 |
Beszámoló a Halfaunisztikai Munkacsoport 1998-ban végzett munkájáról
Egyesületünk halfaunisztikai munkacsoportja 1998 tavaszán két alkalommal is vizsgálta az őrségi vízfolyások halfaunáját.
Mivel előző év októberében nem találtuk az ingolákat nyári lelőhelyeiken, kíváncsiak voltunk, hogy tavasszal mikor jelennek meg a Rába vízrendszeréhez tartozó Szakonyfalui- és Grajka-patakban. Márciusban és áprilisban egyaránt találtunk ingolákat, az utóbbi vízfolyásban mindkét időszakban fogtunk kifejlett példányt is. A Mura vízrendszeréhez tartozó Kercában és Kerkában nagy egyedszámban találtuk a fajt, de a kifogott egyedek kizárólag lárvák voltak mindkét idoszakban. Az ingolák testhosszát is megmértük, a kifogott lárvák mérete 43 és 197 mm között volt, az elokerült négy kifejlett egyed testhossza 150-200 mm közötti tartományba tartozott. A két év során összesen 204 egyede került elo a dunai ingolának. Márciusban a Zalában fogtunk 6 db sebes pisztrángot, ami korábban nem volt ismert a folyóból. Június végén és július elején a Mura folyón és néhány mellékvizén halásztunk. A folyó halfaunája szinte teljesen ismeretlen. Az eltöltött hét nap során értékes halfaunisztikai adatokhoz sikerült hozzájutnunk. Vizsgálódásaink során 38 faj és egy hibrid 2929 egyede került kézre. A Mura vízrendszerébol 1 fajt (fekete törpeharcsa - Ictalurus melas), a folyó hazai vízrendszerébol 5 fajt (fürge cselle - Phoxinus phoxinus, bagolykeszeg - Abramis sapa, fekete törpeharcsa - Ictalurus melas, lápi póc - Umbra krameri, selymes durbincs - Gymnocephalus schraetzer) és a Mura hazai szakaszáról 3 fajt (bagolykeszeg - Abramis sapa, lápi póc - Umbra krameri, selymes durbincs - Gymnocephalus schraetzer) új fajként regisztrálhattunk a korábbi fajlistákhoz képest. A folyó vízrendszerébol az általunk kimutatott fajok között 12 természetvédelmi oltalom alatt áll, melyek a következok: 1., dunai ingola – Eudontomyzon mariae, 2., fürge cselle - Phoxinus phoxinus, 3., sujtásos küsz – Alburnoides bipunctatus, 4., halványfoltú küllo – Gobio albipinnatus, 5., kövi csík – Barbatula barbatula, 6., réti csík – Misgurnus fossilis, 7., vágó csík – Cobitis taenia, 8., kofúró csík – Sabanejewia aurata, 9., lápi póc - Umbra krameri, 10., széles durbincs - Gymnocephalus baloni, 11., selymes durbincs - Gymnocephalus schraetzer, 12., magyar bucó - Zingel zingel). Az eredményekrol a közeljövoben fogunk megjelentetni egy cikket a Halászat címu szaklapban. Júliusban halásztunk Biharugra és a Mecsek térségében. Az adatokat A Pusztának ebben számában tesszük közzé, így itt eltekintünk a részletesebb beszámolótól. Augusztusban ismét jártunk az Orségben, ahol foként a Rábának a középso és alsó szakaszáról gyujtöttünk adatokat. A halfaunisztikai szempontból a következo jelentosebb fajok kerültek elo: nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), balin (Aspius aspius), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), bagolykeszeg (Abramis sapa), szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), kövi csík (Barbatula barbatula), vágó csík (Cobitis taenia), kofúró csík (Sabanejewia aurata), fekete törpeharcsa (Ictalurus melas), vágó durbincs (Gymnocephalus cernua), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbincs (Gymnocephalus schratzer). Ami külön kiemelést érdemel, ebben az idoszakban viszonylag nagy egyedszámban fogtunk magyar bucót (Zingel zingel), összesen 78 példányt és német bucót (Zingel streber) összesen 49 példányt. A Zala alsó szakaszán, a fenékpusztai hídnál fogtunk réti csíkot (Misgurnus fossilis) és lápi pócot (Umbra krameri). Tavasszal pályázatot adtunk be a Földmuvelésügyi Minisztériumhoz a Magyarország archív halfaunisztikai adatainak a gyujtése és feldolgozása témakörben. A pályázatban foglalt terveket a kuratórium támogatta, ez alapján elkezdtük a munkát. Eddig több mint 70 folyóiratot, szaklapot, periódikát néztünk át az elso évfolyamtól az utolsóig. Ezekbol kigyujtöttük azokat a cikkeket, melyekbol halfaunisztikai adat nyerheto. Elkezdtük a már meglévo cikkek számítógépes feldolgozását. A feltöltést az Office 97 Professional programcsomagban lévo, Access adatbázis kezelo szoftver segítségével végezzük. A feltölto urlapon a következo mezokben lehet adatokat rögzíteni: tudományos név (fajnév), lelohely (víztér), település, idopont (gyujtés idopontja), gyujto neve, adatközlo neve (aki a cikket publikálta), egyedszám, gyujtési mód, UTM-kód (csak a korrekt lelohely megnevezéseknél) testhossz, testtömeg, testkerület, testmagasság, (ez a négy utóbbi mezo többnyire csak a horgászok fogásai alapján lesz rögzítve), forrásmunka megnevezése (a folyóirat, periódika, könyv, stb. címe), publikáció címe, évszám, évfolyam, kötetszám, oldalszám, kor, ivar továbbá szerepel egy megjegyzés mezo, amelybe azokat az elofordulással kapcsolatos információkat lehet rögzíteni, amelyek a felsorolt mezokbe nem tölthetok. Eddig 3000 rekordot rögzítettünk, az eddigi tapasztalatok alapján a program és feltölto urlap erre a célra megfelelonek bizonyult. A feltöltést folyamatosan végezzük, de az bebizonyosodott, hogy a rekordszámra vonatkozó becsléseink szerények voltak, ugyanis az adatbázis rekordjainak mennyisége meg fogja haladni az 50000-et.
Utoljára, de nem utolsó sorban ezúton is köszönetet mondunk támogatóinknak, akik támogatása nélkül munkánk nem haladt volna ilyen gördülékenyen.
A munkacsoport támogatói: Környezetvédelmi Minisztérium, Földmuvelésügyi Minisztérium, Központi Környezetvédelmi Alap “h” keret, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Pro Renovanda Hungariae Alapítvány.
Továbbá köszönjük mindazoknak, akik részvettek, segédkeztek a halászatoknál, programjainknál: Bíró István, Burai Péter, Csikai Csaba, Eros Tibor, Fürstinger Ottó, dr. Guti Gábor, dr. Györe Károly, Harmos Krisztián, Horváth Jeno, dr. Juhász Lajos, Kapocsi István, Kapocsi Judit, Király Angéla, Király Gergely, Makra Dezso, Medvegy László, ifj. Orcsik Tibor, Orcsikné Fazekas Edit, Pabar Zoltán, Palkó Csaba, Palkó Sándor, dr. Puky Miklós, Sallai R. Benedek, Tóth Tamás, Zalai Tamás. Sallai Zoltán
Beszámoló a Halfaunisztikai Munkacsoport 1999-ben végzett munkájáról
Az őrségi
vízterek halfaunisztikai vizsgálata című projektet zárójelentéssel az
év elején lezártuk.
Az eredményeket a XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozáson előadtuk,
mely azóta nyomtatásban is megjelent.
Botos kölönte (Cottus gobio)
A munkacsoportunk
pályázatot adott be a Dráva-Mura vízrendszer halfaunisztikai felmérésére
vonatkozóan.
Mivel a pályázat támogatásban részesült, májusban megkezdtük a Murán
a vizsgálatokat. Letenyénél sikerült megfognunk a felpillantó küllő
(Gobio uranoscopus) 7 példányát. Akkor arra gondoltunk, hogy az áradás
hatására, felső szakaszról sodródtak le halak. A faj előfordulását a
szlovén Mura-szakaszról eddig nem jelezték, ezért magyarországi előfordulása
kiemelkedő jelentőséggel bír. Ősszel a Dráván is megkezdtük a vizsgálatokat.
A baranyai szakaszon kezdtük a felmérést, ahol az első pontról, Matty
község határában, a Drávából két új faj került elő, melyet a korábbi
szakirodalmak nem tartalmaztak.
Előkerült a sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) és a folyami géb
(Neogobius fluviatilis) egy-egy példánya.
Ugyancsak a baranyai szakaszról, Révfalunál a kövezésen sikerült megfognunk
a botos kölönte (Cottus gobio) és a kövi csík (Barbatula barbatula)
egy-egy példányát. A botos kölönte előfordulását már korábban jelezték
a folyóból (MAJER, 1998), de mivel a szigetközi populáción kívül nem
ismert más hazai önfenntartó állománya a fajnak előfordulásának nagyon
örültünk. A faj Barcsnál is előkerült. A kövi csík azonban eddig nem
volt ismert a Dráva hazai szakaszáról.
A Murán sikerült kimutatnunk a német bucót (Zingel streber), ami eddig
ugyancsak nem volt ismert a folyó hazai szakaszáról. A Murából eddig
50 halfaj jelenlétét sikerült bizonyítanunk.
Az eredményekről a Halászat című folyóirat hasábjain számoltunk be.
Felpillantó küllő (Gobio uranoscopus)
Végeztünk
felmérő vizsgálatokat a Kiskunsági Nemzeti Parkban is. Több új helyről
sikerült kimutatnunk a lápi póc előfordulását.
Archív halfaunisztikai adatokra épített adatbázisunk szerkezetét a feltöltés
tapasztalataiból adódóan tovább kellett fejlesztenünk. Eddig több mint
7000 rekordot töltöttünk fel.
Az archív adatok gyűjtését és feldolgozását tovább folytatjuk.
Az adatbázis fejlesztésben nyújtott segítségért ezúton is szeretnénk hálás köszönetünket kifejezni Fazekas Editnek (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas) és Gáspár Attilának (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs).
Folyami géb (Neogobius fluviatilis)
Ezúton
kívánunk ugyancsak hálás köszönetet mondani a halászatokban nyújtott
segítségért, illetve közreműködésért:
Bíró Istvánnak (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas), Burai
Péternek (Debrecen), Daczóné T. Hajnalkának (Duna-Dráva Nemzeti Park
Igazgatóság, Pécs),
dr. Juhász Lajosnak (DATE, Debrecen), Erős Tibornak (MTA Dunakutató
Állomás, Göd),
Fenyősi Lászlónak (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs), Horváth
Jenőnek (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Zalaegerszeg),
ifj. Orcsik Tibornak (Szarvas),
Kapocsi Istvánnak (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen),
Kapocsi Juditnak (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas),
Király Angélának & Király Gergelynek (Sopron), Lengyel Péternek (HAKI,
Szarvas),
Makra Dezsőnek (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas),
Palkó Sándornak (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Zalaegerszeg),
Sallai R. Benedeknek (NIMFEA Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve),
Stejer Szabolcsnak (Tótszerdahely), Stix Józsefnek (Duna-Dráva Nemzeti
Park Igazgatóság, Pécs), Svélecz Györgynek (Tótszerdahely), Tóth Tamásnak
(Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas), Vajda Zoltánnak (Kiskunsági
Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét).
Szintén köszönjük támogatóinknak, hogy az anyagi feltételeket biztosították a fenti témákhoz: Környezetvédelmi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Független Ökológiai Központ, KAC "h" keret.
Lápi póc (Umbra krameri)
Zöld levelibéka (Hyla arborea)
|
-
Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -
|