Az elõzõ OT weboldala

A 2001-es OT jegyzõkönyve Adobe PDF, illetve ZIP formátumban

Az 1999 és a 2000 évi OT résztvevőinek címlistája

• 1991 Tata,
• 1992 Szeged,
• 1993 Mosómagyaróvár,
• 1994 Eger,
• 1995 Nyíregyháza,
• 1996 Miskolc,
• 1997 Gödöllő,
• 1998 Pécs,
• 1999 Hajdúböszörmény,
• 2000 Győr,
• 2001 Vác,
• 2002 Szarvas,
• 2003 …

Az OT szabályzata
Magyarországon működő környezet-és természetvédelmi szerveződések együttműködésének formái és kölcsönösen elfogadott szabályai

I. AZ ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ

1.) Cél és feladat:
A magyar környezet- és természetvédelmi társadalmi szerveződések , évente legalább egyszer országos Találkozót ( a továbbiakban: OT) tartanak , ahol közös ügyeiket megvitatják és egyeztetik álláspontjaikat . Az Országos Találkozó jogosult küldötteket választani , beszámoltatni, megerősíteni vagy visszahívni és a következő évi feladataikat meghatározni .

2.) Az OT résztvevői:
a.) Minden Magyarországon környezet- és/vagy természetvédelmi céllal bejegyzett független, nem-kormányzat, politikai pártokhoz és gazdasági érdekcsoportokhoz nem tartozó, nem nyereségérdekelt, közérdekű tevékenységet folytató, heli, térségi vagy országos működési területű társadalmi szervezet és szerveződés ( például szövetség, egyesület, alapítvány), valamint
b.) minden olyan szerveződés, amely önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, de az előzőekben meghatározott feltételekkel egyéb tekintetben eleget tesz és amelyet az adott OT két teljes jogú résztvevője írásban ajánl ( a fentiek együtt a továbbiakban: szerveződések).
2.1 Az Ot minden szerveződés megkülönböztetés nélkül részt vehet és egy szavazattal rendelkezik.
2.2 Az Ot-re történő jelentkezéseknek - a szavazati joggal részt venni kívánó szerveződések esetében - tartalmaznia kell egy megbízólevelet, melyben a szerveződés vezetése megnevezi a szavazati jogot gyakorló személyt. Azon szerveződések esetében, amelyek a megelőző OT-n nem szerepeltek szavazati joggal, a megbízólevélhez csatolni kell:
a.)önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek esetén a bejegyzésről szóló bírósági határozatot,
b.)bejegyzés nélküli csoportok esetén két olyan szerveződés ajánlólevelét, amely a megelőző OT-n szavazati joggal szerepelt.
2.3 Minden OT szervezője három fős Mandátumvizsgáló Bizottságot delegál . A Mandátumvizsgáló Bizottság a megbízólevelek, a bejegyzésről sóló dokumentumok és az ajánlólevelek , valamint a mandátummal kapcsolatos egyéb írásos, névvel ellátott bejelentések vizsgálatát az OT meghirdetésekor kezdi meg. a Mandátumvizsgáló Bizottság az OT hivatalos megnyitását megelőzően írásban közreadja a megjelent, és általa igazolt, illetve megvitatásra javasolt mandátumú szerveződések jegyzékét. Javaslatát szükség szerint indokolja.
2.4 Az OT a napirend jóváhagyása előtt a szervezők által felkért levezető vezetésével megvitatja és közfelkiáltással erősíti meg, illetve veti el a Mandátumvizsgáló Bizottság javaslatait.

3.) AZ OT előkészítése és összehívása:
3.1 A plenáris ülésen egyszerű szótöbbséggel, az arra pályázók közül kiválasztja a soron következő OT rendezőjét és helyszínét.
3.2 A rendezéssel járó minden feladat és felelősség a rendezőket terheli. A rendezők az általuk megrendezett OT iratait és címlistáját a soronkövetkező rendezők számára átadják. Az előkészületi munkálatokról a rendezők rendszeresen hírt adnak a szerveződésnek.
3.3 Az OT részletes célját és napirendjét országos véleményfelmérés, valamint a rendezők által összehívott előkészítő tanácskozás(ok) alapján a szervezők határozzák meg.
3.4 A rendezők az OT-re legkésőbb annak kezdete előtt két hónappal minden szerveződést meghívnak. A meghívás a szerveződések fellelhető legteljesebb címjegyzékére és a megelőző OT résztvevőinek címére küldött meghívólevélben és sajtóközleménnyel történik.
3.5 Rendkívüli OT összehívására kerül sor, ha - témamegjelöléssel - a mandátummal rendelkező szerveződések harminc százalékánál több írásban kezdeményezi.

4.) Az OT működése:
4.1 Az OT- n szekciókra és plenáris ülésekre kerül sor .
4.2 Az OT plenáris ülése határozatképes, ha az OT-n megjelent és szavazattal rendelkező szerveződéseknek legalább 50%-a a teremben tartózkodik.
4.3 Az OT döntéseit és állásfoglalásait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hoz .A szavazás eredménye IGEN, ha a teremben tartózkodó és szavazattal rendelkező szerveződéseknek legalább 50%-a IGEN-.nel szavazott. NEM, ha ateremben tartózkodó és szavazattal rendelkező szerveződéseknek legalább 50%-a NEM-mel szavazott, más esetben nincs döntés.
4.4 Abban az esetben, ha legalább tíz szavazati joggal rendelkező szerveődés kéri, az OT egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazás elrendeléséről.
4.5 A választás levezetőire, a jegyzőkönyvvezetőkre és a hitelesítőkre, a 3-3 főből álló Jelölő és Szavazatszámláló Bizottságra, valéamint a 3 főből álló Mandátumvizsgáló Bizottság tagjaira a rendezők tesznek javaslatot, és az OT Választja meg őket.
4.6 A szekciók munkájuk menetét maguk határozzák meg. ülésükről emlékeztető készül. Ha arésztvevő szerveződések többsége aláírásával kifejezi egyetértését, akkor állásfoglalásaik OT állásfoglalássá válnak

II. KÜLDÖTTEK

1.) Cél és feladat:
1.1 Az OT-n résztvevő szerveződések célkitűzései megvalósítása érdekében adott esetben igényt tarthatnak arra, hogy küldöttállítási lehetőséget kapjanak az állami, kormányzati és önkormányzati szervezetek környezet- és természetvédelmi kérdésekkel foglalkozó fórumain .
1.2 Az OT-hez érkező javaslatok és felkérések ( a képviselet biztoításának indokit a kezdeményezőnek meg kell fogalmazni és írásban közölni ) alapján - országos egyeztetés után - kerülnek kiválasztásra azok a fórumok ahová célszerű küldöttet delegálni.
2.) Küldöttek választása Országos Találkozón :
2.1 Az OT plenáris ülése egyszerű szótöbbséggel állást foglal az alábbi kérdésekben:
a.) Eleget tesz-e az OT az adott felkérésnek,
b.) Amennyiben igen , az OT megválasztja a küldötteket, jóváhagyja azok felhatalmazását, megbízatásának idejét és kötelezettségeit.
2.2 A küldött megbízatása megfigyelői vagy szavazati jogú lehet . A megfigyelői jogú küldöttnek részvételi és hozzászólási joga van az adott testületben .
2.3 A küldöttekre jelölést benyújtani írásban lehet a Jelölő Bizottság tagjainál. A jelölésnek maximum egy oldalban tartalmaznia kell a jelölés indoklását, vagy a küldöttnek javasolt személy pályázatát. A Jelölő Bizottság minden jelölést előterjeszt, valamint a jelölő szervezetek megjelenítésével állítja össze a jelölő listát. Küldött lehet az OT által választott szervezetből delegált állandó személy . A küldöttválasztás alapvető szempontja a társadalmi szervezetek küldetésének hatékony érvényesítése. Küldött jelentős bizalmat élvező , széles körben tájékozott személy lehet.
2.4 Egy személy legfeljebb két testületben lehet küldött.
2.5 Egy szervezetből egy testületbe egynél több tag nem választható, kivétel az országos szajszövetségekben, hálózatokban való közös tagság. Vita esetén az OT egyszerű többséggel dönt, hogy mely szerveződés tekinthető kivételnek.Az OT megvitatja a jelölő listát, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással módosíthatja, majd nyílt szavazással véglegesíti és elfogadja azt.
2.6 A küldöttek megválasztása egyenként, az OT plenáris ülésén, általában nyílt szavazással történik. A legtöbb szavazatot kapott jelölt a küldött.

4.) A küldöttek müködésének elvei:
4.1 A küldött feladatait köteles az OT felhatalmazása alapján ellátni .
4.2 A küldöttek működésük során kötelesek tiszteletben tartani a szerveződések mozgásterét, önállóságát és függetlenségét , valamit a különvéleményeket. A szerveződések nevét csak írásos felhatalmazás esetén használhatják fel .
4.3 A küldöttek minden felmerülő kérdésben kötelesek egyeztetni az adott szakterületen működő azon szewrvezetekkel, akik ezen szándékukat írásban kifejezik.
4.4 A küldöttek elsősorban az adott témakörben tevékenykedő szerveződések és hálózatok, valamint az azok által elismert szakértők véleményére, állásfoglalására kell támaszkodnia. Széleskörű véleményfeltárás után, különösen indokolt esetben rendkívüli OT összehívása kezdeményezhető . A küldött az ülésekre lehetőleg vigyen magával szakértőt .
4.5 A küldött tevékenységéről köteles a szerveződéseket a szokásos információs csatornákon rendszeresen tájékoztatni . A küldöttek kötelesek közzétenni rendszeres elérhetőségük idejét és módját .
4.6 Ha a tevékenységével kapcsolatban két OT közötti időszakban elégedetlenség alakul ki, a küldött visszahívható, ha az előző OT- n résztvevő szerveződések 30% - nál több írásban kezdeményezheti.