Eddig beérkezett beszámolók és szekciótervek A fenntartható fejlõdés Rio+10 szekció részletes állásfoglalás tervezete: Word formátumban, illetve Adobe PDF formátumban

Beszámolók

A bizottság második ülésén a kiírásra beérkezett pályázatokat “értékeltük”. A tervezett július elejei idõpont helyett az ülést szeptember 17-én tartottuk. A beérkezett pályázatokat külsõ szakértõk bevonásával elõzetesen értékelték. Sajnos a pályázatokat – melybõl több száz volt – érdemben megismerni nem állt módomban, a minisztérium a meghívó és az ülés közti idõben – 3 napban – egy alkalmat tudott ajánlani, amikor felmehetek és betekintetek a pályázatokba. Így egy táblázat alapján, ahol a pályázó, és pályázat adatai mellett egy pontszám – 0-100-ig – szerepelt csak, kellet döntenem. Igaz a táblázatban szerepelt egy “bírálati vélemény” oszlop is, amelyet a bírálók csak olyan, érdemileg semmitmondó közlésre használtak, mint: “A saját rész igen magas, a cél helyes” vagy “Az akció szakmai felügyelete fontos”.

A fentiekbõl is kiderül, hogy az ülésen, mint a civil szervezetek képviselõje, inkább csak asszisztáltam a munkához, próbálva szem elõtt tartani a civilek pályázatait. Civil szervezetek elsõsorban a kiírás 6. pontjára – Környezetvédelemmel kapcsolatos akciók és szakmai rendezvények, tanulmányok támogatása – pályáztak. Mivel az e célra beérkezett pályázatok nem merítették ki a hozzá rendelt keretösszeget, így az összes értékelhetõ pályázatot 100%-ban támogattuk, így a civilek összes pályázatát is. (Az “a” keret kiirásában új elemként jelent meg ez a pályázati lehetõség, valószínûleg ez az oka annak, hogy nem érkezett túl sok pályázat) Pár civil pályázat érkezett még a keret egyéb pályázati felhívásaira, amelyeket a bizottság a szakértõk által adott pontszám alapján (többnyire nem) támogatott. Az általam ismert civil szervezetek próbáltam értesíteni a bizottság döntésérõl.

A bizottság harmadik ülését október 3-án tartottuk, amikor a bizottság a következõ évi pályázati felhívásról, illetve az elõzõ ülésen függõben maradt ill. a szeptember 30-ig beérkezett pályázatokról döntött. A pályázati keretnél a bizottság úgy határozott, hogy az OKKP – Országos Környezeti Kármentesítési Program – önkormányzati programjainak támogatása ne az “a” keretbõl történjen. (Erre a pontra egyébként a 2001-es esztendõben egyetlen pályázat sem érkezett.) Az ülésen kértem, hogy a 2002-es pályázatoknál a külsõ szakmai bírálók a bizottság által is használható értékelési rendszer alapján bírálják a pályázatokat, amely több szempont alapján is értékeli – és nem csak pontszerûen – a pályázati programokat.
Az Országos Találkozó jelölését megköszönve, várom az “a” keret tevékenységeivel kapcsolatos kérdéseket. 2002. január 15.

---

Köszörûs Zoltán

Kedves Zöld Barátaim - vagy ahogyan helyesen, újabban egyre többen mondják a mozgalomban - Harcostársaim !

 Nevem Köszörûs Zoltán.

A Hajdúsági Civil Központ és Adattár Alapítvány kuratóriumi elnöke vagyok és lassan egy évtizede a Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédõ Kör aktivistája, programvezetõje. 

2001-ben az OT-n az un. “Cédrus Bizottság”- ba választottatok meg és az elkövetkezõkben errõl a bizottságról, az itt folyó munkáról, annak értelmérõl, problémáiról szeretnék beszámolni.

Engedjétek meg, hogy beszámolómat az alapokkal kezdjem, hiszen valószínûleg többen csak nagyvonalakban tudják mirõl is van szó. A bizottság pontos neve Környezetbarát Termék Minõsítõ Bizottság.

Az emblémát tervezõ mûvész szerint a címer(logo)növény kocsánytalan tölgy, amely õshonos Magyarországon, és a mesebeli “életfa” fajtája. Emlékeztet kicsit Csontvári cédrusára, de nem az, hanem tölgy.

A világon elõször 1977-ben a Németországban jött létre környezetbarát termék minõsítõ szervezet. Az NSZK után Kanada, Japán, Norvégia, Svédország, Ausztria, Franciaország hozott létre hasonló minõsítõ-tanúsító rendszert. Az utóbbi években a világ minden táján egymás után alakultak a nemzeti tanúsító intézmények. Az Európai Unió 1992-ben hozta létre a saját egységes terméktanúsító rendszerét.

A környezetbarát minõsítés és tanúsítás Kht. által deklarált célja:

a környezet iránti felelõsségtudat erõsítése,

• a gyártók forgalmazók ösztönzése a környezeti szempontból kedvezõbb tulajdonságokkal rendelkezõ termékek és eljárások bevezetésére, illetve a

fogyasztók tájékoztatása a minõsített termékekrõl és szolgáltatásokról.

Az életútelemzésen alapuló minõsítõ-tanúsító rendszer bevezetésével megszûnt a lehetõsége a terméken, termékismertetõben, reklámban megjelenõ önkényes tájékoztatásnak és kiküszöbölhetõk a környezeti tulajdonságokkal kapcsolatos eddigi bizonytalanságok, félreértések. Nem folytatható az az ellentmondásos gyakorlat, melyben az érdekelt gyártó vagy forgalmazó saját maga - esetleg elfogultan vagy nem minden szempontból megalapozottan - minõsíti “környezetbarátnak” a termékét.

A minõsítõ-tanúsító rendszer jogi alapja a 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet.

Magyarországon a termékek, technológiák és szolgáltatások környezetbarát jellegét a “cédrus” védjegy tanúsítja. A tanúsító rendszert mûködteti és a védjegyhasználat engedélyezését végzi a KöM 100%-os tulajdonában lévõ, fentebb említet Társaság.

Pályázni lehet a Magyar Szabadalmi Hivatalnál a Társaság részére bejegyzett, oltalom alatt álló
"Környezetbarát Védjegy" használati jogának meghatározott idõre történõ megszerzéséért.
A védjegyhasználat jogát legalább 1 és legfeljebb 4 éves idõtartamra lehet megszerezni. Az idõtartam lejárta után - esetleg idõközben az új ismeretek miatt megváltozott feltételek mellett – egyszerûsített eljárás keretében meghosszabbítható a védjegyhasználati jog.

A jelentkezés, elbírálás, egyéb ügymenet leírása még további hosszú oldalakat venne igénybe, melyet elektronikus formában el tudok küldeni az érdeklõdõk számára!!!!

MINÕSÍTÉSI FELTÉTELRENDSZEREK a következõ termékekre vannak érvényben illetve vannak kidolgozva.

Hulladékpapír és egyéb hulladék felhasználásával készült papíripari termékek

Mechanikus vagy levegõ mûködtetésû kozmetikumok, testápolók és légfrissítõk

Ártalmas anyagokat nem tartalmazó fékbetét és tengelykapcsoló betét

Monoetilén-glikolt nem tartalmazó fagyálló hûtõfolyadék

A csomagolóanyagokra és eszközökre vonatkozó általános követelmények

• Hulladékok felhasználásával készült szervetlen építõipari kötõanyagok

(általános feltételek)

5-10 liter ûrtartalmú nyíltrendszerû vízmelegítõ készülékek

Környezetbarát fûrészgéplánc kenõolajok

Háztartási hûtõ- és fagyasztókészülékek

• Mono-etilénglikolt nem tartalmazó szintjelzõ folyadékok

Személygépkocsikra utólagosan felszerelt katalizátorok

Kõszerû építõanyagok és építõelemek (általános feltételek)

Kõszerû építõanyagok és építõelemek kiegészítõ követelményei pórusbeton termékekhez

Elektronikus telefonközpontok

Környezetbarát takarítás

Takarítás mikro-szálakból készült textíliák alkalmazásával

Biológiailag gyorsan lebomló hidraulika-folyadékok

Zárt, közepes belsõ hõmérsékletû (O-8oC) kereskedelmi hûtõkészülékek

Energiatakarékos fûtõtestszelepek

Takarítási célokra használható mikro-szálakból készült textíliák

Zárt rendszerû, nyomás alatti üveg és mûanyag szódás palack

Fa építõanyagú zajárnyékoló falak

Mûanyag csatornaaknák

Természetes alapanyagokból készült seprûk

Konvekciós fûtõkészülékek (radiátorok, konvektorok), gázfûtõ-készülékek

gázkonvektorok) és ezek légnedvesítõ tartozéka

Gyapjú - len ágynemû

Kiegészítõ feltételek a "Gyapjú-len ágynemû" feltételrendszerhez poliészter alapszövet esetén

• Kõolajjal, kõolaj-származék(ok)kal és/vagy hulladékká vált kõolaj termék(ek)kel

szennyezett talajok tisztítása enzim-kompozíciókkal katalizált biológiai lebontás útján

Természetes alapanyagokból készült ágybetét

Savas ólomakkumulátorok hasznosítása (Begyûjtés, feldolgozás, forgalmazás)

• Bitumenes kötõanyagú új útburkolatok, illetve fenntartásra szolgáló útpálya-szerkezeti rétege

Kenõolaj és kenõolaj-ipari termékek súrlódás és kopáscsökkentõ adalékai

Települési szilárd hulladékból és/vagy szennyvíziszapból elõállított komposzt

Ezen feltételrendszerek írott változata elektronikus formában birtokomban van, melyet szívesen az érdeklõdõk rendelkezésére bocsátok!!!

A “Környezetbarát Védjegy”-et odaítélõ és a termékcsoportokra vonatkozó feltételrendszert a bizottság bírálja el, melynek tagjai minisztériumokon kívül az ÁNTSZ, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, a Gazdasági Érdekképviseletek, stb.

Az általánosságok után lássuk a mandátumom alatt történteket. Évente 5-7 bizottsági ülést szoktak tartani. Megválasztásom óta 2001-ben 3 ülés volt.

2001. június 20.

2001. október 29.

2001. december 19.

Az elsõ ülés anyagával megkaptam a 2001. Március 7-i ülés jegyzõkönyvét is, mely alapján akkor a következõ napirendi pontok voltak:

A napirend lényege, hogy folyamatban van a 29/1997.(VIII.29.) számú KöM rendelet felülvizsgálata.

Egyebek mellett fontos, hogy “új terméknek vagy szolgáltatásnak a minõsítési körbe történõ bevonására bárki (magánszemély, hatóság, gazdálkodó, civil szervezet stb.) javaslatot tehet, melyhez indoklást is mellékelni kell.

1. “Háztartási hûtõ- és fagyasztókészülékek” címû minõsítési feltételrendszer felülvizsgálata

Fontosnak tünõ kérdés:

“A bizottság a készülékek energiafogyasztásának felsõ határát a 75%-os effektív index értékében határozta meg.

2. Állásfoglalás a kereskedelmi hûtõkészülékekre vonatkozó feltételrendszerrel kapcsolatban

A kialakult vélemény, hogy a feltételrendszer felülvizsgálata folyamatban van így amíg az be nem fejezõdik nem fogadnak el pályázatot.

3. Feltételrendszerek felülvizsgálata

Pályázói érdeklõdés hiányában a következõ feltételrendszerek felülvizsgálatát a Bizottság elnapolja:

“Tûzoltó anyagok- és készülékekre vonatkozó minõsítési feltételrendszer tervezet a követjezõ ülésre lesz kész, akkor tárgyalja a Bizottság.

2001. június 20-i ülés

Napirend

Kifogásolás alá esett a tervezetben, hogy a feltételrendszer 4.melléklete alapján függetlenül az oltóanyag minõségétõl, olyan konstrukciójú készülékek is környezetbarát minõsítést kaphatnak, amely a szokásos mutatókhoz képest minimum 20%-kal csökkentett hatóanyag felhasználásával biztosít azonos hatásfokot (vagyis hamarabb eloltja a tüzet és ezáltal csökkenti a tûz okozta környezeti károkat is.) Noha a BM és az OM képviselõje támogatta zt az elvet, hogy a jobb tûzoltási hatásfok olyan jelentõs környzeti elõnyt (és tûz esetén kisebb károkozást, valamint felbecsülhetetlen értékek megóvását jelenti) amely miatt egy ilyen megoldás érdemes a minõsítésre, a Bizottság elvettete a koncepciót.

Ezután több módon pontosítást kért a bizottság pl. pontosítani kell a habképzõ anyagok biológiai lebomlását igazoló vizsgálathoz a vizsgált oldat töménységét, szerves halogén anyagokra és a tûzoltás során keletkezõ mérgezõ anygaokra vonatkozóan pontosítani kell a követelményeket stb.

1. A “Monoetilén-glikolt nem tartalmazó fagyálló hûtõfolyadék” címû minõsítési feltételrendszer felülvizsgálata
2. Az Elsõ Vegyi Industria Rt. Védjegyhasználati jogának meghosszabbítása

Téma az un. “Szuperzöld” fagyálló hûtõfolyadék nevû termék védjegyhasználati jogának meghosszabítása a 2-es pontban lévõ “Monoetilén-glikolt nem tartalmazó fagyálló hûtõfolyadék” címû minõsítési feltételrendszer alapján.

Bár a termék némileg drágább , mint más termékek a bizottság egyhangúlag elfogadta a termék védjegyhasználati jogának meghosszabbítását.

3. Feltételrendszerek felülvizsgálata

Sok olyan feltételrendszer van , melyekre vonatkozóan nincs pályázati érdeklõdés. A bizottság folytatja azt a gyakorlatot, hogy felfüggeszti ezen feltételrendszerek érvényességét mindaddig amíg újabb pályázó nem jelentkezik az adott témában. Ekkor végezteti illetve végzi el a felülvizsgálatot.

4. Javaslatok, bejelentések, információk

Dr. Wágner Zsófia ismertette, hogy a jelentkezõ érdeklõdõk közül potenciális pályázók 5.1.Napelem, 5.2.Tartálytûzoltó rendszer, 5.3.Polimer beton, 5.4.Villamos áram, 5.5. Porotherm tégla témákban várható.

1. és 5.4. témákhoz új feltételrendszer kell, ha valaki javasolja. 5.2. 5.3. 5.5. témában nincs akadály.

2001. október 29-i ülés napirendje

A pályázat a “Személygépkocsikra utólagosan felszerelt katalizátorok” témában futott, mely feltételrendszernek megfelelt.

1. Az Assi Doman, Sturovo (Kappa Obaly Sturovo, a. s. ) védjegyhasználati jogának a meghosszabbítása. Meghosszabbítva.
2. A Hartmann-Bábolna Packaging Kft. védjegyhasználati jogának a meghosszabbítása

Meghosszabbítva.

3. A Hullámpack Kft. pályázatának értékelése , 1 évre megadva.
4. Az ÁPISZ Rt. pályázatának az értékelése, 1 évre megadva.
5. Az Európai Unióban érvényes minõsítési feltételrendszerek átvételérõl, vagy az azoknak megfelelõ termékcsoportokra vonatkozó feltételrendszerek kidolgozásáról szóló tájékoztatás, illetve állásfoglalás

A tanulmányt a Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Tanszéke készítette.

Bõvebben és közelebbrõl még jelenleg elõttem is homály fedi, hogy ki vagy kik fémjelzik ezt a tanulmánynak nevezett “hasalás” gyûjteményt.

Érdekes módon az elõzetes véleményezés során Frigyer Attila úr a Kht. igazgatójának aláírásával láttam a legkritikusabb, sommásabb vélemény formálást. (Gondolom megelõlegezendõen a botrányt inkább elmondták véleményüket, másrészt végülis a Kht. részére lenne ez a valami alapmû, tehát ha kritika nélkül befogadták volna évekig ihatták volna a levét. Idézek Frigyer úr véleményébõl, mely alapján jómagam is felháborítónak tartom a tanulmány készítõinek hozzáállását az egész ügyhöz, tekintve, hogy egyébként, ha jól tudom, a KöM a megrendelõ.

“…. A megállapítások nem eléggé pontosak és helyenként elavultak.

Néhány pontatlanság a teljesség igénye nélkül:

• a feltételrendszerek kidolgozási eljárása eltérõ a bemutatottól
• az elfogadott feltételrendszerek érvényességi ideje már nem 3 hanem 4 év
• a pályázatok elbírálásának módja eltérõ az ismertetettõl
• az elfogadott ill. vizsgált termékcsoportokat összefoglaló táblázat a 8.oldalon a 2000 év eleji állapotot tükrözi, és néhány termékcsoport elnevezését hibásan fordították.

*(Ezután következik egy kilenc soros táblázat, melyben 9 termékcsoportra vonatkozóan hibás az EU-s hivatkozás!!!!!!! Profizmus, nem?)

…… nem egyértelmû, hogy milyen adatbázisra alapozva töltötték ki azokat a táblázatokat….

*(Szóval ez azt jelenti, hogy konkrét piaci adatok hiányában valószínûleg tippeltek a tanulmány készítõi. Figyelembe véve, hogy ezek a táblázatok a tanulmány jelentõs részét teszik ki, érdekes!!! )

Stb.

Fénymásoló berendezések környezetbarát minõsítésére érkezett javaslat, mely kidolgozásával a bizottság egyetért.

2001. december 19-i ülés napirendje

Téma: BIOKOM-FG 100 fûrészgéplánc kenõolajának tanusítási védjegyének meghosszabbítása. Meghosszabbítva.

1. “Levegõvel porlasztott, illetve mechanikus úton adagolt kozmetikumok és légfrissítõk” címû minõsítési feltételrendszer felülvizsgálata

Parázs vita után néhány kiegészítéssel elfogadva (melyek remélhetõleg pontosan kerülnek jegyzõkönyvezésre). Vita lényege, hogy az elõterjesztés alapján a csomagolás környzetbarát volta miatt mindenféle átlagosnak nevezett kozmetikai terméken rajta lehetne a védjegy. Ezt a bizottság kijavíttatta azzal, hogy a védjegyre rá kell írni, hogy “Környezetbarát csomagolásban”.

2. “Takarítás mikroszálakból készült textíliák alkalmazásával” címû minõsítési feltételrendszer felülvizsgálata, elfogadva
3. Kristály-Mix Kft. pályázatának értékelése Meghosszabítva. (Raxpath –Polska (Krakow) cég által gyártott mikroszálas textíliákkal történõ takarítási mód.
4. Tájékoztató a kereskedelmi hûtõkészülékek minõsítésérõl
5. Javaslatok, bejelentések, információk
6. Zárt ülés a 2001.évi tevékenység összefoglalása
   
   Még egy információ sor:

“Környezetbarát termék” védjegyhasználati joggal rendelkezõ termékek, szolgáltatások listája

Összefoglalás, értékelés Környezetbarát Termék Minõsítõ (“Cédrus”) Bizottság tevékenységérõl szerzett tapasztalataimról, benyomásaimról

Korábbiakban 6 oldalon keresztül mutattam be a bizottság létrejöttét, feladatkörét, 2001.évi ülések napirendjeit, döntéseinek eredményeit. (Megkérem az OT szervezõit tegyék fel valahova webre, hogy, aki akarja hozzáférhessen illetve, aki kéri e-mailen is elküldöm szívesen. koszorus.zoltan@axelero.hu )

A fõbb megállapításaim gyakorlatilag rímelnek bizottsági elõdöm, Szilágyi László megállapításaival. (Lsd. Kukabúvár). Ez nem az a bizottság, melyben jelenleg a mozgalom számára a legsorsdöntõbb dolgok zajlanak. J

A KöM által 1993-ban alapított Környezetbarát Közhasznú Társaság munkáját hívatott segíteni a grémium, melyben különbözõ minisztériumok és érdekképviseleti szervek delegáltjai igen jószándékú és ülésenként aktívnak mondható tevékenységet fejtenek ki. Mondhatom, hogy a bizottság tagjainak környezet iránti orientáltsága igen pozitív és a Kht. munkatársainak üléseken való hozzáállásában sincs kivetni való.

Azonban az eredmények azt mutatják, hogy valahol mégis homok van a fogaskerekek között. (Böszörményiesen nem biztos, hogy a megállapítás nyomdafestéket bírna. J

Megválasztásom óta 3 ülés volt. Átlag: negyedévenként egy. Az üléseken 2-3 termék került napirendre. Ezek is szinte kizárólag már a rendszerben lévõ termékek illetve ezek megújítása volt. Jelenleg a 2001.évi katalógus alapján 20 termék rendelkezik “Környezetbarát termék” védjeggyel. Ez a mûködés 8 éve alatt átlag évi 2,5 terméket jelent!!! (Nyilván voltak kiesõk is és hosszabbítások is. Az EU országok ezirányú mutatói feltehetõen jobbak, de ha ilyenek akkor azok sem kielégítõek!)

A termékek valóban egy szigorúnak mondható procedúra után kapják meg a minõsítést, azonban némelyik laikus vásárló számára esetleg félrevezetõ lehet. Pl. azok az utólag szerelhetõ katalizátorok, melyek emblémái régi keleti kocsikon virítanak, vagy a környezetbarát motorfûrész olaj vagy az a kozmetikai termék, melynek csak a csomagolása környezetbarát. Természetesen örömmel vettem, hogy csomagolóanyagok, tisztítási eljárások, szennyezett talajok tisztítása, stb. termékek is bekerültek már.

Ezévben a Bizottság erõfeszítést tett, hogy az EU ezirányú szabályozóit is áttekintse és megfelelõ tapasztalatokat gyûjtsön. Sajnos azonban a Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Tanszéke igen gyenge szintû tanulmányt készített így nem lettünk sokkal okosabbak.(Az EU-nak van saját minõsítési rendszere és számos tagországnak vannak nemzeti rendszerei.)

Hogyan pörgessük a dolgot? A mozgalom számára akkor lenne igazán gyümölcsözõ a bizottságban a további munka, akkor tudnánk hatékony és nem elvethetõ javaslatokat tenni, amennyiben sikerülne az EU-s szervezetek tevékenységét is jobban megismerni, valamint mûködõ kapcsolatrendszert fenntartani olyan EU tagországbeli civil szervezetekkel, akik tagjai hasonszõrû bizottságoknak.

Javaslom a Tisztelt OT-nak, hogy küldjön a jövõben is küldöttet a bizottságba. Nem a jelenlegi, hanem a téma magyarországi jövõbeni lehetõségei miatt.

Mandátumom meghosszabbítása esetén lépni kívánok a fentebb leírt területeken.

Üdvözlettel:

Köszörûs Zoltán Környezetbarát Termék Minõsítõ (“Cédrus”)Bizottság tagja

Hajdúsági Civil Központ és Adattár Alapítvány

Hajdúböszörmény, 2002. Január 09.

---

Demeter Zoltán:

Beszámoló a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumában, a 2001/2002-es évadban eddig végzett tevékenységrõl

Kedves Hölgyek és Urak!

A közszolgálati médiákba (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Duna Televízió) való delegálás esetében - a médiatörvény alapján - továbbra sem mérvadó, hogy ki mellett szavaz az OT. Ugyanis bárki, aki országos zöld szervezetként került bejegyzésre a bíróságon, az jelöltet állíthat. Így, több jelölt esetén, az Országos Rádió és Televízió Testület sorsolás útján dönt a kuratóriumi tag kilétérõl.

Ráadásul 2001-ben is már az OT elõtt lezajlott a kuratóriumi tagok kisorsolása. Csökkentve annak esélyét, hogy a zöld mozgalom által ismeretlen, vagy éppen nagyon is jól ismert szervezetek képviseljenek bennünket, ismét több NGO jelöltette magát a sorsolásra. A 2001. évi sorsolás eredményeképpen a Holocén Természetvédelmi Egyesület jelölhetett képviselõt a kuratóriumba. Miután az elõzõ ciklusban delegált zöldmozgalmi kurátorok egyeztettek nagyobb szervezetekkel (pl. MTVSZ) és egymással, úgy döntöttünk, hogy kedvezõ eredményû sorsolás esetén, megpróbálunk egy újabb ciklusban ellátni teendõinket. Erre azért van szükség, mert a civil kurátorok személye – néhány kivételtõl eltekintve – a sorsolás és az összmozgalmi egyeztetés elérhetetlensége miatt, évente váltakozik. Így mire valaki tisztán lát, már le is telik a mandátuma.

Ennek fényében került sor ismételt jelölésemre. Ezt idõben jeleztem a váci OT szervezõinek, beszámolóm az OT elõtt felkerült a találkozó honlapjára is. Családi okok miatt az OT-n nem vehettem részt, így ott Tömöri Laci (E-misszió) került megválasztásra. Utólag egyeztettünk Lacival, így továbbra is én képviseltem a zöld szervezeteket a magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi munkájában.

A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi munkáját e ciklusban (2001.04.01. – 2002.03.31.) is meghatározzák a médiatörvény és a belsõ Szervezeti és Mûködési Szabályzat keretei. A tavaszi és a nyári idõszakra ismét rányomta a bélyegét a rádió választott elnökének hiánya is. Emellett érdemes megjegyezni, hogy továbbra is csak kormánypárti elnökségi tagok képviseltetik magukat a testületben. Azaz egyáltalán nem politikamentes a kuratórium tevékenysége és ez a civil szervezetek delegáltjain is érzõdik. Az elõzõ ciklus civiljei részben az ellenzéki pártokat is képviselték (pl. egyik tagunk bekerült az MSZP elnökségébe is), míg a jelen idényben kifejezetten “kormánypárti többség” érzékelhetõ.

Az eddigi kuratóriumi tevékenység a következõ volt:

2001. május 17. A Magyar Rádió Rt. éves közgyûlése. Beszámolók elfogadása: az MR Rt. 2000. évi mérleg- és eredménykimutatása, a felügyelõbizottság véleménye az MR Rt. 2000. évi gazdasági tevékenységérõl, a könyvvizsgáló beszámolója az MR Rt. 2000. évi gazdasági tevékenységérõl.

2001. május 31. A Magyar Rádió Rt. elnökének megválasztásáról egyeztetõ tárgyalás

2001. június 5. A Magyar Rádió elnökének megválasztása Kondor Katalin személyében.

2001. szeptember 6. Az MR Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatának módosítása, Az MR Közalapítvány éves beszámolójának megtárgyalása, Az MR Közalapítvány kuratóriuma munkatervének kialakítása, a kuratóriumi munkacsoportok megalakítása, Az MR Közalapítvány kuratóriuma éves beszámolójának elfogadása az Országgyûlés részére.

• 2001. november 8. Az MR Rt. felügyelõ bizottsági tagjának megválasztása. Az MR Rt. helyzetének áttekintése (Kondor Katalin MR Rt.

  elnök, Szíjjártó István MR Rt. gazdasági igazgató).

• 2001. december 17. Az MR Rt. hosszú távú stratégiai tervének megtárgyalása, Az MR Rt. 2002. évi adásidejének meghatározása, A Közszolgálati és Mûsorszolgáltatási Szabályzat érvényesülésének éves vizsgálata a KMSZ munkacsoport beszámolója alapján.

2002. január 17. Az MR Rt. jegyzett tõkéjének megemelése, A Stratégiai munkacsoport beszámolója

Ezek mellett – “önszorgalomból” – munkacsoportokat alakítottunk az alábbi területeken: KMSZ érvényesülése, Stratégia, EU-s ügyek. Én ismét a legelsõ munkájában veszek részt. Az ORTT mûsorelemzésének módszertanát értékelve már tavaly megállapítottuk, hogy fejlesztésre szorul, illetve csak a politikai pártatlanságot vizsgálja, de nem foglalkozik a közszolgálati témák – pl. környezetvédelem, fogyasztóvédelem - megjelenésének értékelésével.

Ennek fényében – 2001-ben 4 ülést tartva – úgy döntöttünk, hogy a munkacsoport tagjainak tevékenységi és érdeklõdési területe szerinti témakörökön keresztül vizsgáljuk meg a KMSZ érvényesülését a Magyar Rádió adott mûsoraiban és ez alapján teszünk ajánlást, mind a Magyar Rádió, mind az ORTT felé.

Elõször a szomszédos országok rádióban való megjelenésével foglalkoztunk. Itt mind mennyiségi, mind minõségi elmaradást észrevételeztünk, de leginkább egy ezzel kapcsolatos koncepciót hiányoltunk. Ezt megerõsítette a Kossuth adófõszerkesztõjének beszámolója és a Külügyminisztérium meghívott osztályvezetõjének értékelése is. Már ennél a témánál felmerült a környezet- és természetvédelem témája, mint tipikusan országhatárokat nem ismerõ terület. Körvonalazódtak egy a Magyar Rádió Rt. és a Külügyminisztérium közti együttmûködés keretei is, mely a külügyi tárca általi folyamatos tájékoztatást és a rádiós szakemberek képzésébe való bekapcsolódást is magába foglalná.

Sikerült elérni, hogy – valószínûleg február folyamán – a környezetvédelmi mûsorok helyzete is elemzésre kerüljön. E megbeszélésen a munkacsoport tagjai és a kuratórium elnöke mellett részt vesz majd a Magyar Rádió egy vezetõ munkatársa, a KöM Sajtóosztályának képviselõje és a Civil Rádióban is tevékenykedõ Szilágyi Laci (Humusz), aki a Környezetvédelmi Újságírók Társaságával is egyeztetni fog. Márciusban az egyházi mûsorok helyzetével foglakozik még a munkacsoport.

Ezeken túl beszéltem Kondor Katalinnal, a Magyar Rádió Rt. elnökével, aki ígéretet tett arra, hogy ha a szervezõk (Ökotárs) részérõl is rábólintanak, akkor elõdjéhez hasonlóan részt venne az egyik havi találkán. Ez a fentebb említett munkacsoporti ülés majdani eredményeinek függvényében is átgondolható.

Összefoglalva: a MR Rt. esetében, jelenleg az új vezetés általi tervek megvalósítása a fõ kérdés. Ez mind a gazdálkodás, mind a stratégiai lépések, mind a mûsorszerkezet területét érinti. Az Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma viszont továbbra is csak a tulajdonosi jogokat gyakorolhatja, azaz a mûsorokkal kapcsolatban csak ajánlásokat tehet. A kuratóriumi tagoknak a politikával erõsen áthatott légkörben kell megkeresni, azokat a lehetõségeket, ahol a szakmai kérdéseket is be lehet csempészni a munkába. Remélem ez nekem sikerült is, a fentebb leírtak függvényében.

Miskolc, 2002. január 17. Tisztelettel és üdvözlettel: Demeter Zoltán Zöld Akció Egyesület

---

Tömöri László: Magyar Rádió Kuratóriuma

Halihó! Annyira jó volt... Részletesen: semmilyen.

Bõvebben: igaz, hogy delegáltak a Magyar Rádió Kuratóriumába, de sajnos nem sokat értem vele, merthogy elõttem már régen újra választódott meghívásos alapon a Kuratórium. Ígyhát, mitvolt mit tennem, megkerestem a régebben is szerepet viselõ Demeter Zoltán Miskolci Zöldakcó kollegát, és kértem nyújtson mindenféle információt a kuratórium tevékenységérõl, illetve ha lehet invitáljon meg 1-2 üllési alkalomra. Eleinte nagyon ment... talán kétszer érintkeztünk telefonon, és megtudtam (amit a sajtóból is), hogy új elnöke lett a MRádiónak. Sajnos ülésre nem jutottam el a szükös év alatt.

Hát ennyit tudok elmondani deleganciámról.

Remélem elegendõ.

Üdvözlettel:

Tömöri László , E-misszió Természet-, és Környezetvédelmi Egyesület 4400 Nyíregyháza, Malom u. 18/a. Tel.: 42/423-818 www.e-misszio.hu tomoril@zpok.hu

Ja! még annyit, hogy a kapott levél melyre most reagáltam, az egyetlen bizonyíték arra, hogy engem valaha bizalommal delagáltak valahová is. Köszönöm.  

---

Szekciótervek:

Fenntartható Fejlõdés, Rio+10 szekció

Közeleg a 2. “Világ Csúcs”, s mint általában az évfordulókat, számadással, új fogadkozásokkal ünneplik. Legalább ilyenkor illik valamit tenni, ha már a dolgos hétköznapokon lábbal tiporjuk a fenntarthatóságot. A magyar felkészülés részeként mi is számadást készítünk, de igazából az esemény ürügyén próbáljuk a figyelem középpontjába terelni a fenntarthatóság gondolatát. Különbözõ társadalmi csoportokkal folytatunk párbeszédet, szeretnénk megtudni, kinek mit is jelent az elmúlt tíz év, a fenntarthatóság. S persze itt a vitaanyag is, mert tíz év után illõ lenne néhány dologról közösen vélekedni, s netalán cselekedni is végre. Bár talán nekünk, civil környezetvédõknek kell a legkevésbé szégyenkeznünk, azért valljuk be, nekünk is vannak hátralékaink, a megértés s az együttes cselekvés területén.

A vitaanyag, amelyet a honlapon találtok a közös megértést hivatott elõsegíteni, tisztázni néhány olyan lényeges kérdést, amelyben közöttünk sincs egyetértés. Ezek közül a legfontosabbak: maga a fogalom; a megoldás komplexitása, az a bizonyos holisztikus szemlélet; a megoldáshoz vezetõ utak, paradigmaváltás vagy reformok; a mesterségesen elkülönített szektorok integrációja és a szükséges intézményrendszer; s természetesen a megoldások hogyanja, pl. az a bizonyos ökológiai adóreform.

Az alábbiakban a fenntarthatóság megvalósításának legfontosabb akadályait összegzem, hiszen, ha cselekedni akarunk tisztán kell látni a fenntarthatatlanság okait.

 

Olvassátok el a vitaanyagot és “beszéljük meg”…

Gyulai Iván

A fenntartható fejlõdés, Rio+10 szekció állásfoglalás tervezete

Nem hiszünk abban, hogy jelentésekkel, öt-tízévenként ismétlõdõ konferenciákkal, “johannesburgi ünnepnapokkal”, a nemzettõl elszigetelt, a politikában nem szervesülõ, az utca emberét nem lelkesítõ cselekvésekkel a fenntarthatóság elérhetõ.

A fenntarthatóság eléréséhez paradigmaváltásra, az élet minden területét átható változtatásokra van szükség. Ezért felhívjuk a figyelmét minden hazai és nemzetközi politikát befolyásoló erõnek, hogy politikájukban és cselekedeteikben a fenntarthatóság elérésére törekedjenek, a következõ ajánlások megfontolása által:

• Az oktatásban,

  a politikai és közgondolkodásban fel kell ismerni azt az alapvetõ tényt, hogy az ember a természet része, múltja, jelene és jövõje szempontjából meghatározó a környezet minõsége, az erõforrások bõsége, s mindezek megõrzésének érdekében harmonikus illeszkedése környezetéhez.

Helyre kell állítani a társadalmi jólét elsõbbségét a gazdasági növekedéssel szemben. Az emberi fejlõdés célja a folytonos szociális jobblét megvalósítása, amelyben a gazdaság eszköz, a környezet pedig feltétel.

• Társadalmunk formálásában lényegesen nagyobb figyelmet kell szentelnünk azoknak az erkölcsi, etikai normáknak, amelyek meghatározzák az egyes emberek, egyes társadalmak és környezetük között fennálló viszonyrendszert. Az új etika nem képzelhetõ el az egyes emberek értékrendjének megváltozása nélkül. Az egész társadalom feladata, hogy ezt az új rendet felállítsa, s hogy az egyes emberek szintjéig nyúljon a megoldás érdekében.

• Az erõforrásokhoz való igazságos hozzáférés lehetõsége teremtheti meg a legtöbb ember boldogulását, alkotó szellemi vagy fizikai kibontakozását. A megosztás készségének kialakítása a személyes boldogság és biztonság, megelégedettség feltétele is.

A különbözõ társadalmi csoportok megkülönböztetése sürgõs feloldást igényel. A megoldás egyik módja, ha ezeket a társadalmi csoportokat nem rekesztjük ki a társadalom ügyeinek intézésébõl, csak azért mert etnikailag másak, nõk, öregek, fiatalok, vagy, mert másként vélekednek

• Az iskolarendszer és oktatás gyökeres reformjára van szükség, az analitikus, tantárgyi szemléletet a holisztikus látásmódnak és az ennek megfelelõ tantárgyi integrációnak kell felváltani.

A szektorok felett átívelõ intézményrendszert kell létrehozni, az integráltságot a jogi és közgazdasági szabályozórendszerben is meg kell testesíteni.

• Ki kell alakítani, és széles körben alkalmazni kell a fejlõdés nyomon követésére alkalmas fenntarthatósági mutatókat.

A globálizációs, centralizációs törekvésekkel szemben elsõbbséget kell adni a helyi közösségek kibontakozásának, a szubszidiaritás gyakorlásán keresztül biztosítani kell ezek önmeghatározási lehetõségét.

A megfelelõ környezet minõség biztosítása érdekében olyan jogi szabályozó rendszert kell létrehozni, amely tiltja, és hosszútávon felszámolja, azokat a tevékenységeket, amelyek negatív externális hatása a környezet irreverzibilis károsodásához vezet, illetve olyan gazdasági szabályozókat kell bevezetni, amelyek a természeti erõforrások értékének elismerésén alapulnak.

• A fogyasztói és termelõi mintázatokat egy rendszerben kell kezelni, s messze nem elegendõ csak a termelés technológiai oldalaira koncentrálni. A fogyasztó mintázatok átalakításának iránya az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatásoktól, az anyag és energia szegényen keresztül, a tudás és kultúra fogyasztásának irányába mutat.

A helyi erõforrások hasznosítása kulcskérdés a fenntartható erõforrás-gazdálkodás szempontjából. A helyi gazdálkodás a közösség és környezete viszonyrendszerében valósul meg, szervesen illeszkedik a közösség életéhez, lehetõvé teszi a szerves kultúra folyamatosságát, a közösség együttmûködését, a helyi környezeti értékek megbecsülését.

A környezeti rendszereket azok átalakítása helyett, adottságaiknak megfelelõen kell hasznosítani, oly módon, hogy az ne változtassa meg a környezet ökológiai jellemzõit.

  A fenntarthatóság elérése nem azt diktálja, hogy óriási pénzeket áldozzunk a jelenleg és korábban elkövetett bûneink orvoslására, hanem, hogy ne bûnözzünk tovább. Ahhoz, hogy meglévõ problémáinkat felszámoljuk, elõbb meg kell elõznünk az újabbak létrejöttét. A megoldás nem technikai jellegû, hanem emberi és környezeti viszonyrendszerünk átértékelését, új etikát, szemléletet, megközelítéseket követel. A paradigmaváltás és a cselekvés már nem halasztható tovább, nem lehet újabb tíz évig tétlenkedni, fokozott ütemben rombolni társadalmi és természeti értékeinket!

Vissza a lap tetejére