VII.1. Kommunikáció célja

VII.1.1. A kommunikáció fogalma:

A kommunikáció az emberek közötti kapcsolatteremtés. Információ átadás: egy-egy ember között, sok ember sok embernek. A kommunikáció legegyszerűbb meghatározása: kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása történik. Az emberek vonatkozásában ez kiterjesztendő (résztelezendő): információk, gondolatok, érzelmek továbbítására. Úgy is mondhatnánk: a kommunikáció segítségével, megfelelő szimbólumok, szimbólum-rendszerek használata mellett az emberek információk, érzések, gondolatok közös értelmezésére törekszenek.

A kommunikáció tehát nem más, mint bizonyos információk közlése, cseréje. Minden olyan helyzet kommunikációnak tekinthető, amelyben két vagy több viszonylag független rendszer egymást szabályozva áll szemben. Szükség van adóra (ahonnan az információ elindul) vevőre (befogadóra) csatornára (pl.: beszéd, írás), vagy egy közegre, amely az adót és a vevőt összeköti egy információra, valamilyen kifejező eszközre, kódra (jelrendszer).

A kommunikációnak négy alapfunkciója van mind személyközi, mind társadalmi vonatkozásban:

Információs funkció: a kommunikációs folyamat résztvevői között tájékoztatás történik, mely során tényeket, ezek magyarázatát közöljük. A közléshez fűződő érzések, illetve az érzések magyarázata is ide tartozik.

Érzelmi funkció: a közlő személyiség belső feszültségeinek feloldására kerül sor az érzelmek kifejezésével. Elégedettség, öröm, bosszúság, aggodalom, bánat, lelkesedés stb. egyaránt ide tartozik, ugyanis a ki nem fejezett, visszafojtott pozitív érzelmek éppúgy feszültséget okoznak, mint a negatívak.

Motivációs funkció: a kommunikációs folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a fogadót rá akarja bírni valamire: cselekvésre, magatartásváltoztatásra, közös vélemény kialakítására, valamilyen körülmény, esemény, jelenség elkerülésére stb. E funkció leginkább a meggyőzés, a bátorítás révén jut kifejezésre.

Ellenőrzési funkció: újabb kommunikációs kapcsolatfelvétel segítségével tudjuk meg, hogy az eredeti elérte-e célját? Ehhez azonban kommunikációs céljainknak nagymértékben tudatosnak kell lenniük. A funkció segítségével tárjuk fel kommunikációs partnereink indítékait.

VII.1.2. A kommunikáció célja

A programunk elsődleges céljának elérését szolgáló kommunikációról beszélünk, azaz arról, hogy az általunk megvalósítani kívánt program, milyen példaértékű, modellértékű kezdeményezés, amely több oldalról megközelíthető, hiszen mind természetvédelmi, mind fenntartható fejlődési céljai hazánkban egyedülálló kezdeményezésként vannak jelen.

Esetünkben a kommunikáció célját három önálló részre kell bontani Az egyik a működést segíti elő azáltal, hogy megfelelő vendégkört biztosít ahhoz, hogy a program kapcsán működtetett egyéb egységek költségeihez hozzájárulnak a bevételek. A másik a program alapcélkitűzésének a bemutatása, azaz mint példaértékű tevékenység kommunikálása szakmai, illetve állami vezetés felé. A harmadik pedig a helyi kommunikáció, az itt élő emberek meggyőzése és ösztönzése a fenntartáshoz, fejlesztéshez.

VII.2. Kommunikációs eszközök, csatornák

VII.2.1. Eszközök bemutatása:

Minden kommunikációs csatorna kiválasztásánál fontos eldönteni, hogy egy általános anyagról, speciális anyagról van szó, hiszen a minden reklámot két részre kell osztani, úgymint célzott, speciális réteget elérő, és általános, könnyen megérthető, köznyelven fogalmazott.

Nyomtatott sajtó: riportok, hirdetések, beszámolók, jelentések.

Csoportosítása: 1.) Területi (helyi, nagyvárosi, regionális, országos, nemzetközi); 2.) Megjelenési gyakoriság (napi (reggeli-esti), heti, havi); 3.) Tartalmi ismérv (minőségi, középutas, népszerű (bulvár)); 4.) Tematikus ismérv (általános, szakosodott)

TV - Rádió: riportok, hirdetések, reklámfilm. Műsortípusai: Tájékoztató, oktató, kulturális, szórakoztató, reklám, hirdetés, vallásos és egyéb.

Internet: saját WEB lap, bannerek, internetes újságok, portálok.

Plakátok: általában plakátok, óriásplakát, reklámtáblák, tűzfalhirdetés, fényreklám.

Reklámnyomtatványok: körlevél, reklámlevelek, szórólap, brosúra, katalógus, árjegyzék, termékismertető, stb.

Speciális csatornák: utazási irodák, teleházak (Gyakran az egyetlen kommunikációs csatorna egy kis településen), a helyszínen bemutatótáblák.

Egyéb csatornák: sajtótájékoztatók, reklámajándékok, megelégedettség.

Minden egyes, felsorolt kommunikációs csatornánál nagyon fontos a folyamatos kapcsolat, a frisshírek biztosítása annak érdekében, hogy adott esetben akár kitöltő hírként lehessen szerepelni, illetve, hogy kialakuljon egyfajta bizalom a média és köztönk.

Természetesen a lehetséges eszközök közül nem kívánjuk a programban mindet használni, hiszen az arculat keresés fogja leginkább meghatározni, hogy melyik, miként használható.

VII.2.2. Elvárások a kommunikációval kapcsolatban

Általánosságban: közérthetőség, akkor értékes ha informál, figyelemfelkeltő, hiteles, szakértő.

Public Relations: A kapcsolatszervezés (Public Relations) olyan tervszerű és folyamatos műveletsorozat, tevékenység-együttes, amelynek az a célja, hogy a vállalat és közönsége, közvéleménye illetve szűkebb és tágabb környezete között megértést, bizalmat építsen ki.

A kedvező vagy kedvezőtlen kép létrejöttében leginkább az alkalmazottak tehetnek a legtöbbet. A vezetés és a munkatársak megfelelő viszonyának kialakítása és a jó munkahelyi légkör fokozza a munka hatékonyságát. Az alkalmazottak a vállalatról kialakult véleményüket a barátaiknak, ismerőseiknek közlik és ezeknek az információknak jelentős szerepük van a közvéleményben kialakult kép létrejöttében. Nem utolsó szempont, hogy a cég és alkalmazottainak megfelelő kapcsolata jelentős szerepet tölt be az új, megfelelő munkatársak könnyebb felkutatásában. Fontos a jó munkahelyi légkör kialakítása, amelyhez hozzájárul a megfelelő és őszinte tájékoztatás, a dolgozók véleményének kikérése és figyelembevétele, csapatszellem kialakítása, céggel való azonosulás.

VII.2.3. A megfelelő eszközök kiválasztása

Az előzőekben bemutatott kommunikációs eszközök, mind valamilyen formában különböző módon és különböző formában, más-más réteget ér el, szólít meg, ezért annak a lehetőségét kell megvizsgálni, hogy esetünkben, mely csatornát milyen formában és milyen módon kell igénybe venni.

Különböző eszközök állnak rendelkezésünkre egyesületünk egyéb tevékenységei kapcsán a kommunikációs csatornák kihasználására, de ahhoz, hogy megfelelően tudjuk programunkat, illetve tevékenységünket bemutatni ezeken túllépve más irányba is el kell mozdulnunk.

Kommunikációs célközeg meghatározásakor két részre kell bontani a kérdést egy szakmai, és egy általános mindenkit érinthető területre.

A szakmai célközeg bemutatása: természetvédelmi szakemberek, állattartók, tenyésztők, hagyományőrzéssel, néprajzzal foglalkozók, tájgazdálkodási szakemberek.

Általános célközeg bemutatása: mindenki, aki az ilyen jellegű kikapcsolódásra fogékony, kisiskolásoktól a nyugdíjasokig, megkeresve a megfelelő érdeklődési pontot (állattartási gyakorlat, természetjárás, lovasbemutató stb.)

Tartalomjegyzék                     Megvalósításhoz szükséges források