ATevékenységeink,
kutatásaink
A bagolyvédelem alapjait a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől
örököltük, akiknek sok aktív programja miatt véleményünk szerint viszonylag
kevés ideje jut a baglyokkal történő foglalkozásra. Mi tehát önállóan
(működési területünkön) elkezdtük a baglyok teljes állományfelmérését,
ami vonatkozott mind a költő, mind az áttelelő populációkra. Elsősorban
az egyre ritkuló gyöngybaglyot céloztuk meg. Szerény költségvetésünk
arra sem volt elég, hogy az egyik faluból a másikba történő utazásokkor
téríteni tudjuk az útiköltséget.
A másik fő tevékenység a bagolyköpet vizsgálatok voltak, amiket fészkelő
és áttelelő helyekről gyűjtöttünk.
Bagolyköpet vizsgálatok
A baglyok elsősorban kis termetű rágcsálókkal, énekesmadarakkal és
nagyobb termetű ízeltlábúakkal táplálkoznak. Az elfogyasztott táplálék
emészthetetlen részeit, mint a csontok, toll, szőr, rovarok kitinpáncélja,
egy tömör, úgynevezett köpet formájában kiöklendezik. A bagoly köpetek
fajspecifikusak, vagyis adott fajra jellemzőek (tehát más alakú köpete
van a gyöngybagolynak, mint az erdei fülesbagolynak, vagy mint a macskabagolynak,
stb.), ez alapján a bagoly látványa nélkül is megállapíthatjuk, hogy
az adott területen mely bagolyfaj fordul elő. Ezek a köpetek összegyűjtve
jól elemezhetőek- analizálhatóak, ha azokat szétbontjuk és a bennük
található csontokat, elsősorban koponyákat megvizsgáljuk. Az épen
maradt koponyák alapján egyértelműen megállapítható, hogy milyen rágcsáló
vagy énekesmadárfaj volt az adott bagoly tápláléka. A bagoly köpet
vizsgálatok megmutatják, hogy milyen állatfajokkal táplálkoznak az
egyes bagolyfajok. Következtetni tudunk az adott terület rágcsáló
faunájára, hiszen a baglyok gyakran ejtenek zsákmányul számunkra az
adott területről eddig nem ismert rágcsálófajt, melyek igen rejtett
életmódjuk következtében nagyon ritkán, vagy nem is kerülnek szem
elé. A bagoly köpetek fajösszetétele mindig precízen követi a rágcsálófajok
állományváltozásait, gradációit (elszaporodásait).
Önkénteseink segítségével rendszeresen gyűjtjük a bagolyköpeteket
az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeiről, a gyöngybaglyok köpeteit
az előfordulási helyeikről, a macskabaglyokét a számukra kihelyezett
költőládákból gyűjtjük össze. A gyöngybagoly köpeteket fészkelőhelyeik
környékén gyűjtjük.
Az összegyűjtött köpeteket aztán szintén önkénteseink segítségével
szétbontjuk és a bennük található csontok alapján megállapítjuk, hogy
milyen állatfajokat fogyasztottak a baglyok.
Állományfelmérés
Hazai bagolyfajaink viszonylag eltérő élőhely- és fészkelőhely igényeik
következtében csak fajspecifikus módszerekkel vizsgálhatóak. Állományfelmérő
munkáink során arra törekszünk, hogy minden alkalmas fészkelőhelyen
elsősorban tél végén, kora tavasszal, tehát a szaporodási időszakban
megbizonyosodjunk az adott faj jelenlétéről, hiányáról. A gyöngybaglyok
(Tyto alba) elsősorban hodályokban, állattartó telepek padlásán, templomtornyokban
fészkelnek, és a költési időn kívül is megtalálhatóak fészkelőhelyeiken,
így költési időn kívül is könnyen felmérhető faj. Munkánk során ellátogatunk
minden hodályba, állattartó telepre, magtárhoz, tanyához, templomhoz,
hogy meggyőződjünk jelenlétükről, vagy esetleg hiányukról. Ott, ahol
a gyöngybagoly jelen van, költési időben is visszalátogatunk, hogy
sikeres költésükről megbizonyosodjunk, illetve a szükséges védelmi
teendőket végrehajtsuk. Az erdei fülesbagoly (Asio otus) telente elsősorban
a települések templomkertjeinek, temetőkertjeinek örökzöld fáin gyülekeznek
nappal és innen járnak ki éjszakára táplálkozni a környékbeli élőhelyekre.
Tagtársainkkal évről évre felmérjük a hagyományos gyülekező helyeket,
figyeljük a baglyok számának változását a tél folyamán. Új programunk
segítségével szeretnénk az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeit
a lehető legtöbb helyen iskolások segítségével felmérni. Célunk, hogy
minél több település, minél több iskolája részt vegyen a programban.
A programban részt vevő diákok ajándékokban részesülnek. A fokozottan
védett réti fülesbagoly (Asio flammeus) esetében ellátogatunk azokra
a pusztákra, mezőgazdasági művelés alatt álló területekre, ahol korábbi
években költött, vagy jelenlétét tapasztaltuk. Mivel a réti fülesbagoly
a talajon fészkel, így fészekalja gyakran esik a kaszáló vagy arató
munkagépek áldozatául. Kiemelten fontos feladatunk a veszélyeztetett
fajok fészkének megtalálása, a fészekaljak védelmének megszervezése.
A kuvik (Athene noctua) elsősorban a tanyák, magtárak, állattartó
telepek és hodályok jellemző, kis testű baglya. Egykoron "halálmadárnak"
nevezték, teljesen alaptalanul. A hozzáfűződő hiedelmek alapja, hogy
előszeretettel táplálkozik lámpatestek, a tanya ablakon kiszűrődő
fények közelében. Mivel elsősorban éjszakai ízeltlábúakkal táplálkozik,
melyek gyakran gyűlnek a lámpák köré, így a kuvik is azokra a helyekre
jár vadászni, ahol nagy számban talál a lámpatest köré gyűlt lepkéket
és más rovarokat. A tanyákon késő éjszaka akkor égett a petróleum-,
vagy viharlámpa, ha a házban nagy beteg, vagy haldokló feküdt. A tanyaablakon
kiszűrődő fényre odagyűltek a rovarok és persze megjelent a kuvik
is jellegzetes kiabálásával, melyre a lakók természetesen azt hitték,
hogy a halál közelít. Aztán meglátták az ablakban kíváncsiskodó kuvikot,
aki csak napi betevőjére vadászott az ablak fényénél és azt hitték,
hogy az ágyban fekvő életéért jött. Így ragadt rajta a "halálmadár"
név és ahol érték űzték és pusztították e kis baglyot. Ahol sikerült
sarokba szorítani, ott vagy agyonütötték, vagy megfogták és élve kiszegezték
a kapura, hogy a halált távol tartsák a háztól. Szerencsére napjainkra
ezek a babonák a legtöbb helyen már feledésbe merültek, de még mindig
akad rá példa, hogy kuvikok hasonló sorsra jutnak. Célunk, hogy a
megmaradt babonát, téves hiedelmeket a baglyokkal kapcsolatban szétoszlassuk,
védelmüket elősegítsük. A tanyasi élet és a külterjes állattartás
háttérbe szorulásával sajnos e kis baglyunk állománya is megfogyatkozott.
Önkénteseink segítségével ellátogatunk azokra a helyekre, ahol potenciálisan
előfordulhat és megbizonyosodunk jelenlétéről, költéséről. A macskabagoly
(Strix aluco) elsősorban erdőkben fészkel, természetes faodvakban.
Táplálkozása rendkívül változatos, így köpeteinek vizsgálatai által
kaphatjuk egy adott terület kisemlős-faunájáról a legteljesebb képet.
Elsősorban az Alsó-Tisza hullámtéri erdeibe helyeztünk ki és helyezünk
jelenleg is a Kiss Ferenc Csongrád megyei Természetvédelmi Egyesület
(CSEMETE) munkatársaival együttműködésben macskabagoly számára költőládákat.
A költőládákból összegyűjtött köpetek pedig elemezzük.
Szabadtéri állomány-védelem
A szabadtéri védelmet az előzetes állományfelmérésre alapozzuk. Az
állomány felmérés során információkat szerzünk az előfordulási- és
költő-helyekről így tudunk gondoskodni azok hatékony védelméről. A
veszélyeztetett fészkek védelmét is az előzetes információk segítségével
tudjuk megszervezni. A baglyok megtelepedését alkalmas helyeken odúk
kihelyezésével segítjük. Odú kihelyezés a macskabagoly, erdei fülesbagoly,
gyöngybagoly, kuvik esetében jöhet szóba az Alföldön, hiszen elsősorban
ezek a fajok költenek itt. A réti fülesbagoly a talajon fészkel, így
védelmük a fészkük aktív védelmével oldható meg. Munkánk során feltárjuk
az egyes fajok veszélyeztető tényezőit, melyek kivédésére, enyhítésére
stratégiát dolgozunk ki.
Szemléletformálás
A bagoly fajok hatékony védelmének igen jelentős eleme a szemléletformálás.
Célunk, hogy minél több emberrel, elsősorban fiatalokkal ismertessük
meg a hazánkban költő baglyokat, a rájuk leselkedő veszélyeket és
lehetőséget nyújtunk, hogy ki-ki aktívan részt vehessen védelmükben
akár önkéntesen is. Szeretnénk eloszlatni a megmaradt tévhiteket nem
csak a baglyokkal, hanem a denevérfajokkal kapcsolatban is.
Denevérvédelem
Bagolyvédelmi munkánk során számos esetben tárunk fel denevér gyülekezőhelyeket
is. A baglyok mellett a denevérek védelmét is felkaroltuk, hiszen
meglehetősen veszélyeztetett emlősökről van szó. Sajnos a denevérekhez
még több tévhit kapcsolódik, mint a baglyokhoz, így aktív tudatformáló
tevékenységünkkel szeretnénk az emberekhez közelebb vinni ezt a szintén
rejtett életmódú állatcsoportot. Azt kívánjuk elérni, hogy ne féljenek
az emberek a denevérektől, és ne bántsák őket, ha berepül a lakásba,
vagy gyülekezőhelyre találnak lakásuk padlásán, vagy pincéjében. A
közhiedelemmel ellentétben a denevér nem ragad az ember hajába. Repülő
ízeltlábúakkal táplálkoznak, így számunkra semmilyen kárt nem okoznak
ezek az állatok. Munkánk segítségével szeretnénk feltárni egyes denevérfajok
gyülekezőhelyeit, megtelepedésüket odútelepek kialakításával segítjük.
Feltárjuk azokat a veszélyeztető tényezőket, amelyek negatívan befolyásolják
a térség denevérállományait és ennek megfelelően próbálunk védelmük
érdekében stratégiát kidolgozni.
Új programunk:
Erdei fülesbagoly téli gyülekezőhelyek felmérése
A Bagolyvédők
Baráti Köre (BVBK) és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület új
programot indít a 2003/2004 telére, az erdei fülesbaglyok téli
gyülekezőhelyeinek felmérésére.
A programban elsősorban iskolások segítségét várjuk, akik lakóhelyükön
a templomkertekben, temetőkertekben közösen mérnék fel a fákon nappalozó
fülesbaglyok számát.
Az erdei fülesbaglyok (Asio otus) telente elsősorban a települések
templomkertjeinek, temetőkertjeinek örökzöld fáin csapatosan gyülekeznek
nappal és innen járnak ki éjszakára táplálkozni a környékbeli élőhelyekre.
A baglyok rendkívül hasznos állatok, hiszen a mezőgazdasági földeken
kárt okozó rágcsálókkal táplálkoznak, ezért védelmük érdekében információkat
gyűjtünk a gyülekezőhelyek elhelyezkedéséről és a nappalozó baglyok
számáról.
A programba
bekapcsolódó tanulók ajándékot kapnak és cserébe annyit kérünk, hogy
címünkre juttassák el, hogy lakóhelyükön pontosan hol és hány bagoly
gyülekezik télen.
A programba bekapcsolódni kívánók számára adatlapokat
biztosítunk, melyen megtalálhatóak azok a kérdések, melyekre kíváncsiak
vagyunk az erdei fülesbagoly gyülekezőhelyekkel kapcsolatban.
A programmal
kapcsolatban részletes információk a Nimfea Természetvédelmi Egyesület
és a Bagolyvédők Baráti Körének honlapján (www.nimfea.hu)
kaphatóak.
Vissza
az oldal tetejére