A Dráva-Mura vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata I.

 

1. Bevezetés, irodalmi áttekintés, anyag és módszer, eredmények

1. Introduction, Literary data, Material and Method, Results

1. Einleitung, Übersicht der Literatur, Material und Methoden, Ergebnisse1

 

Sallai Zoltán

„NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, Pf. 122.

1.     Bevezetés

 

A Dráva és Mura folyók hazai szakaszának halfaunáját egészen az 1990-es évek elejéig főként XIX. századi, illetve XX. század eleji fajlisták jellemezték. Ez főként annak tudható be, hogy mindkét folyó határfolyó, így az 1990-es évekig nehéz volt bejutni a szigorúan őrzött határsávba. A vizsgálataink középpontjában a Dráva állt, mely vizsgálatnak szomorú aktualitást adott az a tény, hogy a horvát kormány, Bélavárral szemben, Novo Virjénél egy drávai erőmű megépítését tervezte. A tervezett erőmű a Dráva és Mura folyók teljes hazai szakaszára kifejtené negatív hatását, nemcsak a jelenlévő értékes halfaunára, hanem az itt lévő értékes ökoszisztéma minden egyes elemére. Az erőmű feletti szakaszon, a vízáramlás lecsökkenése miatt, a feliszapolódás jelenségének betudhatóan, a legtöbb áramláskedvelő halfaj elveszítené a szaporodásához szükséges, iszapmentes aljzatot. Az üzemvízcsatorna létesítésével, a Szigetközből már jól ismert jelenség itt is elkerülhetetlenné válna, miszerint a főág vízhozamát akár negyedére-ötödére csökkentenék, így a folyó menti, természetvédelmi értékkel bíró mellékágak, holtágak, kiszáradása elkerülhetetlen lenne. Az erőmű alatti szakaszon a nagy vízjáték miatt ugyancsak veszélyeztetetté válnának az itt élő halfajok ívóhelyei. Összegezve mindezeket, az erőművek káros hatása a vízminőségre és az élővilágra már jól ismert minden ökológiai ismeretekkel rendelkező szakember előtt, nem beszélve arról, hogy a Novo Virjénél tervezett erőmű energiatermelése eltörpül mind az okozott természeti károk, mind a kivitelezési költségek mellett. A vizsgálat során, főként az vezérelt bennünket, hogy minél teljesebb, jelenlegi állapotokat reprezántáló fajlistát állítsunk össze a két folyóról és vízrendszerükhöz tartozó vízterek halfaunájáról.

2.     Irodalmi áttekintés

 

A Murára vonatkozó szakirodalmak felsorakoztatásától eltekintünk, mivel azt korábbi publikációnkban (Sallai, 1999) feldolgoztuk.

A legkorábbi Drávára vonatkozó halfaunisztikai adatokat Heckel (1847) szolgáltatta, dolgozatában 18 faj előfordulásáról számol be.

Kriesch (1868) díjnyertes pályamunkájában 22 fajt említett a Drávából.

Az első, konkrétan Drávával foglalkozó dolgozatokat Juranic (1880, 1881, 1884) adta közre, melyek a Varasd (Varaždin) környéki Dráva szakaszra vonatkoznak. A szinonímok leszámításával 34, illetve 38 faj előfordulását regisztrálta.

Glowacki (1885) összesen 63 faj előfordulását írta le a Drávából, melyben több szinonim is található.

Herman (1887) nagybecsű művében a népies elnevezések és saját tapasztalatai alapján 33 faj esetében jelölte meg a Drávát lelőhelyként.

Vutskits (1904, 1918), főként a fenti szakirodalmak feldolgozásával 46 fajt sorolt fel a folyóból.

Vutskits (1913a, 1913b) elsőként írta le a naphal és a pisztrángsügér drávai előfordulását.

Rotarides (1944) 18 faj fogásáról számolt be dolgozatában, melyet az alsó-drávai halászok zsákmányából határozott meg.

A Dráva alulkutatottságát hűen tükrözi az a tény, hogy Mihályi (1954) múzeumi revíziójában egyetlen drávai gyűjtésből származó halat sem tudott említeni. Mindössze néhány Drávaszögben gyűjtött, Rotarides gyűjtéséből származó halat közöl a Béllyei- és a Kopácsi-tóból.

Vásárhelyi (1961) nem a saját vizsgálódásainak eredményeit közölte, hanem korábbi, főként XIX. századi fajlistákat vett át – melyre a későbbiekben visszatérünk –, így a Dráva esetében a felsorolt fajokat figyelmen kívül hagyhatjuk.

Giczi (1966) a kecsege és a márna Drávából történő eltűnésének okait magyarázza.

Berinkey (1972) múzeumi revíziójában mindössze 10 fajt sorolt fel a Drávából.

Honsig-Erlenburg (1989) a Dráva osztrák (karintiai) szakaszáról 34 fajnál jelölte meg a Drávát lelőhelyként, továbbá két fajt közönségesnek jelzett – a domolykót (Leuciscus cephalus) és a sebes pisztrángot (Salmo trutta m. fario). Majd később Honsig-Erlenburg & Friedl (1995a, 1995b) arról számoltak be, hogy a Dráva mellékfolyójában, a Lavantban 1994. decemberében megtalálták a felpillantó küllőt (Gobio uranoscopust). Ezt követően, 2001-ben ugyancsak a Lavantban, sikerült gyűjteniük az Ausztriából korábban kipusztultnak hitt, Petényi-márnát (Barbus petenyi).

Povž & Sket (1990) könyvükben konkrétan 35 fajnál jelölték meg a Drávát lelőhelyként, az általánosan elterjedt fajoknál nem sorolják fel a lelőhelyeket.

Povž (1992) a Dráva szlovén szakaszáról 50 halfajt és 2 ingolafajt sorol fel.

Harka (1992a) saját vizsgálatai, valamint a horgászok és halászok fogási adatai alapján összeállította a Dráva halfauna listáját, összesen 48 faj előfordulását regisztrálta.

Micsku (1993) kéziratos dolgozata főként néprajzi értéket képvisel, de néhány gazdaságilag hasznosított halfaj, – mint pl. az angolna – drávai előfordulásáról is információhoz juthatunk írásából.

Ezt követően Majer (1998) szintén saját vizsgálatokra és horgászok fogásaira alapozva 48 faj jelenlétét írta le a Drávából. A fajlistában a küsz (Alburnus alburnus) kétszer szerepel, eltérő magyar névvel (küsz – szélhajtó küsz). Továbbá a kurta baingnak (Leucaspius delineatus) nincs adatolt előfordulása, de a fajlistában szerepelteti a szerző.

P. L. (2000) közlése nem faunisztikai jellegű, de az interjúban szereplő Plecskó Mihály – aki Harka (1992a) cikkéhez is szolgáltatott adatokat – beszámolt az utóbbi években fogott sebes és szivárványos pisztrángról.

Majer (2001) korábbi szerzők adatai alapján közli a dunai ingola (Eudontomyzon mariae) előfordulását a Drávából. Az egyik hivatkozás Vásárhelyi (1961) könyvére vonatkozik. Vásárhelyi könyvének kéziratát a hagyatékból, egy antikváriumban sikerült megvásárolnunk. Ez alapján kijelenthető, hogy Vásárhelyi a könyvében, a Vutskits (1918) faunakatalógusában szereplő lelőhelyeket szerepeltette, néhány esetben – Tisza és vízrendszere – egészítette csak azt ki saját észlelésekkel. A másik hivatkozás Gyeginszki (1967) cikkére vonatkozik, ő azonban nem a Dráván, hanem a Rábán találkozott az ingolával, a publikációban a Dráva egyáltalán nincs említve. Ez utóbbi téves adatot feltehetően Györe (1995) könyvéből vette át a szerző, ahol szintén tévesen szerepel.

Majer & Bíró (2001) Somogy megye halfaunáját foglalja össze. Dolgozatukban a megye víztereiből összesen 64 halfaj előfordulásáról számolnak be, melyből 57-re teszik a drávai halak fajszámát. Mivel ez a fajszám főként szakirodalmi adatokon alapul, ezzel a fajszámmal nem jellemezhető a Dráva recens halfaunája, továbbá a fajlistából nem derül az ki, hogy melyek azok a fajok valójában, ami alapján az 57-es drávai fajszámot megállapították. A dolgozatban több pontatlansággal találkozhatunk: a szerzők a bevezetőben leírják, hogy a leánykoncért (Rutilus pigus virgo) egyetlen korábbi szerző sem jelezte a Drávából. Harka (1992a) leírta a folyó osztrák szakaszáról, míg Majer (1995, 1998) korábbi publikációi nem tartalmazták a fajt, holott a fajlistán, a leánykoncérnál mindhárom említett szakirodalom citálva van. Harka (1992a) publikációja egy faunisztikai áttekintést ad a folyóról, így azokat a fajokat is felsorolta, amelyek a XIX. század végén és XX. század elején kerültek leírásra, de ezekre a fajokra vonatkozóan nem voltak recens észlelései. Így a dolgozatában a folyóból leírta a dunai nagy heringet és a vaskos csabakot is, a viza és sőregtok mellett, de a fenti két szerző összefoglalójában az előbbi két faj egyáltalán nem szerepel. Összességében megállapítható, hogy a Majer & Bíró (2001) által összeállított faunakatalógusban a recens és archív adatok nem választhatók szét.

Majer & Bordács (2001) a Dráva hazai, felső szakaszáról 40 halfaj előfordulását regisztrálta.

A rencens fajszám megállapításánál, felsorolt fajlisták közül tehát Harka (1992a) és Majer (1998), valamint Majer & Bordács (2001) adatait vehetjük csak figyelembe, melyek között átfedések és eltérések egyaránt vannak. A fajlistákat egybevetve, a Dráva hazai szakaszáról az utóbbi 15 évben 55 halfaj alkalmi vagy rendszeres előfordulását írták le.

3.     ANYAG ÉS MÓDSZER

 

A Dráva teljes hossza 695 km, 1238 m magasságban ered a Karni Alpok nyugati végénél. Vízgyűjtőjének nagyságát 40.000 km²-ben állapították meg (Marosi & Szilárd, 1967). Hazánk területére mindössze 170 km esik, többször metszi a határt. Hosszát és vízgyűjtőjét tekintve a Duna legnagyobb mellékfolyói közé tartozik.

A Dráva hazai szakasza két kistájat érint. A Közép-Dráva-völgy kistáj Somogy megye déli részén található, az Őrtilostól Drávatamásiig terjedő folyószakaszt foglalja magába, melyből 87 km esik a magyar oldalra, kiterjedése 300 km². Ezen a kistájon legjellemzőbb erdőtársulás, a dús cserje- és liánszerű tölgy-kőris-szil ligeterdők, valamint a kőrisligetek, de előfordulnak füzes, égeres és kőrises égerláperdők is.

A Dráva-sík kistáj Somogy és Baranya megye területén helyezkedik el, Drávatamásitól Oldig terjedő területet öleli fel, nagysága 400 km². A kistáj jellemző erdőtársulásai között fűz-nyár-égerligetek és a tölgy-kőris-szil ligeterdők említhetők meg.

A Dráva teljes hazai szakaszának vízminősége I. osztályú, mellyel a legtisztább hazai folyónknak nevezhető. A Mura II. ritkábban III. osztályú vizét a Dráva jóval nagyobb vízhozama kompenzálja.

A vízjátéka mindhárom vízmércénél meghaladja a 400 cm-t. Közepes vízhozama (KÖQ) a két felső vízmércénél megközelíti a 600 m³/s értéket, míg Drávaszabolcsnál az 500 m³/s-ot. A nagyobb árvizek idején szállított víz mennyisége (NQ) a két felső vízmércénél is meghaladta a legkisebb vízhozam (KQ) nyolcszorosát, míg Drávaszabolcsnál a 13-szoros értéket is elérheti (Marosi & Somogyi, 1990). A folyó vízjárási adatait az 1. táblázatban összegeztük.

 

1.      táblázat. A Dráva vízjárási adatai (Marosi & Somogyi, 1990)

 

3.1. A mintavételi helyek rövid jellemzése

 

A mintavételi helyeket GPS segítségével mértük be, a méréshez WGS84-koordinátákat használtunk. A WGS84-koordinátákat a VETULET nevű alkalmazás segítségével konvertáltuk EOV-koordinátákká, melyet ponttérképen (1. ábra) és 10x10 km-es UTM-hálós ponttérképen (2. ábra) egyaránt ábrázoltunk. A mért és származtatott koordinátákat a 2. táblázatban foglaltuk össze. A mintahelyek kijelölésénél olyan élőhelyeket kerestünk, amelyeknél a legváltozatosabb folyóvízi élőhelyek együtt is megtalálhatók, ahol a legtöbb áramláskedvelő fajunk megtalálja életfeltételeit. Ezt azért láttuk indokoltnak, mert az erőmű esetleges megépülésével ezeken az élőhelyeken észlelhetjük a legkorábban, az érzékenyebb, magas oxigénigényű fajoknak az állomány- és egyedszám változásait.

 

3.1.1. Őrtilos és térsége

 

Őrtilos térségében vízállástól függően két, illetve három helyen halásztunk, összesen 8*15 percet. Az első mintahelyünk a vasútállomás előtti partvédelmi kőszórás volt. Itt a mély víz miatt partról, vagy a vízbe félig beállva halásztunk a kövezésen. Többnyire sügérfélék fajai, pontyfélék fiatal korosztályú egyedei, menyhal és ritkán botos kölönte került elő erről az élőhelyről. A mintahely megnevezése: Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés. A második állandó mintahelyünk a 4-es őrház előtt elterülő, nagykiterjedésű kavicszátony. Itt találtuk meg először a felpillantó küllőket. A mintahelyet sekély, de nagy sebességű víz, durva kavicsos aljzat jellemzi. Erről a helyről gyakran került elő a német bucó is. Nagyobb vízállásnál az itt lévő mellékágban is van víz, melynek parti zónájában, a vízben gázolva halásztunk. Itt is főként az áramláskedvelő pontyfélék fiatal egyedeivel találkoztunk. Ez a szakasz a paduczóna jellemzőit mutatta. A mintahely megnevezése: Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony. A fennmaradó őrtilosi mintahelyek a 4-es őrház kavicszátonya és a vasútállomás előtti kövezés között találhatók, az előbbihez közelebb. A Dráva, 4-es őrház kavicszátonya előtti mellékág megnevezésű mintahelyen csak nagyvíz idején tudtunk halászni. Megfelelő vízállásnál behúzódtak a mellékágba a pontyfélék különböző fajú és korosztályú egyedei. Ezt a helyet vízbedőlt fák, finom sóderes aljzat, a parti zónában lévő nagyobb lágyüledék jellemezte. Itt gyakran találkoztunk a vágó csíkkal. A Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti kövezés megnevezésű mintahelyeken csak kisvíz idején halásztunk, mikor a korábbi mintahelyeken nem volt víz. Ezek a kisebb kőruganyok, a 4-es őrháztól néhány száz méterrel, a folyásiránnyal szemben, felfelé találhatók, ahol partról halásztunk.

 

3.1.2. Vízvár és térsége

 

Vízvár térségében általában négy mintahelyen halásztunk, a protokoll szerinti 8*15 percig. A 191 fkm tábla felett, a partra merőlegesen található egy kőgát, a kiépített hajósorjázó hely mellett. Innen került elő általában a legnagyobb egyedszámban a botos kölönte, de a sügérfélék legtöbb faja is képviseltette magát az élőhelyen. A hajósorjázó helynél viszonylag nagy lágyüledék található, ahol tömegesen tartózkodtak vágó csíkok. A parti növényzet gyakran a fiatal csukáknak szolgáltatott búvóhelyet. A kövezésen itt sem volt ritka a menyhal. A kövezésen itt is partról halásztunk. A hely megnevezése: Dráva, 191 fkm-nél, kövezés. Közvetlenül a kőgát alatt található egy kisebb kavicsos aljzatú mellékág. Itt a vízparti fák gyökerei között legtöbb pontyfélénk fiatal egyede megtalálható. A lágyüledékkel borított részeken gyakori a vágó csík. A gyors sodrású részeken finom kavicsos az aljzat innen többször előkerült a német bucó is. A kőgát mellett induló mellékágszakaszról két alkalommal sikerült leánykoncért fognunk. A mintahely megnevezése: Dráva, 191 fkm-nél, kövezés alatti mellékág. Ezt a két élőhelyet együtt kezeltük ezért az alábbi megnevezésen is

2. táblázat. A mintahelyeken a GPS segítségével mért WGS84- és a számolt EOV-koordináták és UTM-kódok

Lelőhely	Település	Nº	N’	N”	EOº	EO’	EO”	Hiba (m)	EOV x	EOV y	UTM kód	Időpont
Bolhói tőzegbányató	Bolhó	46	2	19.0	17	18	40.3	6	78603.15	515591.10	XM70D4	2001.04.13
Dráva	Vízvár	46	4	25.1	17	14	39.2	11	82613.44	510497.46	XM70B3	2001.07.13
Dráva mellékág, összeköttetésben a folyóval, a kavicsbányató mellett	Zákány	46	14	58.0	16	56	23.4	44	102738.89	487482.04	XM42D3	2001.04.13
Dráva, 122 fkm, főmeder, Révfalu	Drávakeresztúr	45	49	25.0	17	44	38.4	5	54053.53	548692.68	YL17A3	2001.07.14
Dráva, 122 fkm, Révfalu	Drávakeresztúr	45	49	37.1	17	44	33.1	9	54429.04	548584.52	YL17A3	2001.07.14
Dráva, 124-123 fkm	Drávakeresztúr	45	49	44.8	17	44	18.1	6	54672.20	548264.72	YL17A3	2001.07.14
Dráva, 128,5 fkm	Felsőszentmárton	45	50	7.8	17	40	49.1	4	55459.67	543765.97	YL07C3	2001.07.14
Dráva, 144 fkm	Drávatamási	45	56	14.8	17	33	30.2	9	66963.78	534509.88	XL99D4	2001.07.14
Dráva, 148,5 fkm	Barcs	45	56	25.7	17	30	31.4	6	67374.97	530665.00	XL99B4	2001.07.14
Dráva, 149-150 fkm	Barcs	45	56	34.8	17	29	59.3	7	67669.59	529979.15	XL99B4	2001.07.14
Dráva, 180-179 fkm	Bolhó	45	59	43.0	17	16	58.8	5	73836.11	513300.09	XL79C2	2001.07.13
Dráva, 190 fkm, kavicszátony	Vízvár	46	4	41.2	17	14	7.1	8	83126.42	509819.31	XM70A4	2001.07.13
Dráva, 191 fkm-nél, kövezés	Vízvár	46	5	1.9	17	13	32.3	6	83782.84	509086.59	XM70A2	2001.06.19
Dráva, 191 fkm-nél, kövezés és mellékág	Vízvár	46	5	2.0	17	13	32.3	19	83785.93	509086.66	XM70A2	2001.08.16
Dráva, 191 fkm-nél, kövezés és mellékág	Vízvár	46	4	58.3	17	13	40.0	8	83667.85	509249.41	XM70A2	2001.10.17
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony	Vízvár	46	5	4.1	17	13	21.8	9	83856.02	508862.62	XM70A2	2001.06.19
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony	Vízvár	46	5	12.9	17	13	20.3	6	84128.43	508836.75	XM70A2	2001.08.16
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony	Vízvár	46	5	8.9	17	13	23.2	7	84003.50	508896.16	XM70A2	2001.10.18
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti mellékág	Vízvár	46	5	13.2	17	13	17.7	10	84139.00	508781.12	XM70A2	2001.06.19
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti mellékág	Vízvár	46	5	13.1	17	13	22.3	7	84133.60	508879.86	XM70A2	2001.10.17
Dráva, 193 fkm-nél lévő mellékág	Vízvár	46	5	34.3	17	12	55.2	7	84801.69	508313.10	XM70A2	2001.07.13
Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony	Örtilos	46	16	2.5	16	54	30.2	5	104795.69	485112.53	XM42C2	2001.04.14
Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony	Örtilos	46	16	1.0	16	54	28.5	6	104750.39	485074.87	XM42C2	2001.06.19
Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony	Örtilos	46	15	57.9	16	54	28.1	5	104654.93	485063.69	XM42C2	2001.10.18
Dráva, 4-es őrház kavicszátonya előtti mellékág	Örtilos	46	16	12.9	16	54	26.5	10	105118.87	485042.12	XM42C2	2001.04.14
Dráva, 4-es őrház kavicszátonya előtti mellékág	Örtilos	46	16	12.1	16	54	25.6	6	105094.71	485022.18	XM42C2	2001.06.19
Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti kövezés	Örtilos	46	16	15.9	16	54	22.5	10	105213.82	484959.04	XM42C2	2001.08.17
Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti kövezés	Örtilos	46	16	12.8	16	54	24.7	11	105116.84	485003.51	XM42C2	2001.10.18
Dráva, a B456 határkőnél lévő holtág, a Vízház alatt	Vízvár	46	6	11.3	17	13	20.4	21	85931.22	508881.03	XM70A1	2001.08.17
Dráva, a mellékág betorkollásánál	Drávatamási	45	56	17.8	17	33	39.4	6	67052.63	534709.82	XL99D4	2001.10.18
Dráva, a Vízház előtti mellékág	Vízvár	46	6	21.2	17	13	12.9	6	86240.61	508727.13	XM70A1	2001.08.16
Dráva, barcsi hídnál	Barcs	45	56	45.0	17	27	53.2	8	68038.93	527269.54	XL99B2	2001.04.12
Dráva, barcsi hídnál	Barcs	45	56	47.0	17	27	41.4	6	68105.83	527016.65	XL99B2	2001.10.17
Dráva, bolhói kavicskitermelés	Heresznye	46	2	16.5	17	15	57.3	6	78604.90	512084.92	XM70D2	2001.04.13
Dráva, C131 határkőnél lévő kőgát, Révfalu	Drávakeresztúr	45	48	58.9	17	47	7.7		53194.71	551902.60	YL17C1	2001.04.11
Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt	Barcs	45	56	26.4	17	31	6.8	11	67381.61	531427.93	XL99D2	2001.04.12
Lelőhely	Település	Nº	N’	N”	EOº	EO’	EO”	Hiba (m)	EOV x	EOV y	UTM kód	Időpont
Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt	Barcs	45	56	22.5	17	31	8.6	83	67260.44	531464.34	XL99D2	2001.06.20
Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt	Barcs	45	56	19.2	17	31	9.9	12	67158.01	531490.35	XL99D2	2001.08.15
Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt	Barcs	45	56	20.9	17	31	7.6	9	67211.47	531441.83	XL99D2	2001.10.17
Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva, Szilháti rész	Cún	45	47	58.9	18	4	55.6	12	51013.17	574936.31	BR77A4	2001.08.14
Dráva, Dráva-holtág, Netecs, Szigecske	Barcs	45	57	46.8	17	24	54.6	23	70026.05	523462.89	XL89D1	2001.04.13
Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő mellékág	Babócsa	45	59	36.0	17	18	19.4	5	73581.07	515029.51	XL79C4	2001.07.13
Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés	Matty	45	45	32.9	18	16	34.0		46337.03	589975.85	BR87D4	2001.04.11
Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés	Matty	45	45	36.8	18	16	33.0	67	46457.68	589955.42	BR87D4	2001.06.12
Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés	Matty	45	45	33.5	18	16	33.8	10	46355.60	589971.71	BR87D4	2001.08.14
Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés	Matty	45	45	30.2	18	16	36.1	13	46253.21	590020.41	BR87D4	2001.10.16
Dráva, Fekete-árok befolyásánál, 166 fkm	Barcs	45	57	19.1	17	20	31.8	5	69291.79	517786.16	XL89B2	2001.07.13
Dráva, Gordisai-csatorna torkolatánál	Matty	45	45	51.6	18	15	42.5	7	46925.57	588868.52	BR87D2	2001.10.16
Dráva, Gyöngy-sziget előtti mellékág	Piskó	45	47	30.9	17	56	16.8	6	50297.48	563719.23	YL27C4	2001.04.11
Dráva, Gyöngy-szigetnél	Piskó	45	47	19.4	17	56	13.0	9	49943.55	563632.09	YL27D3	2001.04.11
Dráva, Gyöngy-szigetnél lévő morotva lefolyója, mentetlen oldalon	Piskó	45	47	35.0	17	55	50.3	6	50432.23	563148.63	YL27C4	2001.04.11
Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő főmeder	Tótújfalu	45	55	8.5	17	36	3.7	80	64854.66	537778.53	YL08A1	2001.04.12
Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő kőzárás	Tótújfalu	45	55	11.1	17	35	56.6		64937.77	537627.03	YL08A1	2001.04.12
Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő T-gát	Tótújfalu	45	55	3.8	17	35	58.6	8	64711.58	537665.94	YL08A1	2001.04.12
Dráva, Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu	Drávakeresztúr	45	48	56.4	17	47	17.9		53113.96	552121.57	YL17C1	2001.04.11
Dráva, Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu	Drávakeresztúr	45	48	57.9	17	47	13.2	10	53161.91	552020.85	YL17C1	2001.08.14
Dráva, Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu	Drávakeresztúr	45	48	57.3	17	47	16.4	8	53142.27	552089.64	YL17C1	2001.10.16
Dráva, kövezés a jobb parton	Vízvár	46	5	1.4	17	13	16.1	5	83775.53	508738.23	XM70A2	2001.07.13
Dráva, Nagyszigeti zárás, keresztgát	Drávasztára	45	48	35.4	17	48	18.6	7	52444.56	553421.79	YL17C4	2001.04.11
Dráva, Nagyszigeti zárás, keresztgát	Drávasztára	45	48	32.3	17	48	17.1	17	52349.36	553387.87	YL17C4	2001.06.12
Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés	Örtilos	46	17	52.9	16	53	10.8	7	108250.14	483507.14	XM42C1	2001.04.14
Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés	Örtilos	46	17	53.0	16	53	11.0	5	108253.10	483511.50	XM42C1	2001.06.19
Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés	Örtilos	46	17	53.3	16	53	11.3	7	108262.19	483518.18	XM42C1	2001.08.17
Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés	Örtilos	46	17	48.2	16	53	14.5	5	108102.87	483582.28	XM42C1	2001.10.19
Dráva, strand	Barcs	45	56	21.3	17	24	14.3	5	67404.62	522539.68	XL89D2	2001.04.12
Dráva, strand	Barcs	45	56	20.7	17	24	14.9	6	67385.82	522552.22	XL89D2	2001.06.20
Dráva, strand	Barcs	45	56	20.6	17	24	13.6	5	67383.33	522524.15	XL89D2	2001.08.15
Dráva, strand