A Holt-Berettyó menti ártéri erdő:
A telepítés következményeképpen ezek zárt tölgyesek, így csak néhány virágos növény megjelenését regisztrálhattuk idáig. Ezek a következőek:
-
szarvas kerep (Lotus corniculatus)
-
tövises iglice (Ononis spinosa)
-
fehér mécsvirág (Melandrium album)
-
orvosi somkóró (Melilotus officinalis)
-
mezei árvácska (Viola arvensis)
-
sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus)
-
közönséges nyúlánksárma (Ornithogalum pyramidale)
Mindkét erdő azonos időben lett telepítve, azonos telepítési terv szerint így fafajaik is megegyeznek és hasonló a cserje szint is. A fajok a következőek:
- kocsánytalan tölgy (Quercus robur)
- csertölgy (Quercus cerris)
- fehér nyár (Populus alba)
- fekete nyár (Populus nigra)
- magas kőris (Fraxinus excelsior)
- akác (Robinia pseudoacacia)
- fekete bodza (Sambucus nigra)
- gyepűrózsa (Rosa canina)
Állatvilág
Gerinctelen fauna:
Igazából semminemű lépés nem történt azon a téren, hogy gerinctelenek feltárását elkezdjük, ami főleg abból adódik, hogy e fajok tanulmányozása szakembert igényel. Egyenlőre nem volt lehetőségünk felkérni senkit, de bízunk benne, hogy hamarosan lesz rá anyagi fedezetünk. Néhány könnyen meghatározható faj (a rovarok rendjéből), melynek jelenlétét regisztrálhattuk:
- fecskefarkú lepke (Papilio machaon)
- atalanta lepke (Vanessa atalanta)
- nappali pávaszem (Nymphalis antiopa)
- kis rókalepke (Aglais urticae)
- fehérpettyes álcsüngőlepke (Syntomis phegea)
- közönséges tűzlepke (Lycaena phlaeas)
- közönséges boglárkalepke (Polyommatus icarus)
- piros övesbagoly (Catocala nupta)
„Az ormányosalkatú bogarak hada a bogarak rendjébe tartozik. Az egész világon elterjedtek, több, mint 40.000 fajuk ismeretes. Közös jellemzőjük, hogy növényevők (fitofágok). A növény gyökerében, szárában, levelein, virágzatában, magjában, a fák kérgében, törzsében és avarjában élnek, fejlődnek és táplálkoznak. Vannak köztük olyan fajok, melyek csak egy növényfajjal táplálkoznak (monofágok), mások egy növénycsalád rokonfajaival (oligofágok), és végül vannak kevésbé válogatós fajok, melyek tápnövényei többféle növénycsaládból tevődnek össze (polifágok). Általában évente egy nemzedékük van. Nagy többségük jól repül, de vannak fajok, amelyek nem tudnak repülni. Néhány tömegrajzásra hajlamos faj kivételével óvatos, jól rejtőzködő bogarak. Vannak köztük olyan fajok, melyek éjjel aktívak, nappal pihennek, jól elrejtőzve a naptól. A déli napot különben egyik faj sem kedveli, elbújnak az árnyékban.
Az ember által termesztett növényeken néhány fajuk károkat okozhat, de nagy többségük ártalmatlan. A biológiai egyensúlyt bízzuk ellenségeikre, a pókokra, fürkészdarazsakra, gyíkokra, békákra és madarakra. Ezzel a gondolattal szeretnénk érzékeltetni azt, hogy az emberi beavatkozás a természet világába drága és fölösleges, csak kárt okoz benne.”
(Kocs Irén, Podlussány Attila)
1996.07.03. Túrkeve, Bense-zug
· Omiamima vindobonensis (Formánek) (= Omias latirostris Penecke )
·
Eusomus ovulum Germar
· Sitona hispidulus (Fabricius)
·
Sitona humeralis Stphens
· Sitona lepidus Gyllenhal (= flavescens Marsham)
· Sitona lineatus (Linné)
· Sitona longulus Gyllenhal (= longula Gyllenhal)
· Sitona macularius (Marsham) (= crinita Herbst)
· Tanymecus palliatus (Fabricius)
· Hypera postica (Gyllenhal) (= Phytonomus variabilis Herbst)
· Mononychus punctumalbum (Herbst) (= punctum-album Herbst)
· Rhynoncus pericarpius (Linné)
· Coeliastes lamii (Fabricius)
· Tychius cuprifer (Panzer) (= Miccotrogus cuprifer Panzer)
· Tychius junceus (Reich)
· Tychius meliloti Stephens
· Tychius quinquepunctatus (Linné) (= Aoromius quinquepunctatus Linné)
· Gymnetron stimulosum (Germar)
· Pseudapion fulvirostre (Gyllenhal) (= Apion fulvirostre Gyllenhal)
· Protapion assimile (Kyrbi) (= Apion assimile Kyrbi)
· Protapion fulvipes (Fourcroy) (= Apion flavipes Paykull)
· Protapion nigritarse (Kyrbi) (= Apion nigritarse Kyrbi)
· Ischnopterapion loti (Kyrbi) (= Apion loti Kyrbi)
· Cyanapion columbinum (Germar) (= Apion columbinum Germar)
· Cyanapion platalea (Germar) (= Apion platalea Germar)
· Eutrichapion punctigerum (Paykull) (= Apion punctigernum Paykull)
· Eutrichapion melancholicum (Wencker) (= Apion melancholicum Wencker)
· Catapion jaffense (Desbrochers des Loges) (= Apion ononiphagum Schatzmayer)
· Apion frumentarium (Linné) (= Apion miniatum Germar)
Gyűjtés:Túrkeve,
Bense-zug, töltés VII. 2-5.
|
|
|
|
|||||||||
Oecetis ochracea Curtis 1825 |
12 |
1 |
|||||||||
|
Hydropsyche bulgaromanorun Malicky 1977 |
3 |
6 |
|||||||||
|
Leptocerus tineiformis Curtis 1834 |
3 |
23 |
|||||||||
|
Oecetis furva Rambur 1842 |
1 |
0 |
|||||||||
|
Ecnomus terellus Rambur 1842 |
2 |
8 |
|||||||||
|
Agrilea sexmaculata Curtis 1834 |
2 |
0 |
|||||||||
|
Neureclipsis bimaculata Linnaeus 1758 |
0 |
1 |
|||||||||
|
Psychomyia pusilla Fabricius 1781 |
2 |
0 |
Több mint kétszáz Orthoptera egyed gyűjtésével és meghatározásával kaptuk az álábbi fajlistát:
|
Tax. besorolás |
Imago |
Subim. |
Összes |
|
|
|
+ |
|
+ |
|
|
Tettigonioidae |
|
|
|
|
|
|
Phaneropteridae |
|
|
|
|
|
|
Leptofies albovittata (KOLL) |
3 |
3 |
- |
- |
6 |
|
Plysarcus denticauda (CHARP) |
1 |
- |
- |
- |
1 |
|
Conocephalidae |
|
|
|
|
|
|
Conocephalus fuscus (FABR) |
2 |
- |
- |
1 |
3 |
|
Tettigoniidae |
|
|
|
|
|
|
Gempsocleis glabra Herbst |
- |
3 |
- |
- |
3 |
|
Platicleis affinis FIEB |
36 |
22 |
10 |
17 |
85 |
|
Montana montana (KOLL) |
- |
1 |
- |
- |
1 |
|
Bicolorana bicolor |
1 |
2 |
- |
- |
3 |
|
Roeseliana roeseli (HGB) |
4 |
8 |
- |
- |
12 |
|
Acridoidea |
|
|
|
|
|
|
Catantopidae |
|
|
|
|
|
|
Calliptamus itallicus L |
3 |
4 |
- |
9 |
16 |
|
Acrididae |
|
|
|
|
|
|
Aiolopus thalassinus (FABR) |
83 |
56 |
- |
- |
139 |
|
Stenobothrus nigromaculatus H.S. |
- |
2 |
- |
- |
2 |
|
Stenobothrus stigmaticus ZUB. |
1 |
- |
- |
- |
1 |
|
Omocestus ventralis ZETT |
- |
1 |
- |
- |
1 |
|
Gliptobothrus biguttulus L |
- |
1 |
- |
- |
1 |
|
Gliptobothrus mollis CHARP |
1 |
1 |
- |
- |
2 |
|
Chorthippus longicornis LATR. |
3 |
- |
- |
- |
3 |
|
Euchorthippus pulvinatus F.W. |
4 |
14 |
- |
- |
18 |
|
Euchorthippus declivus BRIS |
14 |
19 |
- |
8 |
41 |
|
Dociostaurus brevicollis EVERVM. |
- |
3 |
- |
- |
3 |
Gyűjtési hely: Túrkeve
Gyűjtés ideje: 1996. július hó
Gyűjtés módja: fűhálózás – meg nem jelölt vegyes asszociációkból
A Plysarcus denticauda előfordulása roppant érdekes az Alföldről.
Ahhoz, hogy tudományos igényességű megállapításokat tehessünk több (lényegesen több) anyagra van szükség. Aztán kell tudni, milyen társulásokból történt a felvételezés; területi egységre is vonatkoztatva, stb. De kiindulási alapjául szolgálhat a gyűjtött anyag, mely a következő időben folytatható, tovább fejleszthető.
Kétéltűek (Amphibia):
Az osztályt kevés faj, de nagy egyedszám jellemzi. Bár sikerült néhány fajt kimutatnunk, további vizsgálatokból még várjuk újak előkerülését is.
- vöröshasú unka (Bombina bombina)
- zöld varangy (Bufo viridis)
- zöld levelibéka (Hyla arborea)
- kecskebéka (Rana esculenta)
Hüllők (Reptilia):
A halastó töltésein gyakran találkozhatunk fürge gyíkkal (Lacerta agilis), és láthatunk e osztályból a vízen úszó vízisiklót (Natrix natrix)
Madarak (Aves):
A fauna leglátványosabb képviselői a madarak, hiszen a vizsgált területen költő, fiókanevelő és táplálkozó helyeiket egyaránt megtalálják. Mivel a legkönnyebben megfigyelhető fajok is egyben, így felmérésünk is ebből a legteljesebb.
A fajok a Vous lista szerint rendszertani sorrendben vannak feltüntetve.
PODICIPITIFORMES
Podicipitdae
- Kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis): Alkalmi költő, állandó faj
- Búbos vöcsök (Podiceps cristatus): Rendszeresen költő faj
- Vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseigena): Alkalmi vendég
- Feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis): Alkalmi költő, rendszeres vonuló
PELECANIFORMES
Phalacrocoracidae
- Kárókatona (Phalacrocorax carbo): Gyakori vonuló
CICONIIFORMES
Ardeidae
- Bölömbika (Botaurus stellaris): Állandó, valószínűleg költ
- Pocgém (Ixobrychus minutus): Állandó, valószínűleg költ
- Bakcsó (Nycticorax nycticorax): Rendszeresen megfigyelhető, közelben költ
- Selyemgém (Ardeola ralloides): Rendszeresen megfigyelhető, közelben költ
- Kis kócsag (Egretta garzetta): Rendszeresen megfigyelhető, közelben költ
- Nagy kócsag (Egretta alba): Állandó, valószínűleg költ
- Szürke gém (Ardea cinerea): Rendszeresen megfigyelhető, közelben költ
- Vörös gém (Ardea purpurea): Rendszeresen megfigyelhető, alkalmilag költ
Ciconiidae
- Fekete gólya (Ciconia nigra): Gyakori őszi vonuló
- Fehér gólya (Ciconia ciconia): Rendszeresen költ
Threskiornithidae
- Batla (Plegadis falcinellus): Alkalmi vendég
- Kanalasgém (Platalea leucordia): Rendszeresen megfigyelhető
ANSERIFORMES
Anatidae
- Bütykös hattyú (Cyngus olor): Alkalmi vendég
- Vetési lúd (Anser fabalis): Gyakori, főleg őszi vonuló
- Nagy lilik (Anser albifrons): Gyakori, főleg őszi vonuló
- Nyári lúd (Anser anser): Gyakori vonuló
- Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna): Alkalmi vendég
- Fütyülő réce (Anas penelope): Gyakori tavaszi-őszi vonuló
- Kendermagos réce (Anas strepera): Kis számban rendszeresen vonul
- Csörgő réce (Anas crecca): Gyakori, nagy példányszámú vonuló
- Tőkés réce (Anas platyrchnchos): Rendszeresen költőfaj, sok telepített
- Nyílfarkú réce (Anas acuta): Gyakori, kis példányszámban vonuló
- Böjti réce (Anas querquedula): Alkalmi költő, rendszeres vonuló
- Kanalas réce (Anas clypeata): Rendszeres vonuló, valószínűleg költ
- Barát réce (Aythya ferina): Alkalmi költő, gyakori vonuló
- Cigányréce (Aythya nyroca): Alkalmi költő, rendszeres vonuló
- Kontyos réce (Aythya fuligula): Gyakori vonuló
- Kerce réce (Bucephala clangula): Alkalmi vendég
- Kékcsőrű réce (Oxyura leucocephala): Egy megfigyelése ismert, vadászterítéken
FALCONIFORMES
Accipitridae
- Barna kánya (Milvus migrans): Alkalmi vendég
- Réti sas (Haliaëtus albicilla): Gyakori téli vendég
- Barna rétihéja (Circus aeruginosus): Rendszeresen költőfaj
- Kékes rétihéja (Circus cyaneus): Gyakori téli vendég
- Hamvas rétihéja (Circus pygargus): Rendszeresen megfigyelhető
- Héja (Accipiter gentilis): Rendszeresen megfigyelhető
- Karvaly (Accipiter nisus): Ritka költő, rendszeresen megfigyelhető
- Egerész ölyv (Buteo buteo): Rendszeresen költőfaj
- Pusztai ölyv (Buteo rufinus): Alkalmi kóborló
- Gatyás ölyv (Buteo lagopus): Gyakori téli vendég
Pandionidae
- Halász sas (Pandion haliäetus): Rendszeres tavaszi vonuló
Falconidae
- Vörös vércse (Falco tinnunculus): Rendszeresen költőfaj
- Kék vércse (Falco vespertinus): Rendszeresen megfigyelhető, alkalmilag költ
- Kis sólyom (Falco columbarius): Gyakori téli vendég
- Kaba sólyom (Falco subbuteo): Rendszeresen megfigyelhető, valószínűleg költ
- Vándor sólyom (Falco peregrinus): Alkalmi vendég
GALLIFORMES
Phasianidae
- Fürj (Perdix perdix): Rendszeresen megfigyelhető
- Fogoly (Coturnix coturnix): Rendszeresen megfigyelhető (telepítve is van)
- Fácán (Phasianus colochius): Rendszeresen költőfaj, sok telepített
GRUIFORMES
Rallidae
- Guvat (Rallus aquaticus): Rendszeresen megfigyelhető
- Pettyes vízicsibe (Porzana porzana): Rendszeresen megfigyelhető
- Vízityúk (Gallinula chloropus): Rendszeresen költőfaj
- Szárcsa (Fulica atra): Rendszeresen költőfaj
Gruidae
- Daru (Grus grus): Gyakori tavaszi-őszi vonuló
CHARIDRIIFORMES
Heamatopodidae
- Csigaforgató (Haematopus ostralegus): Alkalmi vendég
Recurvirostridae
- Széki gólya (Himantopus himantopus): Gyakori tavaszi-őszi vonuló
- Gulipán (Recurvirostra avosetta): Alkalmi költő, rendszeresen megfigyelhető
Glareolidae
- Széki csér (Glareola pratincola): Gyakori vonuló, közelben alkalmilag költ
Charadriidae
- Kis lile (Charadrius dubius): Alkalmi költő, rendszeresen megfigyelhető
- Parti lile (Charadrius hiaticula): Gyakori tavaszi-őszi vonuló
- Arany lile (Pluvialis apricaria): Alkalmi vendég
- Ujjas lile (Pluvialis squatarola): Alkalmi vendég
- Bíbic (Vanellus vanellus): Rendszeresen költőfaj
Scolopacidae
- Apró partfutó (Calidris minuta): Alkalmi vendég
- Temminck-partfutó (Calidris temminckii): Alkalmi vendég
- Sarlós partfutó (Calidris ferruginea): Alkalmi vendég
- Havasi partfutó (Calidris alpina): Gyakori tavaszi-őszi vonuló
- Pajzsos cankó (Philomachus pugnax): Gyakori tavaszi-őszi vonuló
- Sárszalonka (Gallinago gallinago): Gyakori tavaszi-őszi vonuló
- Goda (Limosa limosa): Alkalmi költő, rendszeresen megfigyelhető
- Kis szélkiáltó (Numenius phaeopus): Gyakori tavaszi-őszi vonuló
- Nagy szélkiáltó (Numenius arquata): Alkalmi vendég
- Füstös cankó (Tringa erythropus): Rendszeresen megfigyelhető
- Piroslábú cankó (Tringa totanus): Alkalmi költő, rendszeresen megfigyelhető
- Tavi cankó (Tringa stagnatilis): Alkalmi vendég
- Szürke cankó (Tringa nebularia): Gyakori tavaszi-őszi vonuló
- Erdei cankó (Tringa ochropus): Gyakori tavaszi-őszi vonuló
- Réti cankó (Tringa glaerola): Gyakori tavaszi-őszi vonuló
- Billegető cankó (Actitis hypoleucos): Gyakori tavaszi-őszi vonuló
- Vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus): Alkalmi vendég
Laridae
- Kis sirály (Larus minutus): Alkalmi vendég
- Danka sirály (Larus ridibundus): Tömegfaj, (még) nem költ
- Vihar sirály (Larus canus): Gyakori őszi vonuló, téli kóborló
- Sárgalábú sirály (Larus cachinnans): Rendszeresen jelen van, nem költ
Sternidae
- Küszvágó csér (Sterna hirundo): Rendszeresen jelen van, költése nem ismert
- Fattyú szerkő (Chlidonias hybridus): Rendszeres, kolónikus költőfaj
- Kormos szerkő (Chlidonias niger): Rendszeresen jelen van, közelben költ
COLUMBIFORMES
Columbidae
- Kék galamb (Columba oenas): Gyakori téli vendég
- Örvös galamb (Columba palumbus): Rendszeresen költőfaj
- Balkáni gerle (Srteptopelia decaocto): Rendszeresen költőfaj
- Vadgerle (Srteptopelia turtur): Rendszeresen költőfaj
CUCULIFORMES
Cuculidae
- Kakukk (Cuculus canorus): Rendszeresen „költőfaj”
STRIGIFORMES
Tytonidae
- Gyöngybagoly (Tyto alba): Rendszeresen jelen van, valószínűleg költ
Strigidae
- Kuvik (Athene noctua): Valószínűleg rendszeres költő, állandó
- Macskabagoly (Strix aluco): Alkalmilag megfigyelhető
- Erdei fülesbagoly (Asio otus): Rendszeresen költőfaj
- Réti fülesbagoly (Asio flammeus): Alkalmi vendég
CAPRIMULGIFORMES
Caprimulgidae
- Lappantyú (Caprimulgus europaeus): Ritkán megfigyelhető (hallható)
APODIFORMES
Apodidae
- Sarlós fecske (Apus apus): Rendszeresen jelen van, költése nem ismert
CORACIIFORMES
Alcedinidae
- Jégmadár (Alcedo atthis): Rendszeresen jelen van, költése nem ismert
Coraciidae
- Szalakóta (Coracias garrulus): Alkalmi költő, rendszeresen megfigyelhető
Upupidae
- Búbos banka (Upupa epops): Rendszeresen költőfaj
PICIFORMES
Picidae
- Nyaktekercs (Jynx torquilla): Alkalmi vendég
- Zöld küllő (Picus viridis): Rendszeresen költőfaj
- Fekete harkály (Dryocopus martius): Nem imert a költése, megjelenése növekvő
- Nagy tarkaharkály (Dendrocopos major): Rendszeresen költőfaj
- Balkáni tarkaharkály (Dendrocopos syriacus): Rendszeresen megfigyelhető
PASSERIFORMES
Alaudidae
- Búbos pacsirta (Galerida cristata): Rendszeresen költőfaj
- Mezei pacsirta (Alauda arvensis): Rendszeresen költőfaj
Hirundinidae
- Parti fecske (Riparia riparia): Rendszeresen költőfaj
- Füsti fecske (Hirundo rustica): Rendszeresen költőfaj
- Molnár fecske (Delichon urbica): Rendszeresen költőfaj
Motacillidae
- Parlagi pityer (Anthus campestris): Rendszeresen jelen van, költése nem ismert
- Erdei pityer (Anthus trivialis): Rendszeresen jelen van, költése nem ismert
- Havasi pityer (Anthus spinoletta): Alkalmi vendég
- Sárga billegető (Motacilla flava): Rendszeresen költőfaj
- Barázda billegető (Motacilla alba): Rendszeresen költőfaj
Bombycillidae
- Csonttollú (Bombycilla garrulus): Alkalmi téli vendég
Troglodytidae
- Ökörszem (Troglodytes troglodytes): Rendszeresen jelen van, valószínűleg költ
Purnellidae
- Szürkebegy (Prunella modularis): Alkalmi vendég
Turdidae
- Vörösbegy (Erithacus rubecula): Rendszeresen költőfaj
- Fülemüle (Luscinia megarhynchos): Rendszeresen költőfaj
- Kékbegy (Luscinia svecica): Rendszeresen költőfaj
- Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros): Rendszeresen költőfaj
- Kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus): Költése nem ismert, ritka
- Rozsdás csaláncsúcs (Saxicola rubetra): Gyakori, költése nem ismert
- Cigány csaláncsúcs (Saxicola torqata): Rendszeresen költőfaj
- Hantmadár (Oenanthe oenanthe): Rendszeresen költőfaj
- Fekete rigó (Turdus merula): Rendszeresen költőfaj
- Fenyő rigó (Turdus pilaris): Gyakori téli vendég
- Énekes rigó (Turdus philomelos): Rendszeresen jelen van, költése nem ismert
- Szőlőrigó (Turdus iliacus): Gyakori téli vendég
- Léprigó (Turdus viscivorus): Gyakori téli vendég
Sylviidae
- Nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides): Rendszeresen költőfaj
- Sitke (Acrocephalus melanopogon): Rendszeresen jelen van, költése nem ismert
- Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus): Rendszeresen költőfaj
- Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palusris): Rendszeresen költőfaj
- Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus): Rendszeresen költőfaj
- Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus): Rendszeresen költőfaj
- Kerti geze (Hippolais icterina ): Alkalmi vendég
- Karvalyposzáta (Sylvia nisoria): Alkalmi vendég
- Kis poszáta (Sylvia curruca): Rendszeresen költőfaj
- Mezei poszáta (Sylvia communis): Rendszeresen jelen van, valószínűleg költ
- Kerti poszáta (Sylvia borin): Rendszeresen jelen van, valószínűleg költ
- Barátka (Sylvia atricapilla): Rendszeresen költőfaj
- Csilpcsalp füzike (Phyllocopus collybita): Rendszeresen költőfaj
- Fitisz füzike (Phyllocopus trochilus): Ritkán megfigyelhető, költése nem ismert
- Királyka (Regulus regulus): Alkalmi költő, rendszeresen megfigyelhető
Muscicaoidae
- Szürke légykapó (Muscicapa striata): Rendszeresen költőfaj
- Örvös légykapó (Ficedula albicollis): Alkalmi vendég
- Kormos légykapó (Ficedula hypoleuca): Alkalmi vendég
Timaliidae
- Barkóscinege (Panurus biarmicus): Rendszeresen költőfaj
Aegithalidae
- Őszapó (Aegithalos caudatus): Rendszeresen jelen van, költése nem ismert
Paridae
- Búbos cinege (Parus cristatus): Alkalmi vendég
- Fenyvescinege (Parus ater): Gyakori téli vendég
- Kék cinege (Parus caeruelus): Rendszeresen költőfaj
- Széncinege ( Parus major): Rendszeresen költőfaj
Certhiidae
- Rövidkarmú fakúsz (Certhia brachydactyla): Alkalmi vendég
Remizidae
- Függőcinege (Remiz pendulinus): Rendszeresen költőfaj
Oriolidae
- Sárgarigó (Oriolus oriolus): Rendszeresen költőfaj
Laniidae
- Töviszúró gébics (Lanius corullio): Rendszeresen költőfaj
- Kis őrgébics (Lanius minor): Rendszeresen költőfaj
- Nagy őrgébics (Lanius exubitor): Gyakori téli vendég
Corvidae
- Szajkó (Garrulus glandarius): Rendszeresen jelen van, költése nem ismert
- Szarka (Pica pica): Rendszeresen költőfaj
- Csóka (Corvus monedula): Rendszeresen költőfaj
- Vetési varjú (Corvus frugilegus): Rendszeresen költőfaj
- Dolmányos varjú (Corvus corone cornix): Rendszeresen költőfaj
- Holló (Corvus corax): Alkalmi vendég
Sturnidae
- Seregély (Sturnus vulgaris): Rendszeresen költőfaj
- Rózsás seregély (Sturnus roseus): Alkalmi vendég
Passeridae
- Házi veréb (Passer dommesticus): Rendszeresen költőfaj
- Mezei veréb (Passer montatus): Rendszeresen költőfaj
Fringillidae
- Erdei pinty (Fringilla coelebs): Rendszeresen költőfaj
- Fenyő pinty (Fringilla montifringilla): Alkalmi vendég
- Csicsörke (Serinus serinus): Rendszeresen jelen van, valószínűleg költ
- Zöldike (Carduelis chloris): Rendszeresen költőfaj
- Tengelic (Carduelis carduelis): Rendszeresen költőfaj
- Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula): Gyakori téli vendég
- Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes): Gyakori téli vendég
Emberizidae
- Hósármány (Plectrophenax nivalis): Alkalmi vendég
- Nádi sármány (Emberiza schoeniclus): Rendszeresen költőfaj
- Sordély (Miliaria calandra): Rendszeresen jelen van, valószínűleg költ
Emlősök (Mammalia):
Az emlősök osztályának faunisztikai felmérését két módon készítettük el. Az első módszer természetesen a megfigyelés volt. Így írhattuk le a következő fajok jelenlétét:
- őz (Capreolus capreolus)
- vaddisznó (Sus scrofa)
- róka (Vulpes vulpes)
- nyest (Martes foina)
- görény (Mustela putorius)
- menyét (Mustela nivalis)
- vidra (Lutra lutra)
- pézsmapocok (Ondatra zibrthica)
- mezei nyúl (Lepus europaeus)
- keleti sün (Erinaceus europaeus)
- vakond (Talpa europaea)
A fenti csoportba sorolhatjuk még a vadmacska (Felis silvestris) egyetlen megfigyelését is, melyen adatot a helyi vadásztársaság egy munkatársától kaptuk. Amennyiben ezt hiteles adatnak vesszük úgy még egy védett emlősfajt írhatunk listánkhoz.
A másik módszer a kisemlősök vizsgálatára a közelben áttelelő erdei fülesbaglyok, és a túrkevei református templomban költő gyöngybagoly köpeteinek szétbontása volt. Így a koponyacsont maradványaiból állapítottuk meg a fajok jelenlétét a faunában. Természetesen, ha tekintetbe vesszük egy bagoly táplálkozó területét, felmerülhet a kérdés: milyen százalékban fogyasztottak a baglyok a vizsgált területről?
A vizsgálatokat első alkalommal a 1994-95-ös áttelelésből készítettük, így további eredmények várhatóak e téren.
Az alábbi fajok kerültek elő (Listánk a növekvő sorrendben van, a meghatározott csontok mennyiségétől függően, nem pedig rendszertaniban):
- mezei pocok (Microtus arvalis)
- mezei cickány (Crocidura suaveolens)
- közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus)
- közönséges vizicickány (Neomys fodiens)
- házi egér (Mus musculus)
- hörcsög (Cricetus cricetus)
- vándorpatkány (Rattus norvegicus)
- törpe cickány (Sorex minutus)
A fenti rendeken kívül még sok kérdést vet fel a denevérek (Chiroptera) vizsgálata. Élőhelyeiknek felmérését elkezdtük, de sajnos szakember hiányában fel kellett hagynunk a munkával. Reméljük, hogy a közeljövőben sikerül egy szakértő segítségével e rendből is meghatároznunk a jelenlévő fajokat.
Összegzés:
A lecsapolt Nagy-Sárréten sok élőlény elvesztette élőhelyét. A létrejövő halastavak, halastó rendszerek mindenütt nagy hiányt pótoltak, hiszen újra biotópot adtak fajoknak. Ezeknek a mesterséges létesítményeknek természetvédelmi értékét már senki nem vitatja, hiszen Magyarország legnevesebb madárélőhelyei is ilyenekből kerülnek elő, mint például a Hortobágy-halastó, szegedi Fehértó, vagy a Biharugrai halastórendszer.
A tórendszer természeti értékeit egyértelműen a madár faunában kell keresni, melyek közül a vöcsökalkatúak, gémalkatúak, récealkatúak lilealaktúak és verébalkatúak rendjénak fajai rendszeresen jelen vannak.
Az ártéri erdőség természeti értékei szintén a madarak osztályából kerül ki, melyek közül rendszeres fészkelők a sólyomalkatúak, szalakótaalkatúak, harkályalkatúak és verébalkatúak rendjének fajai.
A védettségre javasolt térség természeti értékekben gazdag, valamint tájképilg felbecsülhetetlen, a Túrkevére jellemző mezőgazdasági kultúrterületek között.
A Malom-zug, illetve a szorosan hozzákapcsolódó részek biológiai sokfélesége szembetűnő, és ezen belül a védett fajok száma aránytalanul nagy. Tekintetbe véve a vizsgált terület nagyságát, egyértelművé vált, hogy kivételesen sok fajt sikerült megfigyelni. A térség tehát kiemelkedően fontos mind a fészkelő, mind a vonuló fajok szempontjából (ha a madarak osztályát vizsgáljuk), ami ugyanígy igaz a növényekre is, hiszen jó néhány természetvédelmileg értékes társulás képviselteti magát.
Az új természetvédelmi szempontok előtérbe helyezik az élőhely védelmét, hiszen a fokozottan védett fajokat is csak az élőhelyével együtt vagyunk képesek megvédeni. A fenti vizsgálatok összegzéseként megállapíthatjuk, hogy a terület mihamarabbi védetté nyilvánítása nem csupán a faj védelmét helyezi előtérbe, hanem az új szempontok szerint az adott fajok élőhelyét is.
Halastó:
Az egyes számú problémát egyértelműen a vadászatban kell keresni. A helyi vadásztársaság rendszeresen vadásztat Olasz vendég vadászokkal, kik az általánosan ismert mérce szerint, gyakorlatilag mindent lelőnek ami mozog. Miután senki nem ellenőrzi tevékenységük, évek óta szabadon követik el bűntetteiket a helyi vadásztató tiltakozásának ellenére. Bár a helyi vadászok döntően rendkívül toleránsak a természetvédelemmel szemben és számtalanszor bizonyították együttműködésüket, mégis sajnos a helyi vadászoknak is van egy kis százaléka, ki nem a természetet keresi ebben a szép sportban, hanem lövöldözni jár ki. Az ilyenek, de főleg az Olaszok észnéküli vadászata eredményeképpen már került terítékükre vidra, kékcsőrű réce (ami talán a kipusztulás előtti utolsó példány volt), vöcskök, számtalan cankó, sirály, csér, szerkő, fecske és védett réce (például kanalas, cigány). Főképp a helyiek vadászatából került elő szürke gém, barna rétihéja, egerész ölyv. Ezeken kívül ki tudja még hány védett és fokozottan védett faj lett a sörétek és a tudatlanság áldozata.
A másik probléma a tavakon való ésszerűtlen gazdálkodás, például a március végi nádégetések, melyek sok-sok fészket pusztítanak el, vagy a tavak feltöltésének szisztémája, mellyel volt rá alkalom, hogy gulipán fészekaljak lettek az áldozatok. Meggyőződésünk, hogy a tógazdálkodást nem túl nagy erőfeszítéssel összhangba lehetne hozni a természetvédelemmel.
Erdőségek:
Itt problémaként egyértelműen a eszetlen erdőgazdálkodásra tudunk rámutatni, hiszen az egészségügyi ritkítások, fa kitermelések nem kímélik az öreg, madárodúkat rejtő fákat, arról nem is beszélve, hogy általában túlzásba viszik a ritkítást.
Ennek az utóbbi időben sikerült valamennyire gátatvetni a Városi Önkormányzattal való sikeres együttműködésünk eredményeképp.
Másik probléma az, hogy a lakosság még mindig illegális szemét lerakóhelyként használja a természetet, így az erdőket is. Évente sok zsák szemetet hordunk ki a gyerekek segítségével, melyek minden alkalommal újra termelődnek.
A Herman Ottó Természetvédő Kör javasolja mindkét területet együttes védetté nyilvánítását. Javasoljuk elsősorban azt, hogy a két területet hozzácsatolják az Ecsegpusztai Természetvédelmi Területhez, és ezzel még Túrkeve város közigazgatási határai is a KMVTI-hez tartozzanak.
Amennyiben ez kivitelezhetetlen, javasoljuk a térség helyi jelentőségű védetté nyilvánítását. Ebben az esetben a legkézenfekvőbb a Herman Ottó Természetvédő Kört megbízni a természetvédelmi kezeléssel.
Tervjavaslatunk jogi alapja a természetvédelemről szóló 1991. évi XX. tv. 85. § (1) a, 8/1982. (III.15) MT rendelet 11. § (b.) és a 24/1992. (I.28) kormányrendelt 2. §-án alapszik.
Eddigi feltárási munkálatok csak kezdetei munkánknak. A vizsgált területet szeretnénk bevont szakemberek segítségével még inkább feltárni. Az ártéri erdőzet egy részét már „örökbe fogadtuk” a helyi gyerekek és aktív tagságunk közreműködésével, de szeretnénk az erdőség többi részét is „szárnyaink alá” venni és karbantartani.
Tervezzük egy ötven odúból álló mesterséges odú telep létrehozását, A, B, C, és D típusú odúkkal egyaránt.
Szintén tervezzük egy Ócsaihoz hasonló, állandóan működő vonuláskutató. gyűrűző tábor kialakítását.
Ezt a csodás területet, ahol most élünk, itt Túrkevén, elődeink választották, nekünk utódaiknak, azért, hogy szép és értékes helyen éljünk. Vigyázzunk hát rá mi is!
Sallai Róbert Benedek
a HOTEK elnöke
Túrkeve, 1995. október 3.
Aichele, D., Golte-Bechtle, M. (1989): Mi virít itt? (Gondolat)
Benkő, Gy. (1955): Híradás Ecsegpusztáról. Jászkunság, II. évf. 1. sz.
Campbell, B., Watson, D., (1964): The Oxford Book of Birds (Peerage Books)
Dankó, I. (1957): Túrkeve kutatása (kézirat)
Godet, J.D. (1991): Európa virágai (Officina Nova)
Godet, J.D. (1986): Fák és cserjék (Officina Nova)
Haraszthy, L. szerk. (1984): Magyarország fészkelő madarai (Natura)
Haraszthy, L. szerk. (1988): Magyarország madárvendégei (Natura)
Hortobágyi, T. dr. szerk. (1955): Növényhatározó (Tankönyvkiadó Váll.)
Makatsch, W. (1981): Die Limikolen Europas (VEB)
M. Szabó, L. (1926): Túrkeve és az Alsó-Berettyó mellék földrajza
Peterson, R. T., Mountfort, G., Hollom, P. A. D. (1983): Európa madarai (Gondolat)
Podhajská, Z. (1991): Európa vadvirágai (Madách)
Sallai, R. B. (1992): Adatok Túrkeve históriájához (kézirat)
Sallai, R. B. (1993): Ecsegpuszta természeti védelméről. Túrkeve V. 21.
Sallai, Z. (1994): A Hortobágy-Berettyó halfaunája, különös tekintettel az Ecseg-pusztai Természetvédelmi Terület folyószakaszára (szakdolgozat)
Toman, J., Felix, J., Hísek, K. (1974): A természet képekben (Natura)
Tóth, A. dr. (1983): Ecsegpuszta természeti értékei (Környezet és Természetvédelmi évkönyv, Békéscsaba)
Tóth, A. dr. (1980): Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (kézirat)
Urbán, S. (1993): Javaslat Jásztelek Pusztamizsei Természetvédelmi Terület védetté nyilvánításához (kézirat)
Urbán, S. (1995): Javaslat Jászalsószentgyörgy Vadas-park Természetvédelmi Terület védetté nyilvánításához (kézirat)
Ujhelyi, P. (1994): A magyarországi emlősállatok határozója (MME)
Ezúton fejezzük ki köszönetünket és hálánkat mindazoknak, akik segítették a felmérést és a tervjavaslat elkészítését.
Köszönjük a segítséget Kapocsi Juditnak a növénytani felmérésben nyújtott munkájáért, Kádas Antalnak, ki biztosította a megfigyelés és állományfelmérés lehetőségét az egyébként zárt halastavakon, Győri Józsefnek a földrajzi meghatározásban nyújtott segítségért, Kiss Károlynak az éghajlati meghatározásért, Fadgyas Richárdnak, Nagy Norbertnek és Pabar Zoltánnak a rendszeres gyűjtőmunkáért és adatszolgáltatásért, illetve utóbbi kettőnek külön köszönet a bagolyköpet vizsgálatokban nyújtott segítségért is, Laskai Imrének az adatszolgáltatásért, Mátis Barnabásnak, a számítógépes szövegszerkesztésben nyújtott áldozatkész munkáért, Simon Sándornak az azonnali felvilágosításért a halastó múltját illetően, Szabó Tündének rendszerező munkában nyújtott segítségért, Széll Antalnak, az állandó segítségekért és útmutatásokért, Urbán Sándornak az azonnali adatszolgáltatásért, Vámos Lajosnak és Végh Károlynak a felvetődött kérdések megoldásáért, valamint teljes tagságunknak, kik részvettek munkánkban.