Bevezetés

 

"Már húsz éve az volt a meggyőződésem, hogy az írás legalább olyan fontos, mint a kutatás. Mára az ismeretterjesztés fontossága szerintem, felülmúlja a tudományos munkáét !" - nyilatkozta Balogh János akadémikus.

A környezeti nevelésre, az ökológiai kultúra átadására irányuló törekvések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak pedagógiai programjainkban. Tudjuk, mekkora szükség van erre, hiszen az ökológiai kultúra elterjedése fontos záloga a Föld természeti erőforrásai megőrzésének.

Az ökológia kifejezés rendkívül divatossá vált, melyet egyre többfelé, több módon alkalmaznak egyre szélesebb fogalomtartományra. Sokan a környezet- és természetvédelemmel azonosítják, sokan az ökonómiával ellentétes fogalomnak tartják, holott mindkét szó alapja a görög oikosz szó, a környezet. Eredetileg az élőlények egymás közötti és környezetükkel való kapcsolatát vizsgálta e tudomány, de mára a ráragasztott jelentések sorozata következtében kezdi felvenni többek között a Jakucs professzor által használt fogalmat is. Így az ökológia nekünk már sokkalta inkább az élő bolygó megőrzésére szolgáló módszerek összességének stratégiáját jelenti. Az ökológiai szemlélet sajátos nézőpont, mely a hatásokat úgy vizsgálja, hogy elsősorban a környezetet tartja szem előtt. Általában az élet, az emberi faj, az "őrült majom" megmentése a tét. Közismert példa szerint, mi az evolúció 12 órájának utolsó másodperceiben jelentünk meg. A Föld jól megvolt nélkülünk és meg is lesz -, ezzel szembesülnünk kell. A kérdés mostanra az, vajon fenn tudunk-e maradni azok között a körülmények között, amelyeket mi teremtettünk magunknak?

Megítélésünk szerint, a rendkívül fontos környezet- és természetvédelmi "tűzoltó" munka mellett a legfontosabb a szélesebb társadalmi rétegek ökológiai szemléletének kialakítása, tehát az emberek környezeti nevelése.

Itt elsősorban a gyerekekre gondolunk, hiszen a felnőttek többé-kevésbé már elveszítették a fűvel-fával közös nyelvet. Ha a gyerekeket sikerül jól nevelnünk, akkor ők ezt a hatást továbbadják a felnőtteknek. Könyvünkkel (is) következetes, hosszú munkába fogunk, melynek végén, a következő nemzedék életében remélhetőleg már ökológiai szemléletű társadalom működik. Ez a könyv azzal a céllal készült, hogy támpontokat, ötleteket adjon a tanórán kívüli foglalkozásokhoz, főleg vetélkedők, versenyek megszervezéséhez. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium nyújtotta támogatásból javaslatokat szeretnénk tenni arra, hogyan keltsük fel diánkjaink, tanítványaink figyelmét a környezet- és természetvédelem iránt, hogyan szőjük be a természet ügyét mindennapjainkba, hogy az a mindennnapok része, a mindennapok természete legyen.

Elsődleges célunk nem lehet más, mint amit Fekete István tűzött elénk saját munkásságával: "Szolgálni a Jót, lobogásra és világosságra gyújtani azokat, akik keresik és várják a Szépet, hogy világosságra, örömre és szeretetre gyúljanak önmaguk és gyújtsanak másokat is..."

Forgassák hát e kiadványt e célból, és használják fel ötleteinket!

 

 

Budapest, 1998. november 25.

 

 

 

dr. Vásárhelyi Judit

Sallai R. Benedek