. Speciális problémát jelent a szülés után visszatérő nők munkaerőpiaci reintegrációjának megoldatlansága.
Az intézkedés tartalma
" A fogyatékos személyek oktatásban történő integrációjának ösztönzése, különösen a felsőfokú oktatásban.
" A megváltozott munkaképességűek munkahelyi integrációjának elősegítése annak érdekében, hogy többen dolgozzanak az egészséges emberekkel együtt.
" Távmunkaprogramok támogatása mozgáskorlátozottak számára
" Speciális oktatási- képzési-, nevelési programok támogatása tanulási nehézséggel küzdők, különösen a roma fiatalok számára
" Közmunkaprogramok a tartós munkanélküliek foglalkoztatására
" Új szakmát oktató képzések tartós munkanélküliek számára
" Tranzitfoglalkoztatási programok indítása
" Részmunkaidős foglalkoztatási programok nők számára


MELLÉKLET
SZEMPONTOK A TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM TARTALMÁNAK KIALAKÍTÁSÁHOZ
Tartalmi szempontok
A Területfejlesztési Operatív programban megvalósítandó intézkedések meghatározásánál, a régiók stratégiáján és a nemzeti területfejlesztési irányvonalakon túl figyelembe vételre került a program végrehajtásának természete. A Területfejlesztési Operatív program végrehajtásába a régióban tevékenykedő helyi szereplők (megyei és települési önkormányzatok, non-profit szervezetek) és működő vállalkozások (vagyok azok bizonyos (pl.: méret, tevékenység szerinti) típusa) mindegyike bevonásra kerül, mivel a programból támogatott intézkedések megvalósításában és azon belül a projektek végső elfogadásában közvetlenül érintettek, és a projekt kiválasztási, programmenedzsmenti döntések meghozatalához szükséges információkkal rendelkeznek.

A program végrehajtásába (pl. projektek értékelése) és megfigyelésébe (monitoringjába) bizonyos, jelentős forrással és társadalmi-gazdasági szervező erővel (központi funkciók) rendelkező önkormányzatok (megye jogú városok) közvetlenül, míg más, települési önkormányzatok képviseleti úton (kistérségek delegáltjai) kerülnek bevonásra.

A fenti szempontokat figyelembe véve és a régiók stratégiájának megvalósítását szolgálva a Területfejlesztési Operatív programba tartozó intézkedések az alábbi szempontok alapján kerültek meghatározásra.

" a helyi önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó fejlesztések az 1990. évi LXV., a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján
önkormányzatok kötelesek gondoskodni az alábbi feladatok ellátásáról:
- egészséges ivóvízellátás
- gondoskodás az általános iskolai oktatás és nevelésről
- gondoskodás egészségügyi és szociális alapellátásról
- helyi közutak és közterületek fenntartása
- közvilágítás
más feladatok:
- településfejlesztés
- épített és természeti környezet védelme
- vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
- csatornázás és szennyvíztisztítás, és hulladékgazdálkodás
- a közösségi tér biztosítása
- a helyi tömegközlekedés biztosítása
- közreműködés a helyi energiaszolgáltatás megoldásában
- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában

" egy régió vagy egy jól lehatárolható térség földrajzi adottságaival, jellemző sajátos gazdasági ágazatainak fejlesztésével összhangban lévő fejlesztések, programok. Ez érinti a turizmust, hisz a turisztikai termékek kialakítása meghatározó vonzerőket régiónként, sőt kistérségenként eltérő a természeti adottságokon alapulnak. Jellemző gazdasági ágazatok igényeitől függő képzési, oktatási, kutatási programok támogatása, melyek régiónként különböznek.
" kisebb helyi infrastrukturális fejlesztések, melyek egy kisebb földrajzi térség fejlődését segítik, a helyi nagyobb foglalkoztatási központok, a szociális és egészségügyi ellátórendszer és egyéb kulturális, közösségi szolgáltatások elérhetőségének javításával.
" egy régióban azonos cél elérése érdekében, több szervezet együttműködését igénylő, integrált fejlesztési programok/projektek.
" a helyi közösségi tevékenységet, civil szektort érintő kisebb fejlesztések, programok, melyek elsősorban a helyi, települési kisközösségek igényein alapulnak.
" a régiókban működő civil szervezetek, gazdasági társaságok, önkormányzatok tevékenységének összehangolására, segítésére megyei, regionális szinten létrejött non-profit szervezetek programjainak támogatása.
" egy régióban, vagy annak egy részében a helyi, sajátos (jellemzően földrajzi vagy társadalmi) adottságok miatt fontos, de ágazati szinten nem hangsúlyosan kezelt fejlesztési programok, mely megvalósítása igényli a helyi szereplők ismertét
" a helyi piacra termelő és szolgáltató mikro-vállalkozások fejlesztéséhez, vagy napi működési feltételeinek szinten tartásához hozzájáruló fejlesztési programok.
A Területfejlesztési Operatív programban megvalósuló tevékenységek és intézkedések konkrét tartalma a regionális fejlesztési tanácsok döntése alapján különbözhet régiónként, függően a régiók által szabadon megválasztott projekt kiválasztási kritériumoktól. Továbbá a régiók döntése alapján az egyes tevékenységek támogatási mértéke is változhat régiónként.


Finanszírozás

A Területfejlesztési Operatív programban az Európai Területfejlesztési Alapból (ERDF) és az Európai Szociális Alapból (ESF) támogatható tevékenységek valósíthatók meg. A programban a támogatható szervezetek között elsősorban a helyi szervezetek jelennek meg, így a helyi önkormányzatok és intézményeik, civil szervezetek, és helyi piacra termelő mikro-vállalkozások. Ők azok, akik elsősorban a helyi finanszírozást és a magán erőt biztosítják.

ALTERNATÍVÁK

1. A programot területfejlesztésért felelős minisztérium által kezelt, a program végrehajtáshoz rendelt célelőirányzat finanszírozza.

vagy

2. A programot együtt finanszírozzák az egyes fejlesztési tématerületek megvalósulásáért felelős minisztériumok és a területfejlesztésért felelős minisztérium által kezelt, a program végrehajtáshoz rendelt célelőirányzatok.

A hazai központi támogatás a RoP végrehajtására egységesen vonatkozó eljárásrendben kerül felhasználásra.
Azok a minisztériumok, melyek támogatási forrást biztosítanak egy intézkedés megvalósításához, a köztisztviselőkön keresztül képviselettel rendelkeznek a program végrehajtását felügyelő Monitoring Bizottságban, a projektek kiválasztásáról döntő és régiónként, valamint intézkedésenként alakuló Menedzsment Bizottságban.

A régiók közti forrásátcsoportosításról, a régiónként alakuló regionális monitoring bizottságok javaslatára a Területfejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottsága hozhat döntést. A RoP Monitoring Bizottság a régiónként alakuló monitoring bizottságok javaslatára nem csak az intézkedések közti forrásátcsoportosításról, hanem egy régió támogatási költségvetési keretén belül a prioritások közötti forrásátcsoportosításról is dönthet . Ezen túl a RoP Monitoring Bizottságnak meg van az a jogosítványa, hogy a prioritásokon belüli forrásátcsoportosításnál dönthet a régiók közötti forrásátcsoportosításról is.

A támogatási összeg régiók közti elosztásakor figyelembe kell venni a régió eltérő gazdasági fejlettségét és általános jövedelmi helyzetét. Ennek megfelelően a forrásmegosztás elvének kialakításakor a régiók lakossági és területi arányán túl, a régiók GDP-je, a régióban élő lakosok SzJA köteles jövedelme, a munkanélküliség kerülhet figyelembe vételre. A régiók a fejlesztésükre allokált támogatási összegen belül a társfinanszírozó minisztériumokkal közösen a stratégiájuk és a benne szereplő sajátos szükségletek alapján - a programkészítés szakaszában - maguk döntenek az egyes intézkedésekre fordítandó támogatási összeg nagyságáról.

Szerkezet

A Területfejlesztési Operatív program prioritásait és intézkedéseit az egyes régiók fejlesztési stratégiájának megvalósítására szolgáló beavatkozási szükségletek, fejlesztési területek határozzák meg.
ALTERNATÍVÁK

1. A programban a prioritások régiónként szerveződnek és a régiók a prioritáson belül saját maguk döntenek a számukra allokált támogatási összeg intézkedések közti felosztásáról.
vagy
2. A programban a prioritások és azok kijelölt céljaihoz vezető intézkedések a hatékony végrehajtás érdekében tematikusan szerveződnek. Az intézkedéseken belül lehetőség van régiónként a sajátos fejlesztési célok, irányvonalak érvényesítésére. A regionális sajátosságok érvényesítésére a projektek szakmai kiválasztási szempontjainál van lehetőség. A régióknak lehetőségük van arra, hogy a fejlesztésükre allokált támogatási forrásokat a stratégiájuk fejlesztési szempontrendszere alapján csoportosítsák az egyes intézkedésekre.
Annak érdekében, hogy egy regionális fejlesztési tanács áttekintse a fejlesztési javaslatait, és pontosan követni tudja az adott régióban megvalósuló intézkedések helyzetét, a prioritás és intézkedés struktúrát, csak a vonatkozó regionális jellemzőket tartalmazva, régiónként is ki kell alakítani. A régiónként kialakított prioritás és intézkedés struktúra a RoP mellékleteként tekintendő. A régiónként kialakított mellékletek a beavatkozási területeken túl tartalmaznák a pénzügyi táblázatokat és a régióra vonatkozó végrehajtási rendet, így a közreműködő szervezeteket, végső kedvezményezettek megnevezését is.

 

 


Vissza a főoldalra - Vissza a "Programjaink"-hoz - Vissza a lap tetejére

- Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -